K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - A múzeum tevékenysége a 60-as években (1961-1972)

45. kép. A helyreállított palotában elhelyezett Vármúzeumban megnyílt ..Fővárosunk ezer éve" c. állandó várostörténeti kiállítás népvándorláskori tárlói. 1968. külföldi múzeumbelsők és kiállítások közé sorolható, sőt úttörő jellegű kezdeményezései és művészi elrendezésének értékei még azok elé is helyezik."

82 A „Fővárosunk ezer éve" c. tárlat tudományos vitáját a MTA Várostörténeti Albizottsága rendezte meg az 1971. évi rendes ülése keretében a helyszínen, a BTM-ben. Az Albizottság elnöke Székely György volt. A résztvevők a kiállítást szakmai és kivitelezési szempontból is igen jónak értékelték. Véleményük szerint a külföldi kiállításokkal is állja a versenyt, s „ez a kiállítás az első lehetőség arra, hogy a főváros ezeréves történetét muzeológiai eszközökkel, egységben mutassák be. ... Úttörő jellegű ..." Az Albizottság „méltányolta a marxista szemlélet helyes alkalmazását, az apologetikus szemlélet elkerülését, a történeti fejlődés folyamatos, együttes bemutatását."

83 A Múzeum e nagy kiállítási munkái mellett folytatta az óbudai szanálással kapcsolatos régészeti kutatásokat, a „Budapest Története", a „Budapest Régészeti és Újkortörténeti Topográfiája" munkálatait, megnyitotta a III., Flórián téri római fürdő kiállítóhelyet.

84 Mindezek ellenére a Fővárosi Tanács az éves munkatervet hiányosnak tartotta. Újabb feladatként szorgalmazta a szocialista fővárosok várostörténeti múzeumaival való kapcsolat felvételét, elsősorban kiállítások cseréjét, amelyek anyagi fedezetéről gondoskodik. A főigazgató válaszleveléből megtudjuk, hogy megkeresésére Belgrád, Prága, Szófia nem válaszolt, Varsóval viszont már van kapcsolat.

85 A Tanács arra is felkérte az intézményt, hogy a Fővárosi Tanács és Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged megyei jogú városok tanácsai közötti együttműködés egyik programpontjának megfelelően miszerint kölcsönösen biztosítják a helytörténeti múzeumaik műtárgy- és tapasztalatcseréjét - az érintett múzeumokkal vegye fel a kapcsolatot a tapasztalatcserére vonatkozó terv kidolgozása céljából. Ez a program a Fővárosi Tanács szerint kapcsolódhat a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának a szakfelügyeleti tervéhez. A vidéki múzeumok tanácsi kezelésbe kerülése az 1960-as évek elején indokolta az országos múzeumok részvételével szakfelügyeleti rendszer felállítását. A BTM-re, mivel az 1963-as múzeumi törvény értelmében szintén országos múzeum, nem terjedt ki az országos múzeumok szakfelügyelete és nem vett részt annak munkájában, kivéve a szakmai konzultációkban, felülvizsgálatokban való közreműködést.

86 Most a Minisztérium a szakfelügyeleti rendszer további fejlesztése miatt kérte a BTM-ot, hogy kapcsolódjon be a szakfelügyeleti munkába, mert „legnagyobb tapasztalatokkal rendelkezik a helytörténeti és legújabbkori muzeológia területén." A főigazgató válaszában kifejtette: egyetért azzal, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum továbbra is végezze a régészeti szakfelügyeletet, a szakmai-ideológiai továbbképzés irányítását és hogy a szakfelügyelői testületben a BTM is részt vállaljon. Viszont a helytörténeti és legújabbkori muzeológia területén megfelelő apparátus híján nem tud vállalni olyan szakfelügyeletet, amely egy-egy vidéki múzeum teljes működésére kiterjedne. Javaslatokkal, véleményezéssel közreműködne vitás kérdések megoldásában, vizsgálatokban, és segítséget nyújtana a várostörténeti kutatásokhoz: forgatókönyvek szakmai ellenőrzésében, a várostörténeti gyűjtés kérdéseiben, módszertani továbbképzésben, konzultációkban.

87 A BTM szerepe országos szinten a várostörténeti kutatásban, mint látni fogjuk, a későbbiekben is többször felmerült. 82 UZSOK.1, 1969. Mintegy érdekességként említjük meg, hogy a belső barokk udvar közelmúltban történő lefedésének gondolata majdnem három évtizeddel korábban, Uzsoki Andrásnál merült fel: „Az „E" épület belső udvara kiválóan alkalmas lenne - valamelyik szinten reprezentatív kiállítási terem céljára. ... a távoli jövőben biztosítaná a fejlődést. Sok jó példa van ... ahol a központi tér átlátszó tetővel fedett és ... természetes fénnyel megvilágított." I.m. 96. 83 KUBINYI - SZÉKELY, 1972. A főváros története az őskortól a honfoglalásig tartó korszakának bemutatása hely hiányában nem valósulhatott meg. A később megnyíló „Régészeti ásatások Budapesten" c. kiállítás csak a legfontosabb ős- és római kori emlékeket tárta a látogatók elé. 84 BTM A ltsz.: M. 514-89. 85 BTM KI. 277/1968. febr. 22., 638/1968. júl. 13. 88 A Művelődésügyi Minisztérium 1969-ben megpróbálta a BTM-t a szakfelügyelet alá vonni. Ez derül ki abból, hogy a főigazgatót Bónis Éva (Magyar Nemzeti Múzeum) szakfelügyelői megbízásáról értesíti. A főigazgató válaszában közölte, hogy ezt nem fogadja el, mivel az 1963-as múzeumi törvény a BTM-t országos múzeumnak nyilvánította. BTM KI. 151/1969. febr. 7. K7 BTM KI. 332/1968. ápr. 11., 332/1/1968. ápr. 24.