Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Monumenta Historica Budapestinensia 10. kötet Budapest, 1999)

Takács Miklós: Lakóház-rekonstrukciók az Árpád-kori telepkutatásban (Tudománytörténeti áttekintés)

középkor vonatkozásában lefektetett eredményei teljesen elméletiek, a rendelkezésére álló leletanyag hiánya miatt.

4 Továbbá, az időközben összegyűlt adatok alapján manapság már teljesen bizonyos az, hogy Bátky nem járt jó úton, amikor a középkori Magyarországra vonatkoztatta Bruno Schier elemzésének

5 tételeit. Munkássága azonban ennek ellenére is igen termékenyítőén hatott, legalább két irányban. Egyrészt rádöbbentette a két világháború közötti középkor-kutatást a régészeti feltárások égetően szükséges voltára, másrészt pedig az úgynevezett háromosztatú parasztház számos szerkezeti eleméről illetve ezek egyes részleteiről, így például a tüzelőberendezésekről, és ezek lehetséges korai formáiról értekezett

6 nagy összehasonlító anyag alapján. (Ez utóbbi, rövid elemzései eredményeit azonban még senki sem vetette össze az időközben feltárt házmaradványokkal!) A fentebb már hivatkozott elvárás hatására Kecskemét, illetve Szekszárd környékén középkori házfeltárások indultak meg az 1920-as illetve 1930-as években, Papp László és Szabó Kálmán,

7 illetve Csalogovits (=Csalog) József

8 vezetésével. Munkásságuk értékeléséhez legalább két tényezőt kell szem előtt tartanunk.

9 Egyrészt vitathatatlan elsőbbségük - tehát az, hogy e kutatási területet a magyar középkor régészetében elsőként ők igyekeztek meghonosítani. Másrészt viszont az is sajnálatos tény, hogy elemzéseik manapság már leginkább csak tudománytörténeti jelentőséggel bírnak. Annak következtében, hogy a három kutató közül kettő csak meglehetősen hiányosan ismerte a településfeltárás azon módszertanát, amelyet a két világháború között tevékenykedő őskorkutató régészek már alkalmaztak Európa számos országában, nem utolsósorban Magyarországon is. Az Árpád-kori lakáskultúra rekonstrukciója szempontjából pedig egyértelműen hátrányt jelentett az, hogy az őskori telepfeltárásokban személyesen is részt vevő Csalogovits József késő középkori, tehát az általunk vizsgált kornál későbbi települési objektumokat bontott ki a Tolna megyei Etén. A módszertan hiányossága folytán pedig jelenleg már egyértelműen csak tudománytörténeti érdekességgel bír az, hogy a Kecskemét-árvaházi leletmentésen napvilágra került Árpádkori települési objektumot Szabó Kálmán - feltehetően Herman Ottó munkásságának hatására - kerek alaprajzú kunyhóként rekonstruálta.

10 4 Bátky Zsigmond kutatásainak e jellemvonását külön is kiemelte: VAJKAI 16.; BALASSA 1985. 149. 5 Módszerének első megfogalmazása: BÁTKY 1934.17-26. 6 BÁTKY 1903. 257-260; BÁTKY 1921. 35-39; BÁTKY 1930.a. 15-18, 45-48; BÁTKY 1930.D. 113-137; BÁTKY 1937.a. 183-199; BÁTKY 1937.b. 340-345. 7 Ezirányú munkásságukat röviden bemutatta SZABÓ K. 12-27, 79-100. 8 CSALOGOVITS 1935. 1-10; CSALOGOVITS 1937. 321-332. 9 Munkásságukat a fenti szempontok szerint értékelte: BOGYAY 1944. 491-492; MÉRI 1952. 52-55. 10 SZABÓ K. 13, 20. Ezen építmény értékeléséhez lásd: MÉRI 1952., 54: ,Az általa (t.i.