Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Monumenta Historica Budapestinensia 10. kötet Budapest, 1999)

Takács Miklós: Lakóház-rekonstrukciók az Árpád-kori telepkutatásban (Tudománytörténeti áttekintés)

A fentebb vázolt, kedvezőnek egyáltalán nem tekinthető állapot Méri István tanulmányainak megjelenése által alakult át radikális módon. Olyannyira, hogy túlzás nélkül kimondható: e kutató munkássága teremtette meg Magyarországon az alapot az Árpád-kori köznép lakókörülményeinek tudományos igényű és szintű vizsgálatához. Méri István elemzései két oknál fogva is tovább tudták lendíteni a holtpontról az Árpád-kori közrendűek lakáskultúrájának a vizsgálatát. Egyrészt minden kétségen felül ő volt az, aki kidolgozta és elsőként alkalmazta a középkori települések feltárásának és dokumentálásának precíz módszertanát, másrészt pedig ő maga is tett közzé lakóház-rekonstrukciókat. (Ez utóbbi téren Méri Istvánt saját szegényparaszti származása is segíthette, ennek következtében ugyanis gyermekként még saját szemével láthatott „archaikus" házépítési módokat, alaprajzi és szerkezeti megoldásokat.) Méri István munkásságában egy sajátos átalakulás, fejlődés is megfigyelhető. Első idevonatkozó tanulmánya: a Tiszalök-rázompusztai feltárás előzetes közlése még inkább leíró jellegű,

11 az újdonságot ez esetben a megfigyelések pontossága és részletessége jelentette. Jóval hangsúlyosabb szempontként szerepel a rekonstrukció a Kardoskút-hatablaki ásatás közleményében. Sőt Méri István a feltárt telepjelenségek rekonstruálása során nem maradt meg a puszta leírásnál, hanem rajzokat is közzétett.

12 (3. kép) Életpályájának egy következő szakaszában pedig ugyanő - a Magyar Mezőgazdasági Múzeum felkérésére, az 1960-as évek végén készített, rekonstrukciós makett (4. kép) leírása során - már olyan módon elemezte az Árpád-kori közrendűek lakóhelyét, hogy a konkrét példák tanulságait egy „ideális" összképbe sűrítette.

13 Azaz, a középkori telepfeltárások legnagyobb magyarországi mestere munkássága során három módon - ha úgy tetszik három fokon - is foglalkozott a lakóház-rekonstrukció kérdéskörével. Egyrészt alapos leírásokat, másrészt elemző rajzokat, harmadrészt pedig méretarányos maketteketet készített vagy készíttetett. A két rekonstrukció, illetve az ezek alapján kivitelezett makettek részletes vizsgálata közös dolgozatunk következő fejezetében található. Itt csak annyit jegyeznénk meg, hogy a két rekonstrukció közötti számos különbség ellenére is tetőszerkezetük alapvetően megegyezik ama tekintetben, hogy mindkét esetben olyan nyeregtető fedi a házat, amelynek alsó szélei a talajra támaszkodtak. Azaz, mindkét esetben csak meglehetősen korlátozott szerep jutotott az oldalfalaknak - az egy illetve két oromfal kivételével. A szarvasgedei veremház építését megelőző anyaggyűjtés és elemző munka során igen nagy hangsúlyt kapott a tető és a lakógödör szélei Szabó Kálmán) leírt, nádból vagy vesszőből készült, kerek alaprajzú lakások, középen álló kemencével, lehettek ugyan az Árpád-korban, viszont Szabó Kálmán állítását sem felmért alaprajzok, sem fényképek nem támasztják alá, így ez csak akkor válhat hitelessé, ha további ásatásokon hasonló lakások valóban napfényre kerülnek." 11 MÉRI 1952. 58-60. 12 MÉRI 1964.a. 4, 6. kép. 13 MÉRI 1969. 77 - 81, III. tábla.