Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Monumenta Historica Budapestinensia 10. kötet Budapest, 1999)

Takács Miklós: Lakóház-rekonstrukciók az Árpád-kori telepkutatásban (Tudománytörténeti áttekintés)

Takács Miklós LAKÓHÁZ-REKONSTRUKCIÓK AZ ÁRPÁD-KORI TELEPKUTATÁSBAN (TUDOMÁNYTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS) A magyar középkorkutatásban már régóta, több mint száz éve felvetődött a kérdés, milyenek is lehettek az Árpád-kori közrendűek lakókörülményei.

1 Az e problematika iránti érdeklődést minden kétségen felül pozitívnak kell tekintenünk, mert már a XIX-XX. század fordulóján is szélesítette a hosszú ideig még alapvetően politikatörténeti beállítottságú középkor-kutatás határait. Másrészt azonban azt is ki kell mondani, hogy igen hosszú ideig - több mint fél évszázadon át - folyt e kérdéskör elemzése oly módon, hogy nem állott rendelkezésre kielégítő mennyiségű és minőségű forrásanyag. Elsőként a néprajz kutatói között tűntek fel olyan szakemberek, akik - a nagyközönség számára írott, úgynevezett népszerűsítő összefoglalások egy-egy mondatának, illetve rövid bekezdésének összeállításán túl is - igyekeztek kideríteni az Árpád-kori közrendűek hajlékának részleteit. Első helyen Herman Ottó nevére kell utalni, aki a kortársai és saját maga által leírott kerek halászkunyhó (1. ábra) ősmagyar kori, azaz honfoglalás előtti eredete, és ezáltal a vizsgált hajléktípus építésének folyamatos fennmaradása - tehát közvetve a középkori létezése - mellett érvelt.

2 Herman Ottónál jóval nagyobb hatásúaknak bizonyultak Bátky Zsigmond azon elemzései, amelyekben a magyar néprajz klasszikusa az úgynevezett háromosztatú parasztház történeti gyökereit igyekezett feltárni.

3 Az általa alkalmazott „kultúrmorfológiai" vizsgálati módszer értékelése során azonban feltétlenül szükséges szem előtt tartani azt, hogy a 1 Lásd pl.: MARCZALI 665. 2 HERMAN 1887, 470-471; részleteit újraközli: KÓSA 103-325; HERMAN 1899.a. 1516, 41-50; és HERMAN 1899.b. 284-285; reprint: KÓSA 411-417. Herman O. gondolatmenetét elfogadta BÁTKY 1930.C. 7-14; BÁTKY 1941. 142-143; a régészek közül pedig SZABÓ K. 12-27; LÁSZLÓ 1944, 302-303. A kerek ház folyamatos használata melletti érveket bírálta néprajzi oldalról: VAJKAI 4; KOROMPAY 70-80; régészeti oldalról pedig MÉRI 1952. 54. A közelmúltban tárgyalta igen nagy (talán túlzott?) hangsúllyal a finnugor kerek ház továbbélésének problematikáját CSILLÉRY 1970.b. 31-43; valamint CSILLÉRY 1982.11-22. 3 BÁTKY 1930.d. 65-83; BÁTKY 1934. 17-26; és összefoglalóan: BÁTKY 1941. 124-245. Fő tételeit rendszerezve ismerteti: GUNDA 1954. 79-81.