Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Monumenta Historica Budapestinensia 10. kötet Budapest, 1999)

Bencze Zoltán: Beszámoló a Rákospalota-Újmajor területén 1995-1997 között folytatott régészeti feltárások középkori eredményeiről

TELEPÜLÉSSZERKEZET A főváros területén, illetve közelében a korábbi MO-ás leletmentések során folytatott kutatások már eddig is jelentős eredménnyel jártak.

33 A településszerkezeti kutatások eredményeit a közelmúltban Takács tekintette át.

34 Az 1. lelőhely északi oldalán feltárt középkori falurészlet építményei összefüggő településhálózatot alkotva kitöltik a kisajátítási terület jó részét. Összesen hét, - két sorban három-három, majd egy - egymással határos, szabályos kimérést mutató telek került elő, házakkal, élelemtároló vermekkel, szabadon álló kemencékkel. A házak betöltése egynemű volt: sötétszürke, kevert talaj. A telkeket elválasztó, szélesebb árkokból csak az alsó, 50-60 cm mély szakaszok maradtak meg Az egyes telkeket különböző méretű és formájú kisebb árkokkal további részekre osztották. A középső házsornál megfigyelhető volt, hogy a házak egymástól 30-35 méterre helyezkedtek el. A településrészletet még az Árpád-korban, talán a XIII. század elején megszüntették, mégpedig valószínűleg a kedvezőtlen vízrajzi állapotok miatt. A dombhát vizenyős, mocsaras területbe érő aljának egy részét viszont a szórványos leletek tanúsága szerint még a késői középkorban is lakhatták.

35 A településszerkezet szempontjából az 1. lelőhely déli oldalán feltárt árokrendszer méltán nevezhető egyedülállónak. (42. kép) Áttekintve az eddigi kutatásokat elmondható, hogy Magyarországon eddig ilyen méretű, összefüggő faluszerkezetet sehol sem sikerült feltárni. A középkori faluból jól kirajzolódott egy átlagban 8 méter széles utcarészletet, mely megközelítőleg ÉNy-DK-i irányban húzódott mintegy 130 méter hosszan. DNy-i irányban három mellékutca ágazott le, melyek közül a vasútvonalhoz legközelebbi 40 méter hosszú és 4 méter széles, a két karám között húzódó 50 méter hosszú és 2-4 méter széles, végül a 363-as háznál húzódó utcarészlet 30 méter hosszú és 3 méter széles. Az utcát megelőző periódusból származik az a megközelítőleg É-D-i irányú, majd később Ny-K-i irányba forduló árok (197-es objektum), melyet több mint 100 méter hosszan tudtunk követni, sőt a vasútvonal északi oldalán is folytatódott (44-es objektum). Ezt az árkot több ponton vágják a későbbi település beltelkeinek árkai, ugyanakkor tájolásban is eltér a későbbi rendszertől.

36 A 8 méter széles főutca két oldalán szabályos telekosztás figyelhető meg. Az ÉK-i oldalon kialakított téglalap alakú telkek közül kettő rekonstruálható. Az itt kialakított rendszer alapján a telkek hosszabbik oldala néz az utca felé. Az ÉK-i teljesen feltárt telek alapján a tel33 IRÁSNÉ MELIS 1991. 167-189.; IRÁSNÉ MELIS 1992.a.; IRÁSNÉ MELIS 1992.D.; NYÉKHELYI 34 TAKÁCS 1996.a. 204-208. 35 BENCZE-IRÁSNÉ MELIS 85-86.115. kat. sz. 36 Ménfőcsanak-Szeles-dülő lelőhelyen például két elkülöníthető rendszerhez igazodnak az árkok. TAKÁCS M. 1996.a. 207.