Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Monumenta Historica Budapestinensia 10. kötet Budapest, 1999)
Bencze Zoltán: Beszámoló a Rákospalota-Újmajor területén 1995-1997 között folytatott régészeti feltárások középkori eredményeiről
jes teleknagyság 50x36 méteres volt. Ezen belül maga a 226-os ház egy 28x20 méteres elkerített kisebb telekrészben épült az utcától távolabb eső nagy téglalap hosszanti oldalának közepe táján, közel a telekhatárhoz. Az életmódhoz szolgáltat fontos adatokat a ház betöltéséből kikerülő rengeteg növénymag, melynek leírása és értékelése Gyulai Ferenc cikkében olvasható. A 226-os ház nyúlványa mellett került elő egy ovális gödör (294-es objektum), melyből csak némi állatcsont került elő, de valószínűleg a házhoz tartozhatott. ÉK-re 7 méterre állt a lekerekített téglalap alakú 297-es objektum, amelynek tetőszerkezetét két ágasfa tartotta és valamilyen gazdasági épület lehetett. A gazdasági épület mellett egy 1,60 méter széles átjárón egy 26x20 méteres telekrészbe lehetett jutni, ahol három Árpád-kori gödröt tártunk fel (255, 277-278). Itt lehetett a gazdasági rész, a gödrök pedig élelemtárolók lehettek. A háztól északra a vasútvonal felé eső 18x6 méteres telekrészen tarthatták a kisállatokat. Az utcafronton pedig egy nagyméretű, 50 méter hosszú szabálytalan téglalap alakú telekrész található. A 226-os ház mellett egy hasonló telek állhatott, amelyet az itt haladó dűlőút miatt csak részben sikerült feltárni. A 303-as ház valószínűleg még a telekosztás kialakítása előtt épült, hiszen a 226-os ház 258-as számú határárka már elvágta a házat és kemencéjét. A 303-as ház déli cölöpgödréből pedig egy korai cserépbogrács töredék került elő. (20 kép l.) 37 A 377-es ház talán a 303-as házzal egy időben állhatott, mivel a későbbi telekosztáson kívül helyezkedik el. Elképzelhető az is, hogy ÉK-i irányban még egy házsor lehetett. A 8 méter széles utca déli oldalán olyan téglalap alakú telkeket alakítottak ki, melyeknek a keskenyebb része nézett az utca felé. A telkek hosszúsága itt is 50 méter volt, szélességük pedig átlag 25 méter, azaz itt kisebb volt a telekszélesség, mint az északi oldalon. A vasútvonal és az első mellékutca közötti részen kialakított telkekben nem kerültek elő házak, csak a 319-es szabaddéri kemence. Lehet, hogy a házak itt is az utcafronttal szembeni túlsó telekhatár közelében voltak, mely már kívül esett a kisajátítási határon, így feltárási területünkön is. Elképzelhető az is, hogy esetleg felszíni építmények álltak itt egykor, melyek nyomai a gépi humuszolás során megsemmisültek. Valószínűbbnek inkább az a feltételezés tűnik, hogy ezen a részen az állattartás dominált, ezért nem találtunk házakat. Az első és a második mellékutca között került elő a kisebb karám, majd a második mellékutcától délre a nagyobbik. Ez utóbbihoz még egy téglalap alakú négy vagy öt kisebb telekrészre osztott terület is csatlakozott. Ettől délebbre húzódott a harmadik mellékutca, majd még egy téglalap alakú, két részre tagolt telek. A 363-as ház épp a harmadik mellékutca déli végében található, tehát nem illeszkedik a déli oldal telekrendszerébe. Ugyanez mondható el a 367-es házról is. Úgy gondolom, hogy az 1. számú lelőhely déli 37 Vö: TAKÁCS M. 1986; TAKÁCS M. 1993.d. 447-479. és 13-14. kép;. TAKÁCS M. 1996.C. 167-170.
