Kaba Melinda: Thermae maiore legionis 2. Adiutricis (Monumenta Historica Budapestinensia 7. kötet Budapest, 1991)
A Thermae maioresnél használt építőanyagok és szerkezetek
46. sz. praefurnium A 43. sz. caldarium délnyugati sarkához épült „L" alakú térben megtaláltuk az északi falba épített és a 44. sz. alveust fűtő praefurnium nyílás burkolatának erősen átégett kőtömbjéhez tartozó töredékeket a törmelékes rétegben. Ugyancsak praefurnium bélét falához tartozó átégett kőlapot bontottunk ki a 43. sz. caldarium délnyugati sarkánál. Itt nem tudtunk tovább haladni a feltárással az épülő rézsű földdeponiája miatt. A helyiség déli falának délnyugati szögletében in situ küszöbkő töredéke maradt meg. Konzerválás, rekonstrukció A helyiség opus mixtum falát főleg nyugaton kellett erőteljesen felfalazni. Itt még egy vasbeton akna is megtöri a fal észak-déli szakaszát. A megmaradt délkeleti falsaroknál csak kevés kiegészítésre volt szükség, csupán a falkoronát látták el védő kőréteg sorral. 47. sz. praefurnium A 40. sz. tepidarium nyugati melegáteresztő nyílását magába foglaló, boltíveléssel fedett zárt teret alakítottak ki, egyenetlenül rakott kövekből és kváderekből egy későbbi átépítés alkalmával. 48. sz. praefurnium A 31. sz. folyosó déli falában épült praefurnium meglétére a betöltött réteg számos feketére átégett trachit töredékéből és ívelés nyomából következtetünk. Ennek a térnek keleten kis falcsonkja is előkerült. A THERMAE MAIORESNÉL HASZNÁLT ÉPÍTŐANYAGOK ÉS SZERKEZETEK Alábbiakban összefoglaljuk a fürdőnél használt építőanyagok felsorolását, jóllehet az egyes helyiségek leírásánál is történt ezekre vonatkozóan némi utalás. Az épület tíz különböző pontjánál kőanyag vizsgálatra kértük fel dr. Kertész Pál geológust, a műszaki tudományok kandidátusát, akinek )r Á Thermae maiores egyes kőelemeinek kőzettani jellegéről" c. szakértői véleményét a követke33 zőkben többször idézzük. A fürdő falai opus mixtum technikával készültek: négy sor tégla és négy sor faragott kváderkő váltakozik az épület építésének első periódusában. Több helyen megfigyelhettük a szegélyként felrakott semi later sorokat. A palaestra falához simuló félpilléreket téglasorok nélkül, csak kváderkövekből rakták. Ugyancsak eltűnik a tégla a későbbi periódusú falakból, ahol csak követ használtak, lazább habarcskötéssel és gyakran nem szabályos kváderköveket, hanem tört köveket alkalmaztak. Megfigyeltük, hogy a helyiségek hypocaustum tereinek falai kizárólag kőből, mégpedig folyami görgeteg kőből készültek. A geológus szakértői véleménye szerint a kőzet piroxén-andezit: yy A kőzet nem bányatermék, hanem alakját tekintve görgeteg amely a felszíni erózió által felszabadítva a vízfolyásokban, vagy a felszínen tovahaladva gömbölyödött le. Származása a Szentendre-Visegrád helységre valószínűsíthető." (5. számú vizsgálati anyag szakértői véleményéből a 34. számú tepidarium északi falából, közvetlenül a hypocaustum tér padozatánál vett minta alapján.) Ez az anyag magasabb hőfokot fogad be, károsodás nélkül. Egyenletes tömbjeit erős kötőanyaggal illesztették egymáshoz s így jól szigetelt. Ezért volt különösen alkalmas a fűtőterekben szükséges magasabb hőfok megtartására. Piroxén-andezitből faragott tömbökből alakították ki a praefurniumok szájánál levő terelőfalakat és több helyen magát a fűtőszájat, valamint az egyes melegáteresztő nyílások oldalfalait is. (Pl. a 33., 35., 40., 41., 43. és 44. számú helyiségeknél, illetve medencénél.) A 34. számú tepidarium keleti falának déli szögleténél levő melegáteresztő nyílás kőanyagáról szóló szakértői vélemény némi eltérést tartalmaz a felsorolt többivel szemben. yy A kőzet anyaga nem andezit, hanem nagyobb andezittörmelékeket is tartalmazó agglomeratumos andezittufa. Ennek összetétele rokon a vizsgált andezitek anyagával, attól elsősorban lényegesen nagyobb hézagtartalma, porozitása választja el." (Szakértői vélemény a 4. számú vizsgálati anyagából.)
