Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)

Jegyzetek

198. Szabó I.; 1966. 88. és 92. 199. Szabó I., 1966. 99-110. 200. Kázmér M. , 1970. 57. 201. Kázmér M. , 1970. 30. és 60. 202. Bökényfölde: 1265: István ifjabb király a magvaszakadt Buken két ekealja földjét eladományozza. Gárdonyi A., 1936. 85-86. Farkashalom: 1325: a föld egyik sarkán, a Cinkotára vezető ut mellett volt a Böszörménykut. Hazai Okmánytár III. 79-80. Győrffy Gy. , 1973. 31 1. Vernertelke: 1332: Tyúk Tamást a Gyálhoz tartozó Verneltelki föld birtokába beiktatták. Anjour-kori Okmánytár II. 620-622. Regtelek: 134 7: per három ekealjnyi Regtelöknek, vagy Regvölgynek nevezett föld birtokáért. Szabó K. , 1881. 557-558. Szabói., 1969. 12. Kázmér M. , 1970. 120. 424. 203. Kázmér M., 1970. 115, 204. Győrffy Gy. , 1973. 310. Irásné Melis K. , 1972. 109. 205. Szenterzsébetfalva, utóbb Szentfalva Pest déli oldalán, a későközépkorban a város külvárosaként helyezkedett el. 1258: egy ittlakó birtokos nemest emlitenek. Wenzel G., II. 305. Szentdienes: 1300: falunagya Buza, mind a maga, mind a földesura, Miklós mester nevében tiz falubelijével tanúskodott egy Zoych nevü föld birtokperében. Gárdonyi A., 1936. 346-347. Szentmihály: 1335: a Párdi és Szentmihály falvak közti határ ügyében Párdi Jakab fia, Pál, a nyulszigeti domonkos apácákkal pereskedik. Bártfai Szabó I., 1938. 44. 237. jegyzet. Szentlőrinc: 1332: a Gyálhoz tartozó Vernertelki föld határainak leírásában szerepel. Anjou-kori okmánytár II. 620-622. Kerekegyháza: 132 3: Gyál határainak leírásában szerepel kerekegyházi Folkus fia, István birtoka is. Károlyi oklevéltár I. 1882. 52-54. 206. Győrffy Gy., 1973. 320. 207. A középkori pesti határ oklevelekben felsorolt jellemző részleteit sajnos nem tudjuk azonosítani. Nem ismerjük pontosan a várost övező nagy árok helyét sem, különböző feltevések vannak ennek irányáról, a városhoz való viszonyáról, ezek azonban nem eléggé megalapozottak. Nem lehet tudni, hogy az elnevezés egy természetes vízfolyást, vagy mesterségesen kialakított árkot jelent-e? 208. Párdi: 1245: IV. Béla megerősíti a nyulszigeti premontreieket eddigi birtokaikban és uj adományként két ekényi szántóföldet kapnak Párdiban, Ugyanakkor két malmot is kapnak a Rákos patakon, valamint 3 szolgát. Gárdonyi A., 1936. 45. A falu helyét eddig nem találtuk meg. Nyir: XIV. századi oklevelek alapján Palotával azonosítják, mert Hártyán, máskép Sikátor birtok határainak leírásában igy fordul elő: "Palota, másként Nyir. " Kubinyi A. - Irásné Melis K. , 1974. 50. A Nyir-Palota falu helyét Rákospalota Kossuth Lajos utcai lelőhellyel szokták azonosítani, azonban a rákospalotai lelőhelyek száma alapján az Árpád-korban elképzelhető önálló Nyir és önálló Palota falu is. Nyírrel talán a Kajár utcai lelőhely azonosítható, míg Palota vagy a Kossuth Lajos utca vagy a Sin utca környékén keresendő. A két, egy feltehetően kisebb és egy jóval jelentősebb, egymás szomszédságában lévő települést a XIV. század derekán azonosnak vélhették. Hasonló módon történhetett Ányasnyire és Szentlőrinc falvak azonosítása is a Kispest Hungária uti középkori templom környékén. Győrffy Gy. , 1973. 311. 209. Gárdonyi A., 1936. 199-200. 210. Gárdonyi A., 1936. 85-86. 211. Gárdonyi A., 1936. 279. 212. Gárdonyi A., 1936. 67. Győrffy Gy. , 1973. 311.