Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)

Jegyzetek

213. Gárdonyi A. , 1936. 153. 214. A prédiumok a szolga és szolgáló falvakkal együtt fejlődtek az Árpád-kor folyamán. A korszak végén elkezdődött s egyre nagyobb mértékben folytatódott a korai településrend átszervezó'dése telkes falurendszerre. Európa más országaihoz hasonlóan hamarosan hazánkban is az uralkodó településformát jelentették a telkes falvak. A XIV-XV. század fordulójára ez a falurendszer általánossá és véglegessé vált. Szabó I., 1969. 9. 78. 215. Kubinyi A. - Irásné Melis K. , 1975. 50. 216. Anjou-kori okmánytár II. 620-622. 217. A későbbi középkorban, a XIV-XV. században már kilenc országos útvonal jutott Pest térségébe. A "város nagy állatvásárai az alföldi állattenyésztés legfőbb piacát jelentették. " Pestből, mint természetes központból kisugárzó utvonalak a következők: 1. váci ut, 2. kalocsai ut, 3. a "kun ut", amely a kun szállásokhoz vitt, 4. szegedi ut, 5. körösi ut, 6. cegléd-szolnoki ut, 7. a Rákos és Tápió völgyében haladó ut, 8. hatvani ut, 9. a Galga völgyén haladó ut. Ezek az utak minden valószínűség szerint a koraközépkorban is ugyanolyan jelentőséggel birtak, mint a későbbi időkben. Makkai L. , 1958. 85-86. A vásárra kerülő állatok és egyéb áruk utvonala mentén kialakuló falvak alaprajzi elrendezése az Árpád-korban ismeretlen, de a kialakult telkes falvak az utvonalakhoz igazodó utmenti egy utcás faluk lehettek. 218. Maksay F. , 1971. 92. 219. Szabó I. , I966

e 150. 220. A faluközpontokban a templom körül helyezkedtek el a módosabb parasztok erősebb és magasabb házai is. Rendszerint az itt kialakult öblös, szabad területen volt a falu lakóinak gyülekező helye, itt volt a piac, vagy vásártér. Itt tartották a bucsut is. Esetenként itt állott a nemesi kúria is. A falu kútját szintén a faluközpontban találjuk. Szabói., 1969. 162-163. 221. A rákospalotai fazék formai ősét a honfoglaláskori edények között is megtaláljuk. A vízszintes bordákkal tagolt, hengeres nyakú edényekhez hasonló darabok Horezm területén ismertek, ahol a VIII. század elejéig több századon át nyomon követhetők, bár ez a tipus itt is ritkán fordul elő. Ezért feltételezhető, hogy "a szaltovói kultúra területén is elő kell kerülniük, hiszen a magyarság magával hozta ezeket az edényeket. " Ha a feltételezés bizonyítást nyer, "egy olyan kulturelem vándorutja rajzolódik ki előttünk, amelynek jelentősége nagyobb, mint honfoglaláskori fémművességünk néhány kiemelkedő tárgytipusáé. " Mesterházy K. , 1975. 1 12-113. A rákospalotai töredéket a honfoglaláskori edényektől eltérő technikai jegyek jellemzik. A sötétszürke, vékonyfalu fazekat jól iszapolt agyagból készítették, öblét és nyakát egy darabból korongolták. Díszítése az edény vállán bekarcolt hullámvonal. E forma Árpád-kori továbbélésének és változásainak vizsgálata kerámiakutatásunk feladata. 222. Ausztriai pecsételt és fogazott diszitésü kerámiatöredékek kerültek elő a budai domonkos kolostor alatti XIII. századi gödrökből. A régészeti megfigyelések alapján a XIII. század első felében, a tatárjárás előtt jelentős épületegyüttes emelkedett ezen a területen, amelyek maradványai közül XII-XIII. századi leletanyag volt. A főváros területén eddig az itt feltárt osztrák kerámia tekinthető a legkorábbi leletegyüttesnek. H. Gyürky K. , 1972. 40-41. 8. 10. kép. 223. Győrffy Gy. , 1973. 311. 224. Győrffy Gy. , 1973. 296. 225. Az ujabb háború esetére Piano Carpini, - akit a mongolok a kánválasztás után a magyar követekkel együtt visszatartottak, - a korszerű erődítést, erődrendszer kiépítését javasolja. "Ha pedig egyes városokat és várakat meg akarnak erősíteni, elébb vizsgálják meg, milyen azok fekvése. A várak fekvésénél ugyanis szükséges, hogy hajitógépekkel és nyilakkal ne lehessen ostromolni, legyen elégséges vizük és fájuk, és ha mód van rá, a ki- és bejárást ne lehessen elzárni. Rendelkezzenek elegendő emberrel, akik váltakozva tudnak küzdeni. . . . Tároljanak több évre szóló