Rózsa György: Budapest régi látképei (1493-1800) (Monumenta Historica Budapestinensia 2. kötet Budapest, 1963)

Bevezetés

érdemli meg figyelmünket.

38 Petrus Bertiu

s történeti müvének, amely 1616ban jelent meg először, látképei általában is és budai viszonylatban is a Braun—Hogenberg-féle képek kicsinyített, szép másolatai.

39 Az Eberhard Kieser kiadásában a XVII. század 20-as éveiben megjelent Thesaurus Philopoliticus, amelynek szövegét Daniel Meissner állította össze, az emblematikus irodalom kései terméke. Ez a sajátságos műfaj — amelynek művelői közül a kezdeményező Andreas Alciati és a magyar származású Johannes Sambucus érdemel említést — nevelő célzatú aranymondások gyűjteményét jelenti, amelyet képekkel illusztráltak, hogy még jobban elérje célját, a tanító hatást. A fejlődés későbbi fázisában a képek hátterében a témával semmi összefüggésben nem álló látképeket helyeztek el élénkítésül, s Kieser műve már a városképeknek köszönheti népszerűségét. Három budai, illetve pesti látképet találunk a kötetben: a Vár nyugati, Pest északi és a két város déli látképét.

40 Az első kép művésze, Sebastian Furck, Diogenész és Nagy Sándor találkozását helyezte a budai királyi vár előterébe; újabb tanúbizonyságát nyújtva annak, hogy a veduta és a kompozíció témája között még ebben az időben sem kellett szükségképpen összefüggésnek lennie. A Thesaurus Philopoliticus egyik budai képe sem készült eredeti felvétel alapján. A rendkívül népszerű és 1700-ig sok kiadást megért könyv illusztrációit több művész készítette, köztük a fiatal Matthaeus Merian, akinek neve a kozmográfiai és topográfiai irodalom XVII. századi virágkorával fonódott össze. Ő jelentette meg Archontologia Cosmica című műve 1638. évi kiadásában azt a budai látképet, amely művészi tekintetben az egész XVII. században párját ritkítja.

41 Amint rengeteg másolata és átdolgozása mutatja, kiválóságát már a kortársak is elismerték. Merian fiatal korában szép tájképeket és vedutákat készített azokról a helyekről, ahol hosszabbrövidebb ideig tartózkodott (Basel, Frankfurt stb.). Később apósa, Dietrich de Bry könyvkiadóvállalatát örökölte. Élete végén a könyvkiadó háttérbe szorította benne a művészt. Híres, nagy kiadványainak illusztrálását műhelye segítségével végezte, így ez a lap sem sajátkezű műve. Előképét is sikerült meghatározni Dilich, illetve Sibmacher nyugati vedutájában. El kell vetnünk tehát azt a régebben elfogadott nézetet, hogy Merian személyesen járt hazánkban, mert erre semmi támpont nincs. A budai kép így topográfiailag nem forrásértékű, de mint kompozíció igen jól sikerült. A repoussoir és a néhány staffázsalak plasztikus keretet ad a középtérben fekvő városnak.

42 Ehhez hasonló nívójú látképet közölt Merian ugyanabban a művében Pozsonyról. A XVII. századi történeti s kozmográfiai munkák budai és pesti vedutái nemcsak a török harcok iránti élénk nyugati érdeklődést mutatják, hiszen ezt a speciálisan Magyarországról szóló földrajzi (pl. Birken Donaustrandjának számtalan német és olasz kiadása) és történeti munkák (Ortelius, Dilbaum stb.), amelyekben több más magyar város képe is megjelent, jobban kielégítették. Az európai nagyvárosokat bemutató kiadványok, amelyekben Magyarországot Buda és rajta kívül legfeljebb Pozsony képviselte, a középkori főváros hírnevének továbbélését bizonyítják akkor, amikor annak reális tartalma már nem volt, hisz a magyar főváros a történelmi helyzet következtében elszakadt az európai művészet fejlődésétől. Ezért kellett az újabb kiadványokban régebbi látképek másolásával —