Rózsa György: Budapest régi látképei (1493-1800) (Monumenta Historica Budapestinensia 2. kötet Budapest, 1963)

Bevezetés

idején is kissé régies technikájával grafikatörténeti szempontból is jelentős emlék. Ugyanezt az eseményt ábrázolja a par mai Enea Vico keleti nézetű rézmetszete is.

23 Topográfiailag teljesen megbízhatatlan, fantasztikus városábrázolás, de technikai megoldásának néhány sajátossága (pl. a víz ábrázolása) miatt érdekes, magas színvonalú darabja a népszerű olasz rézmetsző oeuvre-jének. Az olasz Giovanni Maggi az 1598. évi ostrom ábrázolásán Vico és Schön kompozícióinak elemeit vegyítette fantasztikus együttessé.

24 Az 1602. évi ostrommal kapcsolatos képek közül egy ismeretlen német művész rézkarca azért érdemli meg figyelmünket, mert Buda és Pest keletről felvett, együttes látképének új, eddig ismeretlen megoldását nyújtja.

25 Forrását eddig nem sikerült megtalálnunk, elképzelhető, hogy a helyszínen készült eredeti rajzot sokszorosít. Sajnos, kis méretei miatt a rézkarc a részletek tanulmányozására nem alkalmas. Ez a lap a veduta általános fejlődésének újabb állomására jellemző: 1600 körül az önállóan megjelent, általában tisztán rézkarc technikával készült röplapok típusa válik kedveltté. Ezek a lapok rendszerint ostrom jeleneteket mutattak be; az ábrázolás részleteit magyarázó feliratokkal tették érthetőbbé, a nagyméretű fametszetű röplapokhoz hasonlóan. Mivel ezek a rézkarcok is önállóan jelentek meg, ebből a típusból sem maradt fenn sok példány. Hasonló lapot ismerünk Visegrád 1595. évi ostromáról is.

26 A kozmográfiai irodalom Schedel könyve nyomán újabb kiadványokkal szaporodott. A XVI. században Münster Cosmographiája és BraunHogenberg hatalmas, a XVII. század elejére befejezett városkönyve a legfontosabb. Illusztrációik — Münsternél fametszetű, Braun-Hogenbergnél vegyes technikával készültek — kvalitás tekintetében kiemelkednek a XVI. századi könyvművészet átlagából. Mindkettőben találunk budai képet, Münsternél a Vár nyugati látképét,

27 Braunnál az első kötetben nyugati, a hatodik kötetben keleti vedutát.

28 Egyik budai vonatkozású kép sem készült azonban eredeti felvétel alapján, s ez művészileg is észrevehető nívócsökkenést okoz a kötetek többi, közvetlenebb hitelességű képeihez mérve, amelyek általában művészi és történeti szempontból a vedutatörténet gyöngyszemei közé tartoznak. Münster fametszete megelégszik azzal, hogy a valóság egy részletét — véleménye szerint — tudományos pontossággal és szárazsággal megörökíti. A részletesen bemutatott épületek mellől a szakszerű magyarázó szöveg sem hiányzik. Braunnál, főleg a második budai képen, igen jól sikerültek az előtéri staffázsalakok, és dicsérnünk kell ügyesen kialakított keretét is. Az e nagy kiadványokban megjelent látképek azt mutatják, hogy a város régi nagyságának híre tovább élt még a török megszállás idején is, és — bár régebbi képekre támaszkodó — ábrázolása helyet kapott a számottevő európai városok sorában. A XVII. század Európa-szerte a veduta-műfaj fellendülésének korszaka. Pontos helyszínrajzok készülnek az egyes városokról, majd ezek felhasználásával gyakran rendkívül nagyméretű látképek, sokszor a látkép és a madártávlati, ún. ferde alaprajz egyesítéséből. Az egyes épületek pontos helyére és külső alakjára megbecsülhetetlen értékű források ezek a látképek; segítségükkel könnyen elkészíthető az illető város modellje a forrás keletkezésének idejére vonatkoztatva.