Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 2. (BTM műhely 5/II. kötet Budapest, 1992)
IRÁSNÉ MELIS KATALIN: Kerekegyháza középkori falu Budapest határában
jától; lekerekített sarkú V-alak volt, felfelé kiszélesedő, meredek oldalakkal. Betöltése kevert barna föld volt, kevés XII-XI1I. sz. eleji régészeti lelettel és állatcsonttal (14. kép, 17. kép). 30. árok (120. blokk) A 23. házon haladt keresztül. ÉNy-DK-i irányban keresztezte a feltárt területet. 20 m hosszan követtük, majd kifutott a nyomvonalból, a 28. árok irányába tartva. 33 (14. kép) 32. ház (IV. munkahely 1.) A nyesés után jól kirajzolódott a ház téglalap alakú, kormos földdel betöltött foltja. Alapterülete 4,4 x3,4 m = 15 m 2 . Tájolása ÉNy-DK. A kőkemence maradványai a D-i sarokban helyezkednek el. A 135 x 120 cmes, törmelékkel borított kemencetömböt babán hagytuk, és a nyesett felszíntől 30 cm mélyen megtaláltuk a ház padlóját. A mai felszíntől kb. 60 cm-re. Ezek szerint a ház alig volt földbemélyítve, a padló szélének változásai és a cölöplyukak helyzete a föld fölé épített falra utalnak. A ház 30 cm magas földfala csak a DK-i sarokban, a kemence mögött volt függőleges, a többi helyen rézsűs volt. A rézsű a DNy-i oldalon volt a legszélesebb, 40 cm. Két 40 cm széles, ferdén átvágott üreget találtunk benne, ezek alján cölöplyukak voltak. A szemben lévő, ÉK-i oldalon is találtunk két félkörös bemélyedést (14. kép, 18. kép, 53. kép). A tetőszerkezetet tartó ágasfák cölöplyukait a ház hosszanti tengelyében tártuk fel. Az 1. az ÉNy-i fal közepén volt, átmérője 25 cm, mélysége 96 cm. Ferde síkban mélyedt a bolygatatlan talajba, iránya a ház padlójával kb. 70 fokos szöget zárt be. A 2. cölöplyuk a ház közepén helyezkedett el. Egy szabálytalan alakú gödörben kettő volt egymás mellett, egyik átmérője 28 cm, mélysége 47 cm volt, részben ebbe nyomták bele a másik, 28 cm átmérőjű, 57 cm mély cölöplyukat. A 3. a kemence szája előtt volt, ennek átmérője 32 cm, mélysége 47 cm volt. A felmenő falakból származtak a DNy-i rézsűs falban feltárt, egymástól 60 cm-re lévő, 20 cm átmérőjű cölöplyukak, amelyek 40 cm mélyek voltak. Az ÉK-i fal előtt középen egy szabálytalan alakú, 40 cm átmérőjű gödröt találtunk, benne volt egy 20-25 cm átmérőjű, 45 cm-re mélyülő cölöplyuk Két oldalán helyezkedtek el a már említett, lapos köríves mélyedések, amelyek között 70 cm volt a távolság. A ház DNy-i felében 3 db 10 cm átmérőjű, és egy 8 cm átmérőjű, kb. 20 cm mély karólyukat találtunk (5-8), szabályos elrendeződést mutatnak. Az 5-8. karólyuk között 230 cm a távolság, középen vannak az egymástól 36 cm-re lévő 6-7. lyukak, tehát ezen a részen valamilyen, karókon álló berendezési tárgy, esetleg fekhely helyezkedett el. A K-i sarokban is volt egy 8 cm-es, 20 cm mély karólyuk (9), és a kemence szájánál lévő 3. cölöplyuk mellett is volt egy kisebb, 11 cm széles, 40 cm mély karólyuk. 34 A ház padlója két rétegű volt. Az alsó tapasztás a kemence belső tüzelőterének széléig futott, ráépítették a kemence oldalát. A felső, világosszürke agyagpadló pedig teljes egészében körbefogta a kemencét, sima szélekkel elvált a kemence aljától. A bejárat az ÉK-i oldalon volt, a kemencével átlósan szemben lévő sarkon. Az 50 cm széles lejáróban három lépcsőfok volt. A kemence a ház D-i sarkában állott, a ház sarokfalaitól 30-50 cm távolságra (54. kép 1-2.). Körbefogta a ház tapasztott padlója. Tengelye párhuzamos volt a DK-i házfallal, szája az ÉK-i falra nyílott. Tüzelőtere ovális alaprajzú, 84 cm széles és 60 cm hosszú volt. A nyaka 38 cm hosszú, szája 26 cm széles. Az oldalfalak 27 cm magasan maradtak meg, dőlésszögük 45 fokos. A kemence belső tere nem lehetett 40-45 cm-nél magasabb. A házzal egyszerre épült. A ház alsó, tapasztott padlójában kihagyták a tüzelőtér foltját, majd egy egészen világos szürke, majdnem fehér agyagból letapasztották a fenéklapot, ez a középső részen vörösre égett. Majd a tüzelőteret világossárga agyaggal körbetapasztották, és nagyjából azonos nagyságú kövekkel körberakták. Két kősor maradt meg. Az alsó sor általában 14-16 cm magas, 11-13 cm vastag és 11-20 cm széles, kissé szabálytalan alakú, hasított kövekből állt, amelyeket élükre állítva, szorosan egymás mellé helyeztek. A kövek közötti, sugarasan bővülő részeket sárga agyaggal töltötték ki, majd az egész kősort egyenletesen betapasztották. A második sorban kisebb, lapos kövek voltak, ezek éle 12-16 cm volt. A lapos kövek befelé túlnyúltak az alsó köveken, itt indult a kemence boltozata. Ezt a kősort is lekenték agyaggal. Az újabb kősor, vagy a kemence vastag agyagboltozata azonban már nem volt meg a feltárás idején. A kemencét kívülbelül 12-6 cm-es rétegben betapasztották. A ház belseje felé eső oldalát 40 cm-re megvastagították. A kőanyag vegyes volt, durván faragott kisebb kvádereket, törött malomköveket, folyami kavicsokat találtunk. A kemence 6-8 cm vastag feneke a feltárás idején vastagon kormos volt. Közepe teljesen átégett, az oldalfalak alatt viszont fehér maradt. Tehát ennél a kemencénél is legalább kétféle agyagot használtak. A kemence előterében a padló erősen töredezett, égett volt. A felszínébe beleégett a korom is. A feltárás idején összefüggő hamuréteg fedte, ami talán a kemence előterének szabad tűzhelyként való használatából maradt. Ebben a töredezett kormos részben találtuk a 3. cölöplyukat, és a mellette lévő karólyukat. A 33. Az árkok rendkívül sok méretben, formában kerültek elő az Árpád-kori falvak területén. Magát a települést határolják, kisebb területeket, falurészleteket fognak közre, és elválasztják egymástól a szomszédos házhelyeket, telkeket. De magán a telken belül is elválasztják az udvarrészeket, mások pedig vezetik a vizet, védenek a tűztől. Az árokrendszerek nagy földmunkával járó, közösen végzett munka eredményeként jöttek létre, a falu külső és belső területének pontos felosztását mutatják. Méri (1962) 211-219. 34. A kisebb karólyukak mélységét nem tudtuk meghatározni, mert a feltárás közben keletkezett vihar teljesen eláztatta a padlót.
