Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 2. (BTM műhely 5/II. kötet Budapest, 1992)

IRÁSNÉ MELIS KATALIN: Kerekegyháza középkori falu Budapest határában

Ez a lyuk formátlanra égett vasdarabokkal volt tele. A vasdarabok között is voltak faszéndarabkák, azonban tömör, 14-16 cm vastag faszénréteg borította az egész gödröt, majd az egészet egy hasonló vastagságú hamuréteg fedte be (4. cölöplyuk.). Bizonyos idő után újra felmerült, hogy erre a helyre házat építsenek. Ezt követően lebontották a kemenceromokat, az összes törmeléket gondosan kihordták a házhelyből. Feltűnő volt, hogy az ÉK-i sarokban lévő, 30-28 cm magas hamus dombocskát meghagyták az alatta lévő égett vasakkal teli gödörrel együtt. A letisztított korábbi házpadlót olyan magasságban töltötték fel kevert barna földdel, hogy a hamus halmocskát eltakarja. Így 36-40 cm vastag feltöltés keletkezett, amelynek valamennyire letaposták, tömörítették a felszínét. A feltöltés alatti égett vasakat a hiedelemvilággal összefüggő jelenségnek tartjuk.

6 A 40 cm vastag feltöltésre felépítették a 3. házat. A padló a mai felszíntől 110 cm mélyen került elő. Ez azt mutatja, hogy ha leszámítjuk a ház feletti, valamennyi későbbi réteg vastagságát, a ház még mindig legalább 80 cm mélységű, félig földbemélyített volt. Tájolása ÉNy-DK-i irányban 15 fokkal eltért az alsó házak tájolásától. Igy a ház rövidebb tengelye majdnem É-D-i irányú lett. Téglalap alakú alaprajza volt, 460 és 290 cm hosszú oldalakkal. A nyeregtetőt tartó ágasfák a ház középső, hosszanti tengelyében helyezkedtek el. Kettőt sikerült pontosan megfigyelnünk, ezek átmérője 25 cm, mélysége pedig 40 cm volt (5. és 6. cölöplyuk). A kemence a ház DK-i sarkában volt, keleti részét a házon kívül eső, bolygatatlan homokfalba vájták. A kemenceromokat a házpadlón szétszóródva találtuk. Az égett kemencefeneket csak a bolygatatlan homokfalban láttuk egybefüggően, a ház belső terében csak égett föld formája mutatta az alaprajzot. A déli oldalfal egy nagyobb in situ darabjában 4 darab egyforma, 8 cm átmérőjű lyukat találtunk, amelyek a kemence építésénél szükséges karóvázból maradtak meg. A kör alaprajzú tüzelőtér 1 m átmérőjű volt, ehhez csatlakozott a kemence viszonylag hosszú, 50 cm hosszú nyaka. A kemence szája 22 cm széles volt. Az oldalfalak alja 20 cm széles sávban keretezte a tüzelőteret. A kemence előterében kormos, hamus foltot találtunk, amely nagyjából fedte az alsó, 2. kemence előterében lévő, hasonló betöltésű mélyületet. A 2. kemence nyakában találtunk egy 8 cm átmérőjű, 4 cm mély lyukat, amelyről feltételezhetjük, hogy a 3. kemence előteréből nyúlott le és akkor a mélysége 34 cm lehetett. Elképzelhető, hogy a 3. kemence előterében is volt szabadtűzhely, s ez a karó ahhoz tartozott. A 3. háznál az egyik legizgalmasabb kérdés a ház falaival kapcsolatban merült fel. Ugyanis az E-i és a D-i fal jelentős része a korábbi házak belső terén halad keresztül, és az elbontott 2. kemence felett. A ház jól kutatható D-i és Ny-i oldalán a felmenő falak kialakítását mutató jelenségeket nem találtunk. A ház padlójának körvonalát mindenütt pontosan követhettük, mert a barna lazább feltöltésen jól látszott a szürkés agyagpadló széle. A ház közvetlen környezetének és a távolabbi szintviszonyok vizsgálatára a ház DNy-i sarkánál kutatóárkot nyitottunk. A háztól 110 cm-re egy 90 cm átmérőjű, sekély, mindössze 40 cm mély gödröt találtunk. A gödör alja megközelítőleg a 3. házpadlóval volt egy mélységben. A gödörben nem találtunk leleteket, csak különböző nagyságú sárga agyagcsomókat. Voltak közöttük vékonyabb, simított felületű darabok, amelyek akár a gödör szájának körbetapasztásából is származhattak. Ezt a jelenséget jobban megfigyelhettük a 62. blokkban feltárt 4. házban. A legtöbb agyagdarab azonban úgy nézett ki, mintha egy nagyobb tömbből töredezett volna szét. Ezek nagy részét a gödör alján találtuk. Elképzelhető, hogy ez agyagtároló gödör volt, olyan, mint amilyen a 76/83. blokkban feltárt 5. ház déli oldalán került elő. Az 1. ház D-i oldalán lévő agyagtömbök egy része enyhén égett volt, feltehetően a ráöntött tüzes hamutól. A 3. ház felhagyása után már semmilyen építményt nem készítettek ezen a területen, egy hatalmas hamulerakóhelybe olvadtak a ház maradványai. A környéken mindent egy vastag, 80-140 cm-es hamuréteg fedett be. Az 1. ház Ny-i oldalán készített metszetben előkerült egy őskori gödör. A 3. ház padlójának 40 cm széles sávja ráfeküdt az őskori gödörre. Az egész Árpád-kori építményt beborító vastag, 100 cm-es hamu ráereszkedett az őskori gödörre és a gödör melletti bolygatatlan földre. A házat, az őskori gödröt, a ház közelében lévő agyagtároló gödröt egyenletesen befedte a hamu, minden irányban túlhaladt a kiásás határán. A későbbi kutatási eredményeink igazolták a már itt kialakult elképzeléseinket, mely szerint ezen a domblejtőn már az Árpád-korban kialakítottak egy hamulerakóhelyet, ahová azután évszázadokon keresztül hordták a leletek nélküli, kemencékből kiszedett tiszta hamut. A hamuban rétegezettséget is meg lehetett figyelni, leletek azonban csak a ház üregében lévő, legmélyebb hamurétegben voltak. Az alsó, 10-20 cm vastag rétegben rendkívül sok háztartási hulladék volt, ami egyértelműen mutatja, hogy a ház üregét szemétgödörként használták egy darabig, a hamu nagy mennyiségben való idehordása csak ezután következett. A rendkívül gazdag és változatos leletegyüttesben olyan cserépedény-töredékek, vas, csont, kő eszközök fordultak elő, amelyek a leletek korát a XII. és Xlll. sz. 6. Az építőáldozatként behelyezett vastárgyakkal az ősi magyar hitvilág több jelensége együtt jelent meg. Magyar Néprajzi Lexikon. Első Kötet. Bp. 1977. 697-698. Magyar Néprajzi Lexikon. Ötödik Kötet. Bp 1982. 495.