Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 2. (BTM műhely 5/II. kötet Budapest, 1992)

IRÁSNÉ MELIS KATALIN: Árpád-kori falvak Szigetszentmiklós határában

következtetni az Árpád-kori járószintekre, s ezzel összefüggésben a házak mélységére. Csak annyit lehet megállapítani, hogy a házak padlója a mai felszíntől számítva átlagosan 80-100 cm mélyen volt. 2. sz. ház A nyesés után a szelvény É-i részén egy kb. 3 x 3 méteres, négyszögletes hamus folt, feltehetően lakóház foltja tűnt elő. A feltárást a ház hossztengelye mentén kezdtük meg, először a K-i oldalon. A fekete, hamus humuszos betöltésben kevés, jellegtelen Árpádkori cseréptöredék volt. A homogén betöltés alatt, a nyesett felszíntől számítva 30 cm mélyen elértük a ház lejárt padlóját. Mivel a ház betöltésében rétegezettség nem látszott, folytattuk a feltárást, a ház NY-i felében is. Az enyhén lekerekített sarkú, négyzet alaprajzú ház egy-egy oldala 310 cm volt. Hosszanti tengelye EKDNY-i irányú, az uralkodó széljárásnak megfelelő. Az ÉK-i és a DNY-i oldalon, középen helyezkedtek el a tetőgerendát tartó ágasfák cölöplyukai, amelyeknek egyharmada kiöblösodött a ház falából. Az északi, 1. sz. cölöplyuk egy 50 x 40 cm-es mélyületben állott, amely valószínűleg a cölöp kiemelésével keletkezett. Az eredeti formát és méreteket nem lehetett rekonstruálni. A deformálódott cölöphely 50 cm-re mélyült a ház padlójába. A vele szemben lévő, a ház déli falánál lévő 2. cölöplyuk 35 x 38 cm átmérőjű, és 47 cm mély volt. Az ágasfák mellett a ház K-i felében még két, egy kisebb és egy nagyobb cölöp állott. Az 1. cölöplyuktól kb. 35 cm-re került elő egy eléggé deformálódott, 30 x 22 cm átmérőjű, és 16 cm mély cölöplyuk, amelyben egy kb. 20 cm átmérőjű cölöp állott. Az É-i házfaltól való távolsága 15 cm, a K-i faltól való távolsága pedig 75 cm volt. Vele szemben, a ház DK-i negyedében egy szabályos köralakú, 10 cm átmérőjű, és 8 cm mély karólyukat találtunk. A ház K-i falától 68 cm-re, a D-i faltól 80 cm-re helyezkedett el. A két belső cölöplyuk közötti távolság 190 cm volt. A keményre döngölt padló mindenütt jó állapotban megmaradt, a déli faltól kiindulva enyhén lejtett az északi fal felé, a szintkülönbség 3 cm volt. Megújítás nyomait nem figyeltük meg .A ház ÉNY-i sarkában építették fel a tüzelőberendezést. Szabályos, 94 x 80 cm-es alaprajza volt, hosszabbik oldalát az É-i falhoz, rövidebb oldalát a NY-i falhoz simították. Az omladék eltávolítása után jól látszott az építésmód. A kijelölt helyet először letapasztották, majd a négyszögletes tüzelőteret kavicsokkal körberakták. Az alsó kavicssor a keleti oldalon megmaradt. A többi oldalon csak a lenyomatok látszottak a gyengén égett agyagban. A kavicsok elhelyezkedéséből arra lehet következtem, hogy a kemence szája a ház belsejébe nyúló sarkon lehetett. A nagyméretű folyami kavicsokból kialakított oldal 20-25 cm széles volt. A nagyméretű pusztulás miatt nem lehetett pontosan megállapítani, hogy a házban kőből épített szabadtűzhely, vagy zárt kemence volt-e. A ház bejárata valószínűleg a DK-i sarok körül lehetett, ahol az őskori gödörrel bolygatott volt a talaj. A bejárat idehelyezése mellett szól a 4. karólyuk elhelyezkedése, amely a szembenlévő 3. cölöplyukkal együtt a ház belső terének megosztását sejteti. A cserép edénytöredékek a ház betöltésének idejét az Árpád-kor első felére, legkésőbb a XII. századra helyezik (3. kép, 4. kép 1, 7. kép 1-2.). 3. sz. ház Az ásatási szelvény középső részén mutatkozó házsor középső tagja. A nyesés után előkerült négyszögletes folt ugyanolyan sötét, hamus, humuszos földből állt, mint a 2. ház betöltése. A rétegezettség nélküli betöltés eltávolítása után a nyesett felszíntől 24 cm-re előtűnt a ház padlója is. Az enyhén lekerekített sarkú, négyszögletes alaprajzú ház hosszabb oldala 320 cm, rövidebb oldala pedig 285 cm volt. A hosszanti tengely NY-DK-i irányú. Egymással szemben, a két rövidebb oldal közepén helyezkedtek el a tetőgerendát tartó ágasfák cölöplyukai. A NY-i falnál lévő, szabályos köralaprajzú, 25 cm átmérőjű 1. cölöplyuk, a ház belsejében, a földfal előtt 5 cm-re mélyedt a padlóba. A szemben lévő, 2. cölöplyuk a pusztulás folyamán deformálódott, 28-34 cm-es szabálytalan alaprajzú lyuk lett. Mindkét cölöplyuk 38 cm mélységű volt. A ház eredetileg döngölt padlója elpusztult, csak az E-i oldalon maradtak meg belőle kisebb foltok. Az ÉK-i sarokban volt a kemence, amelynek négyszögletes, majdnem négyzetes alaprajza volt. A hoszszabbik 85 cm-es oldal a ház rövidebb oldalához idomult, a másik 80 cm-es oldal pedig a hoszabb, É-i oldalához simult. A nagymértékű pusztulás miatt nem lehetett pontosan megállapítani a kemence alakját. Pontosan kirajzolódott a 65 x 60 cm-es, lekerekített sarkú, négyszögletes alaprajzú tüzelőtér gyengén átégett alja. Agyagba rakott kövekkel szegélyezték. Az alsó kősor több darabja megmaradt az eredeti helyén, a ház padlóján szétszórt többi kő, méretei szerint a kemencéből származott. A kemencénél és a ház padlóján másutt is szétszórva vastag paticsdarabok voltak, amelyek azt mutatják, hogy a köveket vastag tapasztás fedte, vagy szegélyezte. A kemence szája a házba nyúló sarkon volt, előtte hamus foltot lehetett látni. A ház DNY-i részében egy nagyobb, téglalap alakú gödör került elő, mérete 45 x 70 cm volt. A gödörben egy nagyobb, 15x20 cm-es, 16-18 cm vastag kő helyezkedett el. A ház bejáratát nem sikerült megfigyelni. Feltehetően a kemencével átlósan szemben lévő sarokban, a munkagödör közelében lehetett. A szerény régészeti leletek a ház betöltésének idejét legkésőbb a XII. sz-ra keltezik. A ház K-i oldalán, a háztól 30 cm-re egy hulladékgödröt találtunk. Az ovális alaprajzú gödör átmérői 92 őskori gödrök közötti bolygatatlan talajba ásni. Szerző ásatásai. 1987-1991.