Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 2. (BTM műhely 5/II. kötet Budapest, 1992)

IRÁSNÉ MELIS KATALIN: Árpád-kori falvak Szigetszentmiklós határában

és 84 cm volt, és csak 30 cm mélységben maradt meg. Ebben a mélységben a fala függőleges az alja pedig vízszintes volt. A házban talált leletekkel megegyező korú cserepek voltak benne (3. kép, 4. kép 3, 8. kép 1-2.). 4. sz. ház A kutatószelvény K-i oldalán került elő, E-i oldala a kiásás határán lévő földhányás alá nyúlott, ezért a ház ÉK-i sarkát nem lehetett feltárni. A nyesés után előkerült folt ugyanolyan jellegű, fekete, hamus, humuszos földdel volt betöltve, mint amilyen az előző házaknál is előkerült. A rétegek nélküli betöltés alatt a nyesett felszíntől számítva 12-17 cm mélyen megtaláltuk a ház padlóját. A ház alaprajza lekerekített sarkú, négyzet alakú, amelynek 3 x 3 m az oldala. A ház tengelye ÉNY-DK-i irányú, a tetőgerendát tartó ágasfák egymással szemben a NY-i és a K-i fal közepén állottak. Mindkét cölöplyuk a ház belsejében, közvetlenül a fal előtt, ahhoz éppen hozzáérve helyezkedett el. A NY-i fal előtti, 1. sz. cölöplyuk szabályos kör alaprajzú, 30 cm átmérőjű volt, és 30 cm-re mélyedt a ház padlójába. Vele szemben a K-i fal előtti cölöplyuk csak 28 cm átmérőjű volt, és 75 cm-re mélyült a padlóba. A cölöplyukat egy 40 cm átmérőjű, 25 cm mély gödörből ásták ki, betöltése jól látszott a gödör sötétebb földjében. A ház D-i fala előtt is voltak cölöplyukak, a fal közepe táján. Mindkettő 3. 4. sz. átmérője 22 cm volt, és 23, illetve 24 cm-re mélyedtek a ház padlójába. Mindkét cölöplyuk 18 cm-re volt a házfaltól, a kettőjük közötti távolság 20 cm. A 3. cölöplyuk pont középen volt, a 4. a DK-i sarokhoz, a bejárathoz esett közelebb, a saroktól mért távolsága 108 cm. A kemence az ÉK-i sarokban helyezkedett el, de csak egy 20 cm széles sávot lehetett belőle feltárni. Az égett felszín előtt a padló 4 cm-el mélyebb volt, mint a ház többi részén, így úgy látszott, mintha a kemence egy kis padkán lenne. Az égett folt, tüzelőtér mérhető szélessége 62 cm. A kemencemaradványból néhány kavics itt is előkerült, ami alapján arra lehet következtetni, hogy ebben a házban is a többi házban jobban megfigyelthez hasonlót építettek. A kemence szája itt is a ház belső terébe nyúló sarkon volt, gyakorlatilag tehát ezt a részt sikerült feltárni. A DNY-i sarokban egy szabályos téglalap alakú, sekély, mindössze 6 cm mély gödör volt. 48 cm-es rövidebb oldala párhuzamos volt a ház déli falával, a hosszabb, 68 cm-es oldala pedig a NY-i fallal. A munkagödör a D-i faltól 26, a NY-i faltól 60 cm-re helyezkedett el. A bejárat valószínűleg a kemencével szemben lehetett, itt ugyanis egy nagy kődarabot találtunk. A 62-50 cm-es, hasított kőlap lekerekített oldala pontosan beleillett a sarokba. A kőlap vékonyodó lapja a ház belseje felé nézett. Úgy tűnt, hogy ez a kő volt a lejárat utolsó lépcsőfoka. A régészeti leletek a ház betöltésének idejét az Árpád-kor első felére, legkésőbb a XII. sz-ra keltezik (3. kép, 4. kép 4, 9. kép 1-2.). 5. sz. ház A feltárt terület NY-i oldalán került elő. A nyesés után látható folt betöltése ugyanolyan fekete humuszos, hamus föld volt, mint a többi háznál. A rétegek nélküli betöltés alatt a nyesett felszíntől 32-46 cm mélyen került elő a ház padlója. Alaprajza lekerekített sarkú négyzet volt, a padló szintjén a ház egy-egy oldala 3 m volt. A ház NY-i és D-i fala felfelé haladva kissé ferde síkban kifelé szélesedik, így a nyesett felszínen a falak közötti távolság 320 x 315 cm. A másik két házfal függőleges. A ház tengelye ÉNY-DK-i irányú, a tetőgerendát tartó ágasfák cölöplyukai egymással szemben a NY-i és a K-i fal közepén találhatók. A ház NY-i falánál lévő, többször megújítot 1. cölöplyuk a ház belsejében, közvetlenül a fai előtt volt. Először kiástak egy 50 x 40 cm-es 38 cm mély gödröt és ebből egy 24 cm átmérőjű cölöpöt mélyítettek a padlótól mért 41 cm mélységig. Majd egy 30 cm átmérőjű lyukat találtunk, amelyet a korábbi gödörbe 56 cm mélyre ástak ki, a ház falától 20 cm-re. A szemben lévő oldal 2. sz. cölöplyukát eredetileg 69 cm-re ásták, a cölöplyuk külső széle túlhaladt a házfaion. A 2. cölöplyukat is gödörből ásták, amelynek csak a szélességét lehetett pontosan megmérni, ez 43 cm volt. A másik átlóját és mélységét már nem lehetett megfigyelni. A második cölöplyukat a ház falától 20 cm-re ásták a gödörből, és 95 cm mély volt. A cölöplyukak jól látszottak a gödrök betöltésében. A ház keményre járt padlóján helyenként mintha lesározás nyomait láttuk volna. A padló a K-i oldal, a bejárat és a kemence felé erősen lejtett, a két oldal között 14 cm volt a különbség. Az ÉK-i sarokban volt a kemence. Nagyon elpusztult, gyakorlatilag csak a négyszögletes tüzelőtér maradt meg. Hosszabbik, 59 cm-es oldala hozzásimult a K-i falhoz, a rövidebb 44 cm-es oldal 6-8 cm-el húzódott az É-i fal előtt. A feltárás folyamán a tűzhely szélein csak 3-4 szabálytalan alakú kődarab, vagy nagyobb kavics maradt az eredeti helyén, azaz a tüzelőtér körül, a többinek csak lenyomata látszott. A kemence szája valószínűleg a többihez hasonlóan a ház belső terébe nyúló sarkon volt. A ház ÉNY-i sarkában egy ovális gödröt találtunk átmérője 70 és 85 cm volt. 42 cm mélyre ásták a ház padlójából. A bejárat a kemencével szemben a DK-i sarkon volt. A menetelesen kiképzett bejárat 40 cm hosszan indult a ház előtt, 56 cm széles volt, az aljára azonban 30 cm-re szűkült. A bejárat keskeny, árokszerű kiképzéséhez igazították a ház szomszédos oldalait. A sarokban a bejárat előtt egy 40-35 cm-es, szabálytalan alakú, laposabb kődarab volt, ami küszöbnek tekinthető. A ház belsejében, közvetlenül a bejárat előtt, kisebb, szabálytalan alakú, átlag 18-22 cm hosszúságú kövek voltak. Ezek ugyan szétszóródhattak a kemencéből is, de származhattak a bejárat kövezéséből is. A ház padlója