Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 2. (BTM műhely 5/II. kötet Budapest, 1992)

IRÁSNÉ MELIS KATALIN: Kerekegyháza középkori falu Budapest határában

melyik farost égett volt. A farönk teteje is égett volt. Bizonyára a gerendakiemelési kísérlet idején deformálódott a cölöplyuk, és az így keletkezett résekbe behullottak a farostdarabok, az égett, parázsló daraboktól helyenként meg perzselődött a farönk felszíne. A kisebb oszlopnak csak a teteje volt égett. A kemence előterében még két, 30 cm átmérőjű cölöplyukat találtunk, ezeket a későbbi, 42. ház kemencéje és padlója fedte el. A feltárt jelenségek alapján a 41. házat falusi kovácsműhelynek tartjuk, amely a Xlll. sz. végétől több39 ször megújítva a XIV. sz. közepéig volt használatban. 42. ház (45. blokk) A 41. műhely felhagyása után valószínűleg néhány évtizedig beépítetlen volt ez a környék. Majd letisztogatták a kiválasztott területet, feltöltötték a korábbi épületmaradványokat, hogy az új ház és környezete egy szintre kerüljön. A kovácskemence szájától 30 cm-re megtaláltuk a 42. ház padlójának Ny-i sarkát. A házhelyet 2-3 cm-rel bemélyítették az elegyengetett felszínbe, s ebbe a mélyedésbe tapasztották a sárga agyagpadlót. A ház közepén volt a legvastagabb.

40 A ház alaprajza lekerekített sarkú négyzet, 3 x2,8 = 8,5 m

2 volt az alapterülete. ÉK-i oldalát tönkretették a későbbi építkezésekkel, átalakításokkal. Tájolása ÉNy-DK. Valamilyen bejárata a DK-i oldal közepe táján lehetett, itt egy félkörös kiívelése volt a padló szélének, egy halom faszenes hamu borította. Talán az ajtó elégett maradványai (27. kép, 24. kép, 58. kép 7.). Pontosan a középen volt a kemence. A legalsó rétegig lebontották, az oldalfalakból nem maradt semmi. Ovális alaprajza volt (140x110 cm), tájolása mint a házé, ÉNy-DK. A 8-10 cm széles paticsgyűrű belső oldalán függőlegesen álló cserépgyűrú volt, közte az egész tüzelőtér vastag edénytöredékekből álló 6-8 cm vastag réteget alkotott. A cserepeket és az agyagot nem soronként, hanem egy rétegben tapasztották. A cserepek XIV. sz.-i fazekak, tárolóedények, kancsók hornyolt oldaltöredékei és peremdarabjai voltak. Több vasdarab, többek között cölöpvasalás és lópatkó is volt a tapasztásban. A feltárt épület többszöri megújítás utolsó változata volt. ugyanis a kemence alatt egy sárga padlót találtunk, ebben két kisebb karólyuk volt, amelyekbe beleégett a fa. Ez a két karó átvágta az alsó kemence fenekét. Az alsó kemence pontosan a felső alatt volt, de a felét elbontották egy átalakítás során. Az alsó kemence ugyanolyan volt, mint a felső, a betapasztott cserepek is azonos, XIV. sz.-i darabok voltak.

41 A 42. ház körül nem találtunk cölöplyukakat, de valamivel biztosan körbevették és le is fedték a gondosan tapasztott padlójú házat és a kemencét. Lehet, hogy vert fala volt, törmelékeit a későbbi átépítésekkel kapcsolatban elhordták. Méretei és a közepén lévő kemence alapján lakóház is lehetne.

42 43. ház (32-33. blokk) A kemence omladékát babán hagytuk, és körülötte lemélyítettünk a sárga agyagból tapasztott padlóra, a mai felszíntől mért 35 cm mélységig. A padló tele volt hamus, kormos, átégett folttal, amelynek egy része a padló fölött, más része a padló alól sejlett elő. A padló egyenes szélei három oldalon határozottan kirajzolódtak, a K-i oldalon viszont belemosódott a későbbi ház padlóiába. Téglalap alakú alaprajza volt, 4,7 x4,l m = 19 m alapterülettel. Az É-i részben egymástól 30 cmre két kemence romjai kerültek elő, egy ovális, és egy téglalap alaprajzú. A téglalap alaprajzú kemence későbbi időszakból való (21. kép, 25. kép). A ház körül több cölöplyukat figyeltünk meg, az ENy-i saroknál pedig egy cölöplyukhalmaz került elő. Rendeltetésük egyelőre ismeretlen. A ház Ny-i oldalán lévő 4 cölöplyuk ferde síkban mélyedt a talajba, átmérőjük 16-21 cm, mélységük 20—27 cm volt. Az É-i oldalon függőleges cölöplyukak voltak. A sarkon 25 cm mély kettős cölöplyuk volt, 28, 30 cm átmérővel. A sarok közelében volt egy körbetapasztott cölöplyuk is. A cölöplyukak betöltése eltérő anyagú volt. A ház sarkán lévő 8. cölöplyukat, az 5., kettős cölöplyuk kültag ját és a háztól távolabb lévő három cölöplyukat világos sárga agyaggal tömték be. Ali. gödör (átmérő 45. mélység 24 cm), és a 12. gödör (átmérő 37 x42, mélysége 13 cm) szürke agyaggal voltak betöltve. Paticsos törmelékkel volt tele a 13. gödör (átmérő 55x44 cm, mélység 22 cm), amelynek aljáról egy 26 cm átmérőjű, 55 cm mély cölöplyuk indult. A többi, beleértve a ház körüli cölöplyukakat is, kevert barna földdel volt betöltve. A ház bejárata a kemencével szemben lévő, D-i oldalon volt. 100 cm széles, 180 cm hosszú téglalap alakú lesározást találtunk, a sárga tapasztott padló folytatásaként nyúlt ki a ház elé. A 13. karólyuk talán a bejárathoz tartozott. A ház többszöri megújítását mutatták a kemence 39. A kiásás ÉNy-i határánál lévő, A-B metszetben is előkerültek a fekete padlóval megegyező szintű kemencepadlók, ezek feltárására azonban nem volt lehetőség. így nem lehetett megállapítani, hogy a fekete padló alatti hamurétegekhez, vagy magához a fekete padló szintjén lévő építményekhez tartoztak-e. Nagyon sokat rontott a rekonstrukció lehetőségén a fekete padlóba ásott két későbbi, nagy hamusgödör is. A fekete padlót borító hamuréteg DK-i irányban elvékonyodott, és eltűnt a 44. blokkban. 40. Mivel a felszín rendkívül egyenetlen volt, az egyes házak alaprajzát kutatóárkokkal határoztuk meg. A metszetekben jól látszott az egyes padlók és a kemencék közötti összefüggés, az építkezések sorrendje. A hosszú időszakon keresztül egymásba ásott padlók keskeny rétegei közül még így sem sikerült minden jelenséget pontosan értelmeznünk. 41. Ma még szinte lehetetlen a XIV. sz.-i házi kerámiát a századon belül korszakokra bontani. A század legelején még meglévő korábbi formák és a század végén jelentkező újabb variánsok előfordulásai is esetlegesek, a házi kerámia az egész század folyamán egyforma. Ezért nem lehet a 42. ház használati idejét pontosan megállapítani a három, jól elválasztható megújítás ellenére sem. A megújítások közötti időtartamot is csak találgatni lehet. 42. A ház nem biztos, hogy lakóház volt. Alaprajza és méretei sokkal inkább az Árpád-kori kemencés sütő-házakhoz teszik hasonlóvá.