Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 1. (BTM műhely 5/I. kötet Budapest, 1992)

M. VIRÁG ZSUZSANNA: Újkőkori és középső rézkori telepnyomok az MO autópálya szigetszentmiklósi szakaszánál

(Íj kőkori és középső rézkori telepnyomok az MO autópálya szigetszentmiklósi szakaszánál M. VIRÁG ZSUZSANNA Az MO autópálya, Csepel-sziget északi részét átszelő szakaszán, a legkorábbi megtelepedések nyomai a középső neolitikum, illetve a középső rézkor idejére keltezhetők. E két korszak leletei az útépítést megelőző leletmentő ásatások során, a sziget keleti részén, a Soroksári-Duna közelében fekvő SzigetszentmiklósÜdülősoron kerültek elő. A leletmentő ásatásokat 1988-ban, az autópálya nyomvonalán, a készülő Duna-híd lábánál végeztük, majd a következő évben, az ehhez kapcsolódó területen folytattuk.

1 Az átkutatott, mintegy 2500 m

2-nyi területen, kevésbé intenzív későrézkori jelenségek mellett, gazdag korabronzkori település került elő, amelyet későkelta, majd Árpád-kori megtelepedés követett. A feltárás elsősorban az intenzív korabronzkori jelenségek megfigyelésére irányult, a legkorábbi települések nyomai az ásatás melléktermékeként kerültek elő.

2 A leletmentéseket megelőző terepbejárások során, az Cldülősortól 1300 m-re délre, a jelenlegi Dunaágtól nyugatra, a Fővárosi Vízművek szigetszentmiklósi telephelyén, további újkőkori település nyomait figyeltük meg. A több korszakot magában foglaló lelőhely jelentős részét vízdúsító medence létesítése közben már megsemmisítették. A lelőhely hitelesítésére, 1989-ben, már csak kisebb leletmentő feltárást végezhettünk, amelynek során, több korszak objektumai mellett, újkőkori teleprészlet és egy középső rézkori objektum is felszínre került (1. kép). A lelőhelyek a Csepel-sziget 100-102 m B. f. magasságú térszínein, É-D-i gerincű, magasártéri teraszszigeteken helyezkednek el, amelyek között, a Duna ártéri felszínbe bevágódott medrei húzódtak. Felszínüket meszes iszap (áttelepített lösz) borítja.

4 NEOLITIKUM Szigetszentmiklós-Üdülősor Az autóút nyomvonala, É-D-i irányban elnyúló, keskeny teraszhát, 100-101 m B. f. magasságú déli végén halad át.

5 A neolitikum leletei, az 1988-as feltárás során telepjelenségek nélkül, csupán szórványként kerültek elő, így a korszak szempontjából jelenleg pusztán topográfiai jelentőségűek. A későbbi beásásokkal felszínre került minimális számú töredék alapján úgy tűnik, ezen a területen intenzív újkőkori megtelepedés nem lehetett. A telep központi része talán a teraszhát északabbi területein helyezkedhetett el. Leletek Edénytöredékek A szórványos, durva kerámiához tartozó töredékek, pelyvás soványításuk alapján, a dunántúli vonaldíszítéses kerámia (DVK) körébe utalhatók, de azon belül finomabb kronológiai beosztást nem tesznek lehetővé. Agyagtárgy töredéke {23. kép 1.) A töredék egy eredetileg 10-11 cm átmérőjű, ovális, korong, vagy lekerekített trapéz alakú, kissé domborodó tárgy egyharmad része lehet. Vastagsága a peremnél 2 cm, középtájon 3-4 cm-re becsülhető. Színe világosbarna, felülete simított, anyaga homokkal és finom szerves adalékkal savanyított. Egyik oldala sérült, a másik bekarcolásokkal díszített. A bekarcolások két csoportot alkotnak. Rendszerük antropomorf jellegű, eszerint két szemben álló alakot ábrázolnak. A töredéken a törzs és a végtagok látszanak, a fej megoldása a töredékesség miatt nem rekonstruálható. Hasonló bekarcolások, ovális, illetve trapéz alakú, átfúrt, lapos agyagnehezékekről ismertek (Suko1. A feltárásokat Endrődi Anna vezette, a közlési jog átengedését neki köszönöm. 2. RégFüz 1989., 24; 1991., 15-16. 3. Régfüz 1991. 16. 4. Marosi 1955., 287-297; Schweitzer 1992., 3. ábra. 5. Schweitzer 1992., 3. ábra. A földmunkák megkezdése előtti szintadatok az útépítőktől származnak.