Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 1. (BTM műhely 5/I. kötet Budapest, 1992)
VADÁSZ ÉVA: Későbronzkori település nyomai az MO autópálya szigetszentmiklósi nyomvonalának közelében
amelynek jó analógiáját ismerjük Érdligetről. Kőszegi korai Baierdorf környezetből idéz ehhez analógiát, 51 Kemenczei szerint a hasonló díszítésű edények a Dunától keletre már a Vál kultúra terjeszkedésének bizonyítékai. 52 Szerintünk ez az edényforma a HA1 java idejére keltezhető ocskai példányhoz áll közel, s széles hengeres nyakával, nyomott, éles törésű hasával lausitzi összefüggéseket sejtet. 53 Valószínűleg egy nagy méretű, ún. lausitzi típusú kettőskúpos edény töredéke a 6. kép 2. sz. alatti cserép. Hasonló, többnyire kisebb példányok a Dunántúl északi részén a HA első felében 54 és a korai Vál kultúra sírjaiban kerültek elő (a későbbi 55 formák tipológiailag megkülönböztethetők). Az ún. „Doppelkonus" eredete a Baierdorf-Velatice és a Caka 56 kultúra területén ma sem egyértelműen tisztázott. A Dunántúlon ennek az edénytípusnak az előfordulása egyelőre annyira ritka, hogy helyi későhalomsíros eredetét (mely a korábban említett területeken felmerül) ki kell zárnunk. Feltételesen e kérdéskör kapcsán taglalhatjuk a fordított csonkakúpos alakú, egyenes oldalfalú füles csészét is (5. kép 2.). Maga a forma szokványos és nem korhatározható, 57 előfordul Baierdorf-Velatice környezetben is, 58 de feltűnő, hogy ez a csésze mennyire megszokott melléklete az idősebb morvaországi lausitzi síroknak, s hiányzik a Caka típusú lelet együttesekből. 59 Nem lehet véletlen, hogy a konkrét lausitzi és korai urnasíros kapcsolatokat mutató igrici kerámialeletben ezt a csészét három példány is képviseli. Hasonló csésze töredéke a 29. gödörből is előkerült (10. kép 1.). A magyar kutatás szerint a lausitzi edényformákat a HA periódusban a nyugatról beáramló Baierdorf-VelaCl tice népesség hozta magával. Számuk - többnyire az ún. „Doppelkonus" képviseli - nem magas, s bizonyos sűrűsödés tapasztalható a Dunántúl ÉK-i részén. Itt a korai Vál típusú síregyüttesekben találkozunk velük a leggyakrabban. 62 Lausitzi jellegű edényformákkal a régibb Baierdorf-Velatice körhöz hasonlóan a HA első felében a Dunántúlon is számolhatunk, 63 ha erre egyértelmű magyarázatot nem is tudunk adni. Bár a jó morvaországi kapcsolatokkal rendelkező szlovákiai idősebb Lausitz kultúra déli határa világosan tisztázott, 64 a Dunába ömlő nagy folyók (Vág, Garam, Ipoly) mentén fenállhattak kölcsönös kapcsolatok - ilyenekre a Caka kultúrában is van példa. 6 A korszak megszokott edényformái a behúzott peremű tálak, melyek változatai közül a sima (3. kép 8., 5. kép 3.) és a síkozott peremű (5. kép. 4-7.) fordul itt elő. Másik táltípusunk kihajló peremmel, vállán éles törésvonallal (5. kép. 8.) későhalomsíros előzményekre vezethető vissza. 66 A miénkhez hasonló lapos, rövid nyakú változatra kevés az analógia. 67 A 36. gödörhöz képest nagyobb arányban és változatban kerültek elő a 17. gödörből fazekak. Leggyakoribb a tojás testű forma zömökebb és megnyúltabb változata két, kerek nyílású füllel (3. kép 10., 6. kép 10-11.). Előfordulására a Baierdorf-Velatice és Caka körben számos példát idézhetünk. Noha a forma a későhalomsíros korban is gyakori, ezek kevésbé profi láltak. 68 A Caka kultúra lelőhelyein az ilyen típusú cg fazekak mellett megjelenik egy lágyabb profilú, kihajló peremű, a mieinkhez hasonló típus is, mely a HA1 70 periódusban általánossá válik, s a korai Vál kultúra 51. Kőszegi (1959) 291. T. 1/8., 292 Pittioni (1954) 406. Abb. 282.: Süllfried 52. Kemenczei (1975) 59. Abb. 6/3-4.: Borsodbóta, Mátraszőlős, 67. 53. Paulik (1962) 94. T. VI/4. Bár nem ezzel az edényformávai kapcsolatban, de az oíkovi halomsír lausitzi kapcsolatait a földrajzi helyzettel magyarázza. A széles, hengeres nyakú amfora vállán éles törésvonallal mind a morva mind a szlovák területen az idősebb lausitzi kultúra jellegzetes edényformája (vö. Nekuasil (1982) Moravicany T. 8/17.: 27 sír, T. 18/2.: 51. sír, T. 23/7.: 76. sír stb. Pivovarova (1965) Trefícianske Teplice (Trencsénteplic) 161. T. Vlll/10.: 32. halom, 162. IX. T/12.: 43. halom. A mi darabunk - a 36. gödör hasonló példányával együtt ( 8. kép 1-2.) a síkozott és árkolt díszítéssel ezeknél az analógiáknál valamivel későbbi. 54. Kőszegi (1959) 291. T. 1/10, 11.: Érdliget, Kőszegi (1988) 44. t. 2.: Celldömölk-Sághegy 55. Patek (1961) XXII. 7.: Neszmély 167. sír, MRT 5 (1979) 391. 17. t. 1-2.: Kesztölc 56. Paulik (1962) 49-50. Az oákovi J típus kapcsán foglalja össze az erről a kérdésről kialakult véleményeket. Veliaé\k (1970) 432. 57. Későhalomsíros leletegyüttesből: Jánosháza: Kemenczei (1989) 219. Abb. 11/19., korai hetényi sírból: Duiek (1957) T. IX/6.: Chotin (Hetény) 43. sír 58. Baierdorf-Velatice környezetben: Pittioni (1954) 425. Abb. 298/3.: Grqßhöflein, Veliaök (1970) Ábrahám (Ábrahám): 423. obr. 3/4., 427. obr. 5/1-3., 5., Paulik (1962a) 42. obr. 12/4., 8., obr. 13. Trebatice (Trebéte) 59. VeliaéWí (1970) 431. Nekvasil (1982) Moravicany T. 8/15.: 27. sír, T. 15/16.: 52. sír, T. 24/10.: 78. sír stb. 60. Hellebrandt (1990) 99. 8. k. 1-2, 4. 61. Kőszegi ( 1959) 297., Kőszegi ( 1988) 39. Patek ( 1961) 70. 62. vö. 55. j. Paulik (1964) 166. obr. 2/1-2.: Tököl, obr. 2/4-5: Neszmély, Patek (1968) CIX. 10.: Kesztölc, Kőszegi (1988) 20. t. 11.: Bp. Békásmegyer 63. Kőszegi (1988) Harrer P. u.: 16. L 13. (fedő töredéke), 17. L 4. 64. Romsauer - Veliaök (1987) 296-98. Területünket illetően főleg az Ipoly völgyének lehetett nagy jelentősége. Vö. ezzel kapcsolatban az ún. zvoleni (zólyomi) csoportot; Bátora (1979) 65. Paulik (1969) Luíany (Sarluska): 29. obr. 20/13.: II. sír, 37. obr. 21/2.: IV. sír, Toéik - Paulik (I960) Caka (Cseke) 86. obr. 24/1.: II. sír, Paulik (1963) 302. obr. 28/15.: Sládedkovce (Mocsonok) 66. Kemenczei (1989) 213. Abb. 5/5.: Bakonyszücs 67. Paulik (1963) 303. obr. 30/1.: Sarovce (Nagysáró) Paulik (1980) 361. obr. 102.: VePké Riprtany (Nagyrippény) 68. Kemenczei (1989) 219. Abb. 11/9.: Jánosháza, 220. Abb. 12/12.: Koroncó 69. Paulik (1963) 277. obr. 7/7.: Caka (Cseke) IV. sír Novotúy - Novotná (1981) 242. Abb. 8.: Sarovce (Nagysáró) 70. Paulik (1962) 301. obr. 25/3.: Marcelová (Marcelháza) 302. obr. 28/4.: Sládeíkovce (Mocsonok) Novotny'- Novotná (1981) 240. Abb. 5.: éarovce (Nagysáró) - ezek már ún. íaka - velatice kevert lelőhelyek. Dunántúl: Kőszegi (1988) 14. L 12. (rossz rajz), 15. L 10.: Bp. Harrer P. u. Hellebrandt (1990) 100. 9. k. 5.: Igrici
