Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 1. (BTM műhely 5/I. kötet Budapest, 1992)

SCHWEITZER FERENC: A Szigetszentmiklóstól északra húzódó MO autópálya környezetében elhelyezkedő régészeti lelőhelyek geomorfológiai viszonyai

3. kép. A régészeti lelőhelyek környezetének rekonstruált ősföldrajzi térképe (szerk.: SCHWEITZER F. 1992) 1. alacsony ártéri szigetek, ill. felszínek 2. magas ártéri teraszszigetek, ill. felszínek 3. feltöltött medermaradüányok 4. 0-2,5°-os lejtők 5. parti dühe 6. lepelhomok 7. az MO út szakasza Abb. 3. Rekonstruirte paläogeographische Karte der Umgebung der archäologischen Fundstellen (SCHWEITZER, F. 1992) 1. Inseln und Flächen im niedrigen Überscwemmungsgebiet 2. Terrasseninseln und -Flächen im höheren Überschwemmungsgebiet 3. Aufgeschüttete Mäander 4. Hang mit 0-2,5° 5. Uferdüne 6. Decksand 7. Strecke der Autobahn MO K-i pereméig hatott és a jelenlegi felszín alá 7-10 m mélyre hatolt le. A nagy felárkolást jelentős tömegű felkavicsolódás követte. Ez a ll/a sz. terasz kavicsanyaga, amely az ásatási terület környezetében tőle ÉÉK-re a felszín alatt pár m mélyen (2-5 m) mindenütt megtalálható (2. kép). Ezt a kavicsanyagot a würm végén (25 000-12 000 C

14 év) 5-10 m körüli vastagságban települt folyóvízi homok fedte be, ami arra utal, hogy a Duna vízmennyisége olyan nagy mértékben lecsökkent, hogy durva hordalékát nem volt képes eddig lehordani, s ide csak homokot telepített. Az Alpok és a Kárpátok területén az olvadó gleccserjég, a hótömeg nagymennyiségű oh/adékvizet produkált, s a folyónak így megnövekedett energiája a völgyfenék rombolására, kimélyítésére fordítódott.