Selmeczi Laszló: A négyszállási I. számú jász temető (BTM műhely 4. kötet Budapest, 1992)
A templom
1459 júniusában Mátyás király két oklevélben is rendelkezett a négyszállási jászok felől. Az egyikben a király újból eltiltotta a négyszállási és árokszállási jászokat az egri káptalan Szentandrás teleké nevű birtokának használatától, és megparancsolta, hogy az egri káptalant Szentandrás teleké nevű pusztája békés birtoklásában ne háborgassák, s a káptalan jobbágyait fenyegetőzésükkel el ne ijesszék. 42 Mátyás a másik oklevélben a Berényszállás, Négyszállás, Fényszaru és Árokszállás székbeli filiszteusokat a budai vár rovatolóinak zsarolásai ellen Heves és Külső-Szolnok megyék főispánjainak védelme alá helyezte. 43 1469-ben Mátyás király újra oklevelet adott ki Berényszállás, Négyszállás, Fényszaru és Árokszállás székekben és ezek tartozékaiban lakó összes filiszteusok kérelmére és megengedte nekik, hogy a taxát, az élelmiszer- vagy bármi más adót, mint ahogyan a többi jászok is, külön fizethessék. 44 Négy évvel később, 1473-ban Mátyás az 1469-ben kiadott oklevélben felsorolt jászok adóját a régi szokásos 500 forint évi cenzus és 300 forint tegzespénzben határozta meg, s őket más országos adózásoktól felmentette. 45 1478. április 3-án Mátyás király a Berényben, Négyszálláson és Ágon lakó jászok képviselőinek, Márton kapitánynak, Kazdach Mihálynak, valamint Mártonnak és Pálnak a kérésére Zsigmond 1412-ben átírt 1407. évi kiváltságlevelét megerősítette. 46 Ugyanezt az oklevelet 1492. február 27-én II. Ulászló kiváltság formájában újra megerősítette 47 A kiváltságlevél rendelkezése szerint az „.. .ország bírái, vagy igazságszolgáltatói közül sem egyháziak sem pedig világiak a maguk sorából választott kapitányjaikon kívül bárkinek a kérésére, s bármiféle ügyekben a felettök (ti. a jászok felett - SL) bíráskodni, vagy őket bíróságuk elé állítani senki se merészkedhetik vagy tartozik és hogy őket személyüktől, árucikkeiktől és bármiféle holmijaiktól ezen országunk területén utaztukban teljességgel semmiféle vám fizetésére ne erőltessék." 48 Egyébként II. Ulászló 1492 februárjában Mátyás 1473. évi oklevelét is megerősítette. 49 Az eddigiek alapján biztonsággal megállapítható, hogy Négyszállás fennállásának egész időszakában a kiváltságos jász települések közé tartozott. Ennek megfelelően a hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírásában is a jász községek között szerepelt. 50 A település a török hódoltság folyamán pusztult el véglegesen. 51 Az a tény, hogy a történeti adatok alapján Négyszállás fennállásának egész folyamán nagy bizonyossággal jász lakosságú település volt, azt jelentette számunkra, hogy az előkerülő leletanyag és a megfigyelhető jelenségek, szokások, függetlenül azok jellegétől, függetlenül attól, hogy clkülönülnck-e az egyéb, hasonló korú magyarországi leletektől vagy nem, együttcsen és külön-külön a magyarországi jászok kulturális hagyatékának tekintendők. 52 A TEMPLOM Az ásatás a Prückler-féle 1937-es 1980-ban, az első ásatási szezonban egy közleményben jelzett Szikszai-tanya udvarán kezdődött, 53 s a feltárt területről már templom alapozásának maradványai és egy templom körüli temető sírjai kerültek elő. 54 A templom alaprajza a kő- és habarcstörmelékkel betöltött alapárok megmaradt részleteiből rekonstruálható. A temető területén kb. 13 m hosszú és 7,5 m széles, 55 egyhajós, a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyű gótikus falusi templom állott (5. kép). A templomot már egy használatban lévő temető területén építették fel, s az alapozáskor több sírt (4., 5., 7., 8., 10., 19., 20., 30., 35., 37-38., 109. és 133. sírok) kisebb-nagyobb mértékben megrongállak, illetve megsemmisítettek. A templomot és a temetőt árokkal vették körbe (6. és 7. kép). Az akkori hivatalos egyházi álláspontot figyelembe véve, a templom fölépülte előtt a földbe került sírok pogány, esetleg eretnek temetkezésnek számítottak. A templom felépítésének időpontja így biztos támpontot ad számunkra a négyszállási jászok közötti római rítusú térítés befejeződéséről. A templomépítés időpontjának a meghatározásához datáló értékű leletek híján az alapárok által metszett sírok nem adnak semmiféle támpontot. Egyedüli lehetőség az alaprajzból kiindulva, az abból levonható következtetéseket a történelmi körülményekkel összevetve megkísérelni meghatározni a templom építésének az időpontját. A XIV. század közepétől a ferencesek térítettek a kunok és a jászok között, 56 s 1472-től egyik térítő csoportjuk véglegesen letelepedett Jászberényben. A letelepedés szoros kapcsolatban állott a jászok keresztény hitre térítésével, illetve annak befejeződésével. Ugyanis a térítő minoritáknak a jászberényi filiszteusok 5. kép. A négyszállási templomnak az alapárok megmaradt részleteiből rekonstruált alaprajza Abb. 5. Aus den erhaltengebliebenen Teilen des Grabens der Grundmauer rekonstruierte Grundriß der Kirche von Négyszállás
