Selmeczi Laszló: A négyszállási I. számú jász temető (BTM műhely 4. kötet Budapest, 1992)

A templom

6. kép. A templom alapozási árka által metszett 4. és 5. sír (balról jobbra) Abb. 6. Die von den Grundmauern der Kirche durchschnittenen Gräber 4 und 5 (

von links nach rechts) 7. kép. A templom alapozási árka által metszett 37-38. sír Abb. 7. Die von den Grundmauern der Kirche durchschnittenen Gräber 37-38 állal épített templomot és rendházat birtokba venni a pápa 1472-ben azon érdemeik elismerése mellett engedte meg, hogy a magyarországi jászokat a keresztény hitre térítették.

57 A ferencesek III. Miklós pápa 1278. évi bullájában foglalt azon rendelkezése folytán jelentek meg Jászberényben, mely tartományfőnökiiket arra utasította, hogy küldjön hittérítőket a kunok és a jászok közé. Az első rendtagok Jászberényben, a Zagyva partján, az 1472-re felépült templom és rendház közelében építettek egy kis kápolnát Szent László tiszteletére. Ennek maradványait 1926-ban bontották el véglegesen.

58 Szántó Konrád, a jászberényi ferences templom történetét feldolgozva, feltételezte, hogy a ferences térítő akció az 1460-as évek valamelyikében fejeződött be, s az évtized második felében már folyt a jászberényi templom építése.

59 Ennek alapján a négyszállási templomnak 1460 előtt már mindenképpen állnia kellett. A feltárt templomalaprajz szembeötlő sajátossága, hogy a kb. 6,5 m hosszúságú hajóhoz egy viszonylag nagyméretű, 4,5 m hosszú szentély csatlakozik.

60 Ez az építészeti sajátosság a gótikus stílusnak a ferences rendi szellemhez igazított változatára jellemző.

61 Vagyis az egykori négyszállási templom építészeti jellemzői nincsenek ellentétben, sőt összhangban vannak a jászok keresztény térítéséről szóló történeti adatokkal. A kunok és jászok végleges megtérítésére az utolsó nagyszabású akciót I. Lajos király indította el. 1348-ban VI. Kelemen pápától leiratot eszközölt ki, melyben a pápa felszólította Márton tartományfőnököt, hogy küldjön újabb hittérítőket a „kunok megszelídítésére".

62 Feltehetően véletlen történelmi egybeesés, hogy Magyarországon éppen a XIV. század második felében terjed el szélesebb körben a gótikának a ferences rend testére szabott változata.

63 A fentebb vázolt folyamat ismeretében a négyszállási templom építésének az idejét a legegyszerűbb volna minden kétséget kizáróan a XIV. század közepe és a XV. század közepe közé datálni. Magunk, bár logikai érveken kívül egyéb bizonyítékkal nem rendelkezünk, a jászsági térítés befejeződésének időpontjából kiindulva, a templomépítést általában egy