H.Gyürky Katalin: Üvegek a középkori Magyarországon (BTM műhely 3. kötet Budapest, 1991)

Lelőhelyek jegyzéke - Dunántúl

A poháron (ltsz.: Béri B. Á. Múz. 69.158.1.) Szent Péter és Szent Pál festett alakja látható. Analógiája és egyben korhatározására szolgál: egy másik pohár a Sárosmegyei Múzeumból, ugyancsak Péter és Pál apostolokkal és a következő évszámmal: 1636, amely a pohárra van festve (Magyar Iparművészet Könyve 9. (1906) 228., 232. kép.). Vas megye KŐSZEG - Vár (a városban) Az üvegleletek Holl Imre (MTA Régészeti Intézet, Budapest) régész feltárásánál kerültek felszínre, amely a vár északi szárnyánál és az északi- és északkeleti udvarokban folyt (Holl 1986, 50-68.). Cseppes pohárka töredékei. Lelőhelye: 2. gödör, 3. és 4. réteg. Velencei, 14. század. Palack vállgyűrű töredékei. Kettős-kónikus típus. Az annyag minősége szerint velencei, 14. század. Palack töredékei (1. ábra). Itáliai forma, az ú.n. "angastare". Velencei üveg, 14. század. Lelőhelye: 2. gödör, 2. réteg. A 2. gödör 2. rétegéből előkerült üvegek a 15. század második feléből, vagy a 16. sz. elejéről: Serleg (6. ábra). Bordás kehely, emailfestésű perem. Velencei, reneszánsz serleg, melyet Holl Imre Corvin János 1482-90 közötti birtoklásához kapcsol. Fedő (2. ábra). Velencei üveg. Az előző serleggel azonos korból. Pohár (3. ábra). Bordás oldalfala, sima pereme van és az oldalfalát a peremétől sötétkék üvegfonál választja el. Csipkés talpszegély. Velencei üveg, 15. sz. vége. Pohár (8. ábra). Vizespohár méretű, sima, díszítés nélküli. Velencei, 15. sz. második fele. Tál (5. ábra). Halványzöld, jóminőségű üveg. Feltehetően velencei. 15. sz. második fele. Kulacs két füllel (9. ábra). Magyar üveg. Népszerű forma, hasonló került elő Budán (Kat. X. 1. típus, V. tábla 2. kép), Visegrádon, Esztergomban (lásd a megfelelő lelőhelynél). A kőszegi lelet korhatározó értékű. A 2. gödör 2. rétegéből több magyar üveg is előkerült: Pohár, kannelúrákkal (4. ábra). Velencei minta után készült. Palackok, poharak, fedő (10-18. ábra). Kotyogós palack (11. ábra). Lelőhely: ÉK-i udvar, 1. réteg: Serleg, fehér fonálrátéttel (7. ábra). Magyarországon e típusból több is előkerült: Visegrádon (lásd a lelőhelynél), Budán (Kat. XV. 13. típus, XXXVIII. 1. kép). Velencei, 16. század első fele. A velencei üvegek importjának második hulláma a 15. század utolsó harmadában kezdődött, miután a század első felében és közepén megszakadt. A reneszánsz üvegek egy része új formában, de a gótikus üvegek klasszikus egyszerűségét utánozva igyekezett vásárlóit újból megnyerni. Ezek az üvegek tiszta, átlátszó és csillogó szépségét csak egyetlen színnel, egy-egy sötétkék fonállal emelték ki. Olyan poharak, mint amelyet a 3. képünk mutat, különböző méretben készültek (Buda, Kat. XXVII. tábla, 5. kép.). A díszesebb darabok, pl. a serlegek esetében feltételezhető, hogy rendelésre, vagy a magyarországi ízlésnek és igényeknek figyelembevételével készültek. Példa erre a budai Beatrix címeres serleg, vagy a Boroszlói (Wroczlaw) Mátyás-címeres serleg, a bártfai városcímeres serlegek stb. A kőszegi festett szegélyű serleg pedig mintaelemeit tekintve népi hímzésre emlékeztető. Ugyanakkor az arcképekkel és jelenetekkel gazdagon díszített itáliai serlegeknek nálunk nincs megfelelője.