H.Gyürky Katalin: Üvegek a középkori Magyarországon (BTM műhely 3. kötet Budapest, 1991)

Lelőhelyek jegyzéke - Dunántúl

PÉCS VÁR AD - Falutelepülés Kárpáti Gábor régész (Janus Pannonius Múzeum, Pécs) feltárása. Idézet a közleményből (Kárpáti 1983, 117-130. VI. tábla, 7-8. kép): "Egy könny cseppes pohár faltöredéke, egy befűzött hasú (kétkónuszos) palack töredéke." A szerző a leleteket 14-16. század közé teszi. A közölt kép alapján a könny cseppes pohár nem velencei, hanem hazai műhelyben készülhetett. Fejér megye CSÓKAKŐ - Vár Feltárást végzett: Fitz Jenő (István király Múzeum, Székesfehérvár). Az ásatás leleteit egyetemi szakdolgozatként feldolgozta: Pintér László. A várat a Csák nemzetség építtette a 13. század végén. 1299-re már állt. 1326-ban átadták Károly Róbertnek (Györffy 1987, 356.). Ettől kezdve királyi tulajdon. A törökök 1543-ban foglaltakéi és 1686-ig birtokolták (Gerő 1966, 180.). Serlegfedő peremtöredéke a kupola kis darabjával (1. ábra). Romlatlan, színtelen, velencei üveg. 15. sz. második fele, vagy 16. sz. eleje. (Kat. V. 1. típus, II. tábla, 1. kép). Csésze perem- és válltöredéke (2. ábra). Romlatlan, tiszta üveg, velencei minőségű, mégsem velencei. A befelé pödrött perem és az alakjának a tagoltsága eddig csak Magyarországon talált üvegcsészéken fordult elő. Hasonló töredék került elő Pomázon és Vácon is. Feltehetően 15. sz. második fele. Kotyogós palack (3. ábra). Négy csőből összecsavart hosszú nyak és feltehetően gömbalakú test, amelyből azonban csak egy kevés érzékelhető a nyak kiindulásánál. Feltehetően 16. századi. Palack szája (4. ábra). Kettős-kónikus palackhoz tartozott. Romlott üveg, magyarországi műhelyben készült. 15. század második fele. TAC (a középkorban: Föveny) - Falu A római kori Gorsium romjainak egy része felett épült. Feltárását Fitz Jenő végezte (István király Múzeum, Székesfehérvár). A település első említése 1192-ből származik (Györffy 1987, 385.). Ekkor egy út kapcsán említették "Fuen" néven. Utolsó említése 1499-ből való (Csánki 1897, 328.), ekkor egy fehérvári kanonok a község plébánosa. Pusztulása feltehetően a török hódoltság idején következett be. A kicsiny falutelepülésnek igen sok üveglelete van, ami — feltehetően — a gondos feltárásnak köszönhető. Ezek nagyon apró töredékek, ezért rekonstrukcióra nem alkalmasak, sőt rekonstrukciós rajzra is csak kevés, de a típusok ismertek. Valamennyi a 15. sz. közepe és a 16. század közepe közötti időszakra tehető. Palackok töredékei, a kettős-kónikus típusból (ltsz.: István kir. Múz. 62.736.1.; 67.414.8.; 69.147.1.; 75.85.1.) és több leltározatlan töredék (ábra a címszónál). Kotyogós palackok, összesen 4 darabhoz tartozó töredék. Ezek egyike két csőből csavart, a másik egycsöves, vékony, hajlottnyakú, kiszélesedő száj tölcsérrel (ltsz.: István kir. Múz. 79./.4.1.). Feltehetően a 16. század első fele. Mécses olajtartályának alja (Kat. XI. 1. típus, VI. tábla 1-2.). Serleg talpa és a talpból kiinduló kehely töredéke (ltsz.: István kir. Múz. 58.68.22.). 15. század második fele, vagy 16. sz. eleje. Magyarországi készítésű.