H.Gyürky Katalin: Üvegek a középkori Magyarországon (BTM műhely 3. kötet Budapest, 1991)
Lelőhelyek jegyzéke - Dunántúl
helyezkedett el. Még e felett is 13. századi rétegek találhatók, ezért ez a töredék akár a 13. század első feléből is származhat, de a század közepénél semmiképen sem későbbi. Ez tehát ennek a típusnak legkorábbi lelete. Ez a kis töredék azonban önmagában semmiképen sem lett volna alkalmas erre a korhatározásra, hiszen a vállgyűrűkben nincsen eltérés egyetlen korszakban sem. A jó statigráfia az, ami a pontos korhatározást lehetővé tette. Kancsó (1. ábra) (Holl 1973, 187.) zöld üvegből. Ezt a típust ábrázolta Grünewald az Isenheimi oltárképen (Schmidt 1922, 70. Abb. 39.). Egy-egy példánya ismert Stuttgartból és Konstanz-ból (Dexel 1977, Abb. 358-359.). Zöld üvegből készült. Itt a kapun kívül került elő olyan kályhacsempe társaságában, amelynek kora 1640-70 közé tehető ugyan, azonban úgy gondoljuk, hogy ez nem zárja ki, hogy a kancsó ennél korábbi legyen. A 16. század az, ami analógiái miatt inkább elfogadható. Kotyogós palack kevéssé hajló vékony nyaka alacsony, kihajló szájperemmel (Holl 1973, 17. kép). Az előbbi lelettel azonos lelőhelyen került elő. Lelőhely: hátsó kapu. Holl Imre (MTA Régészeti Kutatóintézet) 1961-ben végzett ásatása (Holl 1967, 155-183.). Pohár. Velencei, ú.n. cseppes pohárka egy cseppje, kevés oldalfallal. 14. század (Holl 1967, Abb. 10/25.). Lelőhely: Fabricius ház. Holl Imre, Nováki Gyula, Póczy Klára 1959 évi feltárása (Holl-NovákiPóczy 1962, 176-178.). Palack (3. ábra). A legújabb felső réteg alatt 13-17. századi leletek között került elő. Ez a típus, amely nálunk legkorábban a 15. század végén jelentkezik (nyéki vadászkastély, Mátyáskori építkezés). Pohár (4. ábra). Színtelen üveg, jó állapotban maradt meg. Felületi díszítését a formában kapta, amelybe fújták. Kora a 16. század második fele. Korhatározását egy 1580-ból származó amszterdami pohártól vesszük, amely a Musée Villet-ben található (Vandenberghe 1982, 133-145., Fig. 4/34.). Velencei készítménynek határozták meg. Pohár (5. ábra). Ú.n. "Stangenglas" kék üvegből, nagy cseppekkel és áttört, rácsos talppal. A győri és a budai töredékeknél nagyobb maradt meg belőle. Lelőhely: Új utca 22-24., zsinagóga kútja. Gömöri János régész (Liszt Ferenc Múzeum, Sopron) feltárása. A zsinagóga építése a 13. század 70-80-as éveiben történt és a 15. század közepéig használták. A kút üvegleleteinek korát tehát e két időpont között kell keresnünk. A leletek a Liszt Ferenc Múzeum Régészeti Osztályán 1976. 81.189-198. leltárszámok között találhatók. Kettős-kónikus palack-részletek (7-9. ábra). Mindhárom töredék romlatlan, színtelen, átlátszó, finom velencei üvegből van. 14. század. Palack magasított talpa (10. ábra). Romlatlan, színtelen, átlátszó finom, velencei üveg. Ez a magasított talp az itáliai típusú palackokra ("angastare") jellemző. Palack-nyakak, 2 db (11-12. ábra), enyhén zöld árnyalatú üvegből. Csak méretben különböznek egymástól. Mindkettőnek enyhén kihajló száj pereme van peremszegély nélkül. Ilyen palack több került elő Budán, a királyi palota, illetőleg a palota közelében a város területén. Mindegyik vagy 13. századi, vagy 13-14. század fordulójára meghatározott szemétgödörből került elő (Kat. XII. 3. típus, a/ változat, XII. tábla 1-2., 4. kép; továbbá: Gyürky 1987, Abb. 9/2.). Nem velencei áru. Mint a hazai üveggyártásról írott fejezetünkben kifejtettük, feltételezhető, hogy hazai készítésű. Pohár, cseppdíszes oldalfal- és talptöredéke. Velencei üveg, 14. század. Palack nyaka kék fonáldíszítéssel. Velencei üveg, az ú.n. "angastare" típus. Sopronban van belőle még egy kevéssel nagyobb darab is, ismeretlen lelőhelyről (13. ábra és 16. kép). Ebből a fajtából két nyaktöredék került elő Győrben is (lásd ott). Mint már Győrnél elmondottuk, e palack korhatározása tekintetében eltérők a vélemények. Ebben az esetben is kb. 170-180 éven belül határozható csak meg. Miután Gömöri úgy tapasztalta, hogy a kutat a 15. század közepéig használták, a palack a 15. század második felénél minden esetre korábbi. A nagyobb, ismeretlen lelőhelyről származó nyaktöredék leltárszáma: Liszt F. Múz. 51.74.1. Lelőhely: Templom utca 14. Holl Imre (MTA Régészeti Intézet) 1965 évi feltárása (Holl 1971, 24-44.).
