Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet Budapest, 1988)

Az urnamezős kultúra fiatalabb szakasza — IV. fázis

Az ékszerek között még szót kell ejtenünk a viselet egy további tartozékáról, a bronztűről. Korszakunkban né­hány korábbról használatban maradt típus mellett újabb változatok kerültek gyártásra. A romándi kincslelet teljes sorozatot tartalmaz a kúpos végű, ún. tojásfejű tűkből, melyek a szlovéniai Maria-Bast (Ruse) típusú temetők belső időrendjéből ítélve a korszakon belül viszonylag korai típusok. 434 Sághegyen és Velemen talált példányok dunántúli gyártásukat is igazolják. 435 Valószínűleg már a fiatalabb UK későbbi horizontjához kapcsolódnak a kisméretű vázafejű tűk. 436 Röviden ugyan, de foglalkoznunk kell a korszak legjellegzetesebb bronzedényeivel. Az első sághegyi kincsben há­rom darab Haslau-Regelsbrunn tip. magasra húzott fülű bronzedény volt, meglehetősen rossz állapotban. 437 A má­sodik velemi kincslelet trébelt, pont-bütyöksoros díszítő, Jensovice-Kindendrup típusú, füles bronzcsészéje közvet­len folytatása a kurdi horizont gazdag fémedény művességének. 438 Hasonló csésze volt az egyik Budapest (III.) Vöröshadsereg úti későváli sírban is. 439 A szórványleletnek számító nagytétényi bronz bogrács viszont arra utal, hogy területünkön számos, zárt leletekből eddig még nem ismert típussal is számolhatunk. 440 A fentiekben néhány, a korszakra jellemző, s egyben korhatározó jelentőségű tárgy típussal foglalkoztunk, s ezzel közel sem merítettük ki a hajdúböszörményi-romándi szint, helyesebben a negyedik fázis bronzművességének gazdag tárgyválasztékát. Annak eUenére, hogy ebben az időszakban egy-egy tárgytípusból lényegesen kevesebb változat ké­szült, mint a kurdi fémművesség időszakában, a különböző tárgyféleségek száma semmivel sem volt alacsonyabb, mint korábban. A velemi és a sághegyi telepen egyaránt feltárták magát a bronzöntő műhelyt is, bár ez utóbbi helyen csak a Lázár által összegyűjtött feldolgozó szerszámok utalnak közvetve ilyen ipartelep létezésére. A számtalan bronztárgy mellett öntőminták és különféle öntőalkalmatosságok - agyagkanalak, fújtatócsövek, öntőtégelyek stb. - is elő­kerültek. A két lelőhelyen lelt több tucat ép és töredékes öntőminta negatívjai között tokos balták és vésők, nyél­nyújtványos sarlók, különféle karikák, áttört csüngők, borotva, lándzsacsúcs, nyílhegy, vázafejű tű, szárnyas balta stb. mintái ismerhetők fel. A tárgytípusok egy része kétségtelenné teszi ama már többször is hangoztatott feltevé­sünket, amely szerint mindkét öntőipari központ a kurdi-gyermelyi időszakban már üzemben volt. 441 A leletek között szép számmal fellelhető fújtatócsövek, bronzsalak és egyéb jelenségek arra utalnak, hogy e mű­helyek tevékenysége nem csupán tárgyak öntésére és finom kidolgozására szorítkozott. A megvizsgált öntőlepények, ill. nyersanyagok tiszta rézből vannak, s e tény arra utal, hogy a kohászat mellett az ötvözést is ugyanezekben a műhelyekben végezték. 442 Figyelmet érdemlő jelenség, hogy amíg a velemi műhelyek közismerten antimon ötvözésű bronztárgyakkal látták el a későbronzkori Európa jelentős részét, addig a viszonylag közel fekvő Sághegyen, az analizált bronzokból ítélve ón ötvözeteket állítottak elő. Ez azt jelenti, hogy mindkét lelőhely rendelkezett — legalábbis részben — önálló nye rsanyagb ázisokkal 443 ARANYMŰVESSÉG Bár a későbronzkori aranyművességnek igen komoly hagyományai voltak a Kárpát-medencében, nagyobb számú aranyleletet az urnamezős korszaknak csak a fiatalabb szakaszából tudunk felsorolni. A legjelentősebb aranylelet - nem véletlenül — éppen Velemen került elő; Miske Kálmán találta még 1929-ben. Nem kétséges, hogy a jól ismert aranykincs tárgyaiban egyik velemi uralkodó — király (?) — tulajdonát kell látnunk. Az eredetileg ovális bronzlapra erősített, díszített aranylemez diadém, valószínűleg korona (felségjelvény) volt. Feltehetően öltözékét ékesítette a négy koncentrikus körökkel díszített aranykorong is. A leletet végül aranyhuzal gombolyagok egészítik ki. A velemi aranylelet történeti jelentőségét Mozsolics A. már évtizedekkel ezelőtt pontosan körvonalazta. Igen értékesek az aranytárgyak készítésére vonatkozó, technikai megfigyelései; Mozsolics szerint nem túl művészi kivi­telű tárgyakkal állunk szemben. Éppen ezért valószínű, hogy e kincslelet fent ismertetett darabjai nem égei impor­tok, hanem helyben készült, meglehetősen provinciális művészi ízlést tükröző tárgyak. 444 A velemi kincslelet természetesen nem áll egyedül, a későbronzkorban számos, a lelet tárgyaira utaló antológia idézhető, még a szűkebb, dunántúli területről is. így pl. a Várvölgy-felsőzsidi leletben is találkozunk a velemi típusú lemezes arany koronggal, spirálba hajtogatott aranyhuzal gombolyaggal; Óbudán a koncentrikus körökkel díszített aranykorongok másait lelték meg, sajnos ismeretlen körülmények között. 445 A különböző tárgyak kulturá­lis összefüggéseit világosan igazolják többek között a wormsi aranykorongok, az ocskói halomsírban lelt aranyhuzal gombolyagok stb. 446 Mindezek alapján kétségtelenül az urnamezős fémművesség termékei közé kell sorolnunk idézett aranytárgyainkat is. A II. sz. sághegyi kincsleletben ugyancsak voltak aranyak, ill. ezek egészítik ki a bronzokból álló leletet. A három aranykorong kétségtelenül a velemiek analógiái, mindenekelőtt díszítésüket tekintve. A két félovális korongot Lázár J. karddísznek, Mozsolics A. diadéma tartozékainak véli. Elképzelhető, hogy ez utóbbiak talán bőrsisak fül­védoi voltak, természetesen bronzalátétre erősítve. Említést érdemel még ugyanebből a leletből egy állítólagos arany­huzal gombolyag. 447

Next

/
Oldalképek
Tartalom