Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet Budapest, 1988)

Az urnamezős kultúra fiatalabb szakasza — IV. fázis

Az ékszerek között még szót kell ejtenünk a viselet egy további tartozékáról, a bronztűről. Korszakunkban néhány korábbról használatban maradt típus mellett újabb változatok kerültek gyártásra. A romándi kincslelet teljes sorozatot tartalmaz a kúpos végű, ún. tojásfejű tűkből, melyek a szlovéniai Maria-Bast (Ruse) típusú temetők belső időrendjéből ítélve a korszakon belül viszonylag korai típusok.

434 Sághegyen és Velemen talált példányok dunántúli gyártásukat is igazolják.

435 Valószínűleg már a fiatalabb UK későbbi horizontjához kapcsolódnak a kisméretű vázafejű tűk.

436 Röviden ugyan, de foglalkoznunk kell a korszak legjellegzetesebb bronzedényeivel. Az első sághegyi kincsben három darab Haslau-Regelsbrunn tip. magasra húzott fülű bronzedény volt, meglehetősen rossz állapotban.

437 A második velemi kincslelet trébelt, pont-bütyöksoros díszítő, Jensovice-Kindendrup típusú, füles bronzcsészéje közvetlen folytatása a kurdi horizont gazdag fémedény művességének.

438 Hasonló csésze volt az egyik Budapest (III.) Vöröshadsereg úti későváli sírban is.

439 A szórványleletnek számító nagytétényi bronz bogrács viszont arra utal, hogy területünkön számos, zárt leletekből eddig még nem ismert típussal is számolhatunk.

440 A fentiekben néhány, a korszakra jellemző, s egyben korhatározó jelentőségű tárgy típussal foglalkoztunk, s ezzel közel sem merítettük ki a hajdúböszörményi-romándi szint, helyesebben a negyedik fázis bronzművességének gazdag tárgyválasztékát. Annak eUenére, hogy ebben az időszakban egy-egy tárgytípusból lényegesen kevesebb változat készült, mint a kurdi fémművesség időszakában, a különböző tárgyféleségek száma semmivel sem volt alacsonyabb, mint korábban. A velemi és a sághegyi telepen egyaránt feltárták magát a bronzöntő műhelyt is, bár ez utóbbi helyen csak a Lázár által összegyűjtött feldolgozó szerszámok utalnak közvetve ilyen ipartelep létezésére. A számtalan bronztárgy mellett öntőminták és különféle öntőalkalmatosságok - agyagkanalak, fújtatócsövek, öntőtégelyek stb. - is előkerültek. A két lelőhelyen lelt több tucat ép és töredékes öntőminta negatívjai között tokos balták és vésők, nyélnyújtványos sarlók, különféle karikák, áttört csüngők, borotva, lándzsacsúcs, nyílhegy, vázafejű tű, szárnyas balta stb. mintái ismerhetők fel. A tárgytípusok egy része kétségtelenné teszi ama már többször is hangoztatott feltevésünket, amely szerint mindkét öntőipari központ a kurdi-gyermelyi időszakban már üzemben volt.

441 A leletek között szép számmal fellelhető fújtatócsövek, bronzsalak és egyéb jelenségek arra utalnak, hogy e műhelyek tevékenysége nem csupán tárgyak öntésére és finom kidolgozására szorítkozott. A megvizsgált öntőlepények, ill. nyersanyagok tiszta rézből vannak, s e tény arra utal, hogy a kohászat mellett az ötvözést is ugyanezekben a műhelyekben végezték.

442 Figyelmet érdemlő jelenség, hogy amíg a velemi műhelyek közismerten antimon ötvözésű bronztárgyakkal látták el a későbronzkori Európa jelentős részét, addig a viszonylag közel fekvő Sághegyen, az analizált bronzokból ítélve ón ötvözeteket állítottak elő. Ez azt jelenti, hogy mindkét lelőhely rendelkezett — legalábbis részben — önálló nye rsanyagb ázisokkal 443 ARANYMŰVESSÉG Bár a későbronzkori aranyművességnek igen komoly hagyományai voltak a Kárpát-medencében, nagyobb számú aranyleletet az urnamezős korszaknak csak a fiatalabb szakaszából tudunk felsorolni. A legjelentősebb aranylelet - nem véletlenül — éppen Velemen került elő; Miske Kálmán találta még 1929-ben. Nem kétséges, hogy a jól ismert aranykincs tárgyaiban egyik velemi uralkodó — király (?) — tulajdonát kell látnunk. Az eredetileg ovális bronzlapra erősített, díszített aranylemez diadém, valószínűleg korona (felségjelvény) volt. Feltehetően öltözékét ékesítette a négy koncentrikus körökkel díszített aranykorong is. A leletet végül aranyhuzal gombolyagok egészítik ki. A velemi aranylelet történeti jelentőségét Mozsolics A. már évtizedekkel ezelőtt pontosan körvonalazta. Igen értékesek az aranytárgyak készítésére vonatkozó, technikai megfigyelései; Mozsolics szerint nem túl művészi kivitelű tárgyakkal állunk szemben. Éppen ezért valószínű, hogy e kincslelet fent ismertetett darabjai nem égei importok, hanem helyben készült, meglehetősen provinciális művészi ízlést tükröző tárgyak.

444 A velemi kincslelet természetesen nem áll egyedül, a későbronzkorban számos, a lelet tárgyaira utaló antológia idézhető, még a szűkebb, dunántúli területről is. így pl. a Várvölgy-felsőzsidi leletben is találkozunk a velemi típusú lemezes arany koronggal, spirálba hajtogatott aranyhuzal gombolyaggal; Óbudán a koncentrikus körökkel díszített aranykorongok másait lelték meg, sajnos ismeretlen körülmények között.

445 A különböző tárgyak kulturális összefüggéseit világosan igazolják többek között a wormsi aranykorongok, az ocskói halomsírban lelt aranyhuzal gombolyagok stb.

446 Mindezek alapján kétségtelenül az urnamezős fémművesség termékei közé kell sorolnunk idézett aranytárgyainkat is. A II. sz. sághegyi kincsleletben ugyancsak voltak aranyak, ill. ezek egészítik ki a bronzokból álló leletet. A három aranykorong kétségtelenül a velemiek analógiái, mindenekelőtt díszítésüket tekintve. A két félovális korongot Lázár J. karddísznek, Mozsolics A. diadéma tartozékainak véli. Elképzelhető, hogy ez utóbbiak talán bőrsisak fülvédoi voltak, természetesen bronzalátétre erősítve. Említést érdemel még ugyanebből a leletből egy állítólagos aranyhuzal gombolyag.

447