Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - IRÁSNÉ MELIS Katalin: Régészeti kutatások az MO autópálya ÉK-i szakaszán elhelyezkedő 11-13. századi falu területén (Budapest XV. Rákospalota - Újmajor, I. Lelőhelyl995.)

A kemence. A ház megszüntetése után a kemence törmelékeit szétterítették a ház ÉK-i negyedében. A patics felszedése után a ház É-i sarkában, a bejárattal szemben megjelentek a kemence maradványai (29. kép). Oldalai párhuzamosak voltak a házfalakkal, az ÉK-i oldal 10 cm-re, az Ny-i oldal 30 cm-re húzódott a házfal mellett. Alaprajz: téglalap alakú tüzelőtér, cc. 110*90 cm. A törmelékei alatt megmaradt a kemencepadló nagyobb (60*70 cm) darabja. Epítésmód. A kemencét egy korábbi, homokos földdel feltöltött gödör É-i része fölé építették. Az É-i és a Ny-i kemencefal külső széle és a veremfal között 12 cm volt a különbség. A 3-4 cm vastag, világos vörösre égett kemence padló alatt egy vékony, 2-3 cm vastag szürke agyagréteg volt. A leletek és az időrend. A ház 15-20 cm mély üregét enyhén hamus, szürkés barna, homokos föld töltötte be, ilyen betöltés volt a munkagödörben és bolygatatlan cölöplyukakban. A ház betöltéséből és a kemence alatti „a" gödörből kevés, egyforma, 11-12. századi lelet került elő. A GÖDRÖK A 71/a tüzelőgödör. A 71. ház kemencéje alatt egy 115*140 cm alapterületű, szabályos téglalap alakú gödör, 38 cm mély, alsó része került elő (28. kép 2). A bolygatatlan homokba ásott gödör a 71. ház építése előtt cc. 140 cm mély lehetett. A gödör fala függőleges, az alja vízszintes volt, egész felületét egyenletes, 1-1,5 cm vastag, faszenes koromréteg borította. Felette hamuval keveredett homok volt, és ennek a tetején megmaradt a 2. faszenes koromréteg. A ház kemencéje alatti gödör eredetileg tüzelőgödör volt. A ház helyének kiásása közben a gödör felsőbb rétegeit kiszedték, és kemence építése előtt, mint említettük, a 2. égésrétegre szürke agyagot tapasztottak. A leietek. A korom réteg alatti betöltésből egy szürke foltos, nagy méretű fazék kihajló, felmagasodó, külső oldalán bordával profilállt peremtöredéke került elő. Az edény vállán egy sorban ferde körömbenyomások voltak, alatta körbefutó csigavonal. Méret: Húr. 11 cm, m.: 8,5 cm. Ltsz.: 2008.15.1 (68. kép 5). A 86. gödör vízszintes fenekű (100*75cm), fölfelé kiöblösödő gödör volt (1. kép). A foltja a nyesett felszínen lekerekített sarkú téglalap (120*90 cm), mérhető mélysége: 38 cm volt. A betöltésben néhány cserépdarab között egy kés került elő. Kovácsoltvas, egyenes vonalú, nyeles kés. Méret: Teljes H.: 24 cm. Ltsz.: 2008.27.1 A 87. gödör négyzet alaprajzú, vízszintes fenekű (egy-egy oldal 90 cm), méhkas alakú gödör alsó része (1. kép). A foltja a nyesett felszínen lekerekített sarkú (70*76 cm) téglalap, mélysége a nyesett felszíntől 45 cm. A 96. gödör kör alaprajzú (átmérő: 101 cm), vízszintes fenekű gödör volt. Mélysége a nyesett felszíntől 25 cm (1. kép). A 97. gödör kör alaprajzú (átmérő: 110 cm), homorú aljú gödör volt (1. kép). Mélysége a nyesett felszíntől: 33 cm. A 98. gödör lekerekített sarkú téglalap alaprajzú (152*140 cm), vízszintes fenekű, méhkas alakú verem kiöblösödő, alsó része. Átmérő: 176 cm, mélysége 73 cm (1. kép). A fenti öt gödör egyforma, laza sötét barna, homokos földdel volt betöltve, régészeti leletek nem kerültek elő. Az „A-F" udvarok területén csak a „C"udvarban találtunk kerti objektumokat, ezért feltételeztük, hogy ezeket a „C" udvar kialakítása után ásták. A ház és a tároló gödrök közötti összefüggést, az egy, a ház kemencéje alatti gödör kivételével, nem lehetett megállapítani. Az „A-G" UDVAROK Az I. kutatási terület DNy-i sarkában, a gépi földmunka befejezése után, hét, különböző, árkokkal elválasztott udvar („A-G" udvarok) látszott a 71. ház körül (61. kép 2; 62-63. kép). A nyesett felszínen kirajzolódó árkok szélessége, betöltése különbözött egymástól, és több esetben látható lett, hogy a korábban betöltött árkokba új árkot ástak. Az árkokkal felosztott terület Ny-i határa a 89. árok volt, amely a falu területéről, DNy-i irányból haladt É-felé. A 89. árokra merőlegesen halad a 43/3. árok, amely az itteni terület-felosztásnak egy régi, É-i határvonalának a meghosszabbítása volt. Az árkok egymásba ásása és a betöltés hasonlósága alapján rekonstruáltuk az árkok kiásásának és a 43-89. árkokkal határolt terület kisebb udvarokra való felosztásának a sorrendjét. Az „A"és a „B" udvar volt a legkorábbi, a „B" udvarból alakították ki a „C" udvart, ezzel kapcsolatban jött létre a „E-D" udvar. A,,G"udvar a lekeskenyített „B"udvarhoz tartozott, az „F" udvart a 29. és a 126. árok vették körbe. Az udvarok 11-12. századi pontos méreteit nem ismerjük. Ennek az az oka, hogy a gépi földmunkával 120-150 cm mélységig elhordták az árkok felső, legszélesebb részeit, a méretekről nem maradtak adatok. A nyesett felszínen csak az árkok alja maradt meg, helyenként az alsó, középső csatorna tetején padkák indulása látszott. Az