Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - IRÁSNÉ MELIS Katalin: Régészeti kutatások az MO autópálya ÉK-i szakaszán elhelyezkedő 11-13. századi falu területén (Budapest XV. Rákospalota - Újmajor, I. Lelőhelyl995.)

udvarok méretét a 11-12. századi járószinthez képest 120-150 cm mélyen, az árkok szélességével együtt adtuk meg. A 12. században természetesen az árkok teljes szélességben határolták az udvarokat, ezért a 11-12. járószinten, az általunk felmértekhez képest, mindegyik udvar kisebb volt. Mivel több 11-12. századi objektum törme­léke a jelenkori szántóföldben már megjelent, az árkok mélységét az 1995-ös járószinthez képest, rekonstruáltuk. AZ „A-B" UDVAROK HATÁRÁRKAI Az „A-B" udvar az itteni terület első, szabá­lyos alaprajzú, kimért udvara volt. Teljes alapra­jzát és a méreteit nem ismerjük, mert a feltárható területen csak az udvar ÉNy-i sarkát alkotó árkok É-i, illetve ÉK-i vége került elő. Az udvar északi határát a 43/1-4. árokszakaszokból álló, 43. árok alkotja, amely a falu területéről, DK-i irányból haladt a Mogyoródi patak felé. Az I. kutatási terü­leten 46 m hosszú szakaszt ismertük meg. A falu felől érkező, már kétszer megújított 43. árok kilépve a régészeti kutatás határát jelentő szelvényfalból Ny-i irányban haladt. 11,6 m-nél, derékszögben belefolyt az 52. árok, ettől 22,5 méterre belefolyt a 85. árok. Az eddig egybefüggő 43/3. árok 34,1 m volt, de feltételezhető, hogy az udvar-rendszer 1. kimérése idején még 10 méter­rel tovább (43/4. árok), a 99. árok nyomvonalában haladt a 89. árokig (30-31. kép). A déli szelvényfal­ban feltárt metszet szerint az előzőekhez hasonló, kettős árok volt. Szélességét, formáját a többszöri középkori kiásás és nagy mértékű gépi földmunka miatt nem lehet rekonstruálni. A K-i oldalon hal­adó, félkör keresztmetszetű, kisebb árok beleol­vadt a 43/2. árok betöltésébe, a Ny-i oldalon futó, szélesebb ároknak pedig, csak a 60 cm széles, 25-30 cm mély alja maradt meg. A 8-9. kemencék előteréből kilépve 40 cm-re keskenyedett és az alja is felmagasodott. A nyesett felszíntől számítva az U alakú árok 15 cm mély volt. Ebben a formában 4 m hosszan követtük. Majd az árok É-i oldalán, egyforma karólyukak (átmérő: 8 cm, mélység a nyesett felszíntől 30-40 cm) jelentek meg (19. kép). Az 52. árok közelében a karólyukak szabályos rendben sorakoztak, egy karólyuk magában állt, 50 cm-re 3 karólyuk egymástól 3-cm-re mélyült a bolygatatlan talajba, 50 cm-re ismét 1 karólyuk, majd ugyancsak 50 cm-re, 3 egymás melletti karó­lyuk következett. A kemencék előterében megfi­gyelt karólyukak között is lehetett olyan, amelyik beletartozhatott az árok É-i oldalában álló kerítés­be. A 43/3. árok az 52. árok előtt fokozatosan szélesedni és mélyülni kezdett, és a két árok egy­befolyasánál, egy, a nyesett felszínen, 120 cm széles, 70-75 cm mély gödör alakult ki. Jól látszott, amint a 43/3. árkot az 52. ároktól 6 m-re beleásták a feltöltött 43/2. árokba. Az árok 9 m hosszan 70 cm széles volt, és itt beleásták a 43/4. árkot, mely 8 métert haladva beleért a 43. 85. 99. 105. árkok találkozásánál kialakult, későbbi csomópont nagy gödrébe. A 43/3-4. árok a „G-F" udvarok kiala­kítása előtt belefutott a 89. árokba, az itteni, későb­bi árkok csomópontjában a 43. ároknak azonban, már a nyoma sem látszott. A 89. ÁROK Az árok 24 m hosszú foltja párhuzamosan ha­ladt a 85. 52. és az udvarok kimérése előtt beteme­tett 27. árokkal. Déli vége befutott a kiásás határát jelentő szelvényfalba, és DNy-i irányban haladt a falu felé. É-i vége beletorkollott a 105. árok kiágazásánál kialakított, 250 cm átmérőjű, a nye­sett felszíntől 90 cm mély gödörbe (36-37. kép). A gépi földmunka befejezése után, az 1995-ös járószinthez képest, 65-70 cm mélyen, a 89. árok foltja 145-150 cm széles volt. A150 cm széles árok­foltban, három, különböző időszakban, egymásba ásott árok betöltése látszott. A150 cm széles árok­folt felmérése után, az árok felett és az árok két oldalán az őskori kutatás közben újabb, 120 cm vastag talajréteget lehordtak, és az árok 16 m hosszú szakasza megsemmisült. Az „A-B" udvar ÉNy-i sarkán, az egymásba futó árkokból kialakult nagy gödör déli oldalától 7 méterre a 89. árok alja mélyülni kezdett, és a nagy gödör előtt 150 cm-re, az árok alja 50 cm mély lett. Ez azon­ban már a csomópontban kialakított gödör befolyó árka volt. Az „A-B" udvart az 52. árokkal É-D-i irányban kettévágták. Az „A" UDVAR, 52/1. ÁROK Az „A" udvarnak mindössze az ÉNy-i sarka került elő. Északi határa a 43/3. árok volt, 11 m hosszú szakaszát tárhattuk fel. Beleásták az udvar nyugati határát alkotó, 52/1. árkot, amelyet 23 m hosszan követtünk a kutatási terület déli határáig. Az 1995-ös járószinthez képest, 100-120 cm mély­re nyesett kutatási felszínen egyenes vonalban haladt. A 43. árokba való befolyás előtt 150 cm-re szélesedni kezdett, a 43. árok előtt 130 cm széles és 70 cm mély lett. A csomópont DK-i sarkán lát­szott, hogy az 52. árok kezdetben kissé mélyülve, derékszögben folyt a 43/2. árokba, és a 70 cm mély gödör, később alakult ki. Azon a helyen, ahol a későbbi, 90. árok keresztül haladt az 52. árkon,

Next

/
Oldalképek
Tartalom