Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - TÖRÖK Enikő: Mikoviny Sámuel Pestet, Budát és Óbudát ábrázoló 1742. évi térképe

Mikoviny szeptember l-jén Pesten írta alá jelentését, két térképet és két alaprajzot csatolt hozzá. A térképek közül az egyik a pesti só- és gabonaraktár körüli területet ábrázolja a budai vár egy részével együtt, az alaprajzok egyike pedig a pesti sóraktárat mutatja. A másik a szolnoki vár térképe az épülőfélben levő sóraktárral együtt, illetve a szolnoki sóraktár alaprajza. Mikoviny írásos véleménye szerint a pesti só- és gabona­raktár nem jelenthetett nagyobb veszélyt a budai vár szempontjából, mint a környező hegyek és épületek. Nem javasolta a félig kész épület lebontását már csak azért sem, mert az a kama­rának nagy veszteséget jelentene. Mikoviny véleménye alapján 1742. november 12-én a Haditanács végül is hozzájárult az építkezés folytatásához, de hangsúlyozta, hogy hasonló esetben az Udvari Kamara előzetesen kérje ki a Haditanács véleményét. így a kamara november 24-én felszólította Sebastian Kayser pesti sófelü­gyelőt, hogy az építkezést minél hamarabb foly­tassák, és a következő évre készüljön el a raktár. 5 Mikoviny szeptember 1-i jelentéséhez csatolt Pest-Buda térképnek, nincs címe, ezért a későb­biekben a Pest-Buda/la megnevezéssel említem. Ezt a térképet küldte fel Mikoviny az Udvari Kamarának, ezért ma is a bécsi Kamarai Levél­tárban található. A bal felső sarokban látható „Litt. C." megjelölés arra utal, hogy a jelentés C betűvel jelzett melléklete. A térkép méretaránya kb. 1:3600. Nem a két város teljes területét ábrázolja, hanem csak a budai várat, a repülőhidat és a pesti oldalon a só- és gabonaraktár környékét. Az egyes városrészeknél és épületeknél látható betűjelek 164. 1742. júl. 31. és Ordinaria (Ord.) 1742. aug. 6. Nr. 114., 115. és 118.; Mikovinyt 1735-ben nevezték ki az Udvari Kamara mérnökévé az alsó-magyarországi bányavárosok területére, ezért volt szükség a főkamaragróf beleegyezésére ahhoz, hogy Selmecbányáról elutazhasson. Mikoviny kinevezéséről ld. REISZ 2001. 164-178. 5 ÖStA HKA Hoffinanz Ungarn (HFU) 1742. nov. 20. r. Nr. 772. fol. 277-290.; Pest-Buda térképe cím nélkül (Pest-Buda/la): S. Mikoviny. [1:3600] 400 Wien. KI. [=19,6 cm], [1742], ms., színes ; 43,2x26,8 cm. Kereten kívül, bal felső sarokban: Litt. C. Szelvényrajz: Profil nach der Linie E. F. Betűmagyarázattal. ÖStA HKA Karten und Pläne O 57; mikrofilmen Magyar Országos Levéltár (MOL) W 594. Közli: FABÓ 2005. 184/a. tételszámon; Pesti só- és gabonaraktár tervrajza: Prospect des in Bau stehenden Pesther Saltz und getreid Stadteis. Grund Riess. S. Mikoviny. [1:220] 12 Wien. Kl. [=10,3 cm], 6 Schuh [=0,9 cm], [1742], ms., színes; 25,7x43,7 cm. Kereten kívül, a bal felső sarokban: Litt. D. ÖStA HKA Karten und Pläne Ra 215.; mikrofilmen MOL W 594. A szolnoki térkép és tervrajz: ÖStA HKA Karten und Pläne O 56, Qb 36. feloldása a betűmagyarázatban olvasható. A térképen szelvényrajz is található „Profil nach der Linie E. F." címen. 6 A bemutatott térképen kívül Mikoviny térképhagyatéka alapján is tudunk két Pest-Bu­da-térképről. Mikoviny halálát (1750. március 23.) követően a kormányhatóságoknál levőkön túl még maradtak térképek a feleségénél is. Ezek számbavételét 1751. november 12-én rendelte el gróf Königseggs-Erps Károly, az 1747-ben létre­hozott pénzverési és bányászati igazgatóság veze­tője, és átadásuk esetén nyugdíjat helyezett kilátásba az özvegynek. 1751. november 18-án Zipser Mátyás készítette el a jegyzéket az özvegynél maradt térképekről. Ekkor azonban Mikoviny fia, Tamás Lajos Prágá­ban tartózkodott mint az ott állomásozó magyar gyalogezred zászlósa, és az özvegy az átadás elhalasztását kérte. Mikoviny Tamás Lajos decem­ber végén érkezett Selmecbányára. Szerette volna elérni, hogy az eredeti térképeket megtarthassák, és csak a másolatokat kelljen átadniuk. A kérést az Udvari Kamara elutasította, mert nem tartotta elfogadhatónak, hogy bányatérképek magánem­ber kezén maradjanak. 1752. január 19-én megtör­tént az átadás. A kamaragrófi hivatal által 1752. április 9-én készített jelentéshez - melyben a kárpótlás összegére tettek javaslatot a hivatal­nokok - két térképjegyzéket is csatoltak. Ezekben feltüntették az egyes térképek értékét is. Az első jegyzékben a Mikoviny után maradt térképeket három kategóriában sorolták fel: földrajzi, bánya­és megyetérképek. A második jegyzékben a Bél-örökösöknek elküldött megyetérképek van­nak feltüntetve. 7 A térkép címleírását ld. az előző jegyzetben. Pest-Buda és Szolnok térképéről a szakirodalomnak korábban is volt tudomása, de az írásos források ismeretének hiányában a pest-budai térképet a repülőhíd építésével vagy javításával hozták kapcsolatba, és így készítését az 1730-as évek elejére tették. Egy másik, ugyancsak téves vélemény szerint, 1749-ben rajzolhatta Mikoviny, vagyis a palotaépítések kezdetén. Ld. Bendefy László: Buda várának legkorábbi XVIII. századi térképe és látképe. In: Műemlékvédelem. 20. évf. 1976. 3. sz. 161-164. p., Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. Buda­pest, 1976. 94-96. és 286. p., Hrenkó Pál: Hozzászólás Mikoviny budavári térképéhez. In: Műemlékvédelem. 21. évf. 1977. 1. sz. 40-43. p., Hrenkó Pál: A pest-budai viziátkelő, Budavára és az Invalidusház Jászkerület Mikoviny térképein. In: Geodézia és Kartográfia. 29. évf. 1977.1. sz. 33-35. és 50. p. ÖStA HKA Münz und Bergwesen (MBW) 1751. nov. 12. r. Nr. 70. fol. 1-4., 1752. Jan. 10. r. Nr. 72. fol. 1-10., 1752. Jan. 31. r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom