Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - TÖRÖK Enikő: Mikoviny Sámuel Pestet, Budát és Óbudát ábrázoló 1742. évi térképe

Az 1751-es Zipser-féle jegyzékben 34-es tételszámmal szerepel Buda és Pest városának és várának befejezetlen alaprajza, 40-es tétel­számmal pedig Buda és Pest alaprajzának rész­lete. Az 1752-es „első" jegyzékben ugyanezek a térképek a megyetérképek kategóriájában vannak felsorolva: a budai vár és Pest alaprajza (12 forintra értékelték) és Buda várának részlete. Többek között ez a két térkép is minden bizonnyal a kamaragrófi hivatalnál maradt, s onnan kerül­hetett mai őrzési helyére, a Selmecbányái levél­tárba. Az egyik közülük Buda és Pest alaprajzának részlete cím nélküli, színes kéziratos térkép, mely a Hofkammerarchivban őrzött 1742-es térkép (Pest-Buda/la) befejezetlen változata, ezért a későbbiekben Pest-Buda/lb megnevezéssel említem. Az ábrázolt terület - vagyis a budai vár, a repülőhíd és a pesti só- és gabonaraktár környéke - és a szelvény rajz a két térképen egy­forma, de ezen a térképen (Pest-Buda/lb) csak két megírás olvasható a települések megnevezé­seként: Ofen és Pesth, a szelvényrajzon pedig: Horizon Danubii aestivus. A betűjelek és a betű­magyarázat, az aránymértékek hiányoznak. De mivel a térképi rajz megegyezik, ezért egyértelmű, hogy ez a térkép a Pest-Buda/la térkép befeje­zetlen változata, s így készítése 1742-re datál­ható. 8 Selmecbányái kutatásaim során a Zipser által összeállított jegyzékben 34-es tételszámon szereplő Buda és Pest városának és várának befejezetlen alaprajzaként feltüntetett lapot is megtaláltam, elsősorban annak köszönhetően, hogy ugyanazon a jelzeten van, mint a Pest­Buda/lb térkép. Azonban ez a cím nélküli, szép, színes, kéziratos térkép nagyobb területet ábrázol: Pest, Buda és Óbuda egész területét. Ellenben ­sajnálatos módon - semmilyen megírást nem tartalmaz, befejezetlen várostérkép. Az épületek ábrázolás alaprajzhű és pirossal színezett. Mivel a két térkép (Pest-Buda/lb és Pest-Buda-Óbuda Nr. 72. fol. 1-5., 1752. ápr. 18. r. Nr. 75. fol. 1-8. SUBA HKG B 300.1750. márc. 30., 303.1751. nov. 18. és nov. 21., 304.1752. jan. 2. és 20., R 175. 1750. ápr. 5. és máj. 17., 177. 1751. nov. 12, 1752. jan. 10., jan. 30. és ápr. 18.; TÁRCZY 1942. 248-249., 19. és 20. sz. jegyzet. A pesti só- és gabonaraktár környékének és a budai vár részletének térképe cím nélkül (Pest-Buda/lb): [1:3600] 200 org. [=9,8 cm], [1742], ms., színes ; 43,2x26,8 cm. A szelvényrajz cím nélkül. áúBA Zbierka máp a plánov 12.979. Közli: FABÓ 2005.184/a. tételszámon. Köszönettel tartozom Fabó Beátának, aki még Selmecbányái kutatásaim előtt felhívta figyelmemet erre a térképre. térképe) egy jelzeten szerepel, és közülük a Pest-Buda/lb kétségkívül Mikoviny munkája, valamint mindkét térkép szerepel Mikoviny térképhagyatékának jegyzékében is, ezért bizton állítható, hogy Buda, Pest és Óbuda befejezetlen várostérképe Mikoviny alkotása. A várostérkép is 1742-re datálható, mint Buda és Pest alaprajzának részlete (Pest-Buda/la és Pest- Buda/lb). Miko­viny akkor készíthette, amikor 1742-ben Pest­Budán járt és a só- és gabonaraktár ügyében a város egy részét felmérte. 9 Annak ellenére, hogy Buda, Pest és Óbuda alaprajza befejezetlen, nem tartalmaz megírásokat, a Budapest történetét kutató kollegák érdeklődésére feltétlenül számot tarthat. Különösen azért, mert Mikoviny a legkor­szerűbb térképezési módszereket (csillagászati megfigyelések, trigonometriai mérések stb.) alkal­mazta munkája során. Végül Mikoviny részt vett a budavári királyi palota építkezéseiben is. A palota 18. századi építéstörténete mintegy 50-60 évet foglal magába, 1712-től 1770-ig tartott. Ez idő alatt több építész és mérnök vett rész a tervezésben és az építke­zésekben, például 1715 körül Johann Höbling építőmester, 1712 körül Johann Bernhard Fischer von Erlach, 1749 körül Jean Nicolas Jadot de Ville Yssey és 1765 körül Franz Anton Hillebrandt. 1749 május 13-án történt meg az alapkőletétel, és néhány évig gyors ütemben folyt az építkezés. 10 Mikoviny 1748-tól kapcsolódott be ebbe a mun­kába. Mikoviny levelének tanúsága szerint, az uralkodó már 1748 nyarán „a budai királyi vár újraépítéséhez hozzájárult, és annak irányítását reám [Mikovinyre] bízta." 11 Kevés adatunk van arra vonatkozóan, hogy milyen munkálatokat végzett Budán, csak az elszámolások alapján gondolhatjuk, hogy jelentős szerepet játszott a palotaépítés előkészítésében. Az 1749 januárja és decembere közötti időszakra ötszáz forintot fizettek ki számára, de még a rendkívüli kiadások között is szerepel neve száz forintos összeggel. 1750-ben pedig özvegye még 275 forintot kapott. 1749-ben folytak - többek között - a vízmű építésének munkálatai. 12 Özvegye nyugdíj­kérelmében a következőképp emlékszik vissza: 9 A Pest-Buda-Óbuda térképének leírását ld. az 1. sz. jegyzetben. 10 GÁL 1992. 67-78. 11 HUNG. NOVA 44. 12 KAPOSSY 1953. 124-125., 127-128., 6. jegyzet

Next

/
Oldalképek
Tartalom