Budapest Régiségei 41. (2007)
TANULMÁNYOK - KONDOROSSY Szabolcs: Cseréppipák a budai Felső Vízivárosból
nyolcszögletű, nyaka jobbján JOS. SCHMIDT/ SCHEMNITZ, balján nagybajuszos férfifő pecsétjét viseli. Ez Josef Schmidt Selmecbányái pipagyártó készítménye 67 . A hengeres fejű B200 nyakát jobb oldalt ANTON PARTSCH bélyegző jelöli, tőle jobbra Anjou-liliomos(?) kísérőpecsét. A kémény töredékes alján relief jelenet: mezítelen, ülő (térdelő?) férfialak szájához nyúl (eszik?), körülötte buja növényzet (esetleg hullámok). A nyak-fej alján kettős akantuszlevél(?) szerű plasztika. A pipa az ausztriai Theresienfeldben készült, 1859 előtt A. Partsch műhelyében 68 . A B 201 hengeres fejét a varratvonal mentén törő két sík zárja. Kerek nyakgyűrűje, előgyűrűje és gallérja régi, törökös vonásokat idéznek, noha formája, kettős füstcsatornája egyértelműen a 19. századhoz sorolják. A hengeres, ferdén rovátkolt nyakgyűrű aljától induló, széttartó vonulatok barokkos kagylóhéjforma csészét alkotnak, melyen magas, nyolcszögletű hasábkémény áll - e későbbi, klasszikus és legnépszerűbb selmeci pipatípust több példány is képviseli: a B 202 (nyak balján bélyegzője M.HONIG/ SCHEMNITZ, jobbján mellkép), a B 203 (a nyak jobbján M. HONIG WE/ SCHEMNITZ, balján körben elmosódott kép), a B 204 (balján kerek mezőben nagyhajú, bajszos férfifő) és B 205 (bélyegzőjéből ...WE olvasható, balját limonotos gumó fedi). A B 202 Honig Mihály, a B 203 özvegye selmeci üzeméből származik. A selmeci pipák névmezője fölött kis rozetta vagy csillag alakú benyomat látható (B 199, B 202, B 203). A lendületes B 206-nál egy ívvel formálták meg a nyakat és fejet. A nyak aljától a fej alsó részéig szárak és barokkos szalagok közé fogott pontsorok futnak. Származására a nyak mindkét oldalán elhelyezett selmeci városcímer-bélyegző utal. A mázas B 207 nyolcszögletes nyakának egysoros bélyegzője olvashatatlan. A B 208 nyak jobboldala koronás címer (?) jobbján F. BRUNER feliratú bélyegzőt visel. A csészét 7 meg 2 fél, vékony vonallal körülölelt domború gerezd fedezi el. A hengeres kémény alján íves tagolás. A soványított, tűztér alján rosszul tömörített anyagú B 209 a nyak jobbján Podrecs feliratú pecsétet hord. A bordásán kialakított csészét tőke karolja. A robosztus B 210-t aszimmetrikus, kerekített nyakgyűrűje, és hengeres fején finomrajzú pecsételt motívumok különítik el a többitől. A B 67 NAGY 2001. 68. 68 MORGENROTH 2001. 54-55. 211 tőkével ölelt, kerek, bordázott csészéje, a tőkét kísérő apró, fenyőágszerű mintasor törökös jegyeket mutat, a kettős füstcsatorna a vakbéllel azonban megvilágítja korát, és rámutat arra, hogy a 19. században újraélednek a keleti hagyományok. Ez történik tőlünk nyugatra is pipák terén, és mindez int felületes benyomás alapján való keltezéstől. A B 212 esete s külleme nagymértékben hasonló a B 211-hez, s bár a mélyebben lévő tűztérfenék miatt a kettős füstcsatorna vakbelet nem hozott létre, annak szer számprofilja és a fekete, grafitos bevonat a 19. század mellett dönt, a tőkével ölelt, bordázott, kerekded csésze törökös jellege ellenére. Vállán rombikus rács domborszalagja, belső pontokkal. Anyaguknál fogva használatra kevéssé alkalmasak, ezért ritka leletek a porcelánpipák. A közéjük tartozó vízzsákos pipák (a száron kívül) két darabból álltak: a fejből és a bagóiégyűjtő vízzsákból 69 . Ez utóbbinak ép képviselője a B 213. E hosszú, fogásra is alkalmas testrész mindkét nyílásánál (fej, szár) hatszögletű gyűrű fölött hajdani illesztés rezes és más maradványa látható, de belső lerakódásnak nyoma nincs. A B 214 rövid nyakán alig szélesebb, szögletes nyakgyűrű ül. A nyak hajlással megy át a kicsit szélesebb csészébe, melyet leginkább vízszintes fogaskerekes és karcolt díszítése különít el a függőlegesen díszített kéménytől. A nyak alján keresztben, hosszában és képzeletbeli tőke ferde irányában vannak ilyen vonalak. Az ép pipa kéménye hátoldalán hosszú, a lerakódás alapján rég nyílt repedés érteti meg eldobását. A nyakvéget és a kéményperemet egyaránt 1,5 cm szélesen övező réznyomok utalnak az egykori szerelékre. Arányai, alig tagolt volta alapján debreceni pipának véljük, 70 kettős füstcsatornája XIX. századinak sejteti. Érdekes módon e pipát milliós számban termelő város termékeivel alig találkozni (a B 214-hez hasonló alakú, eltérő díszítésű kanizsai példány eredhet még onnan 71 ), hacsak a 18. századi tömegpipák egy része is ott nem készült (8. kép). Nyakak A B 215 nyakának oldalait szerpentinező vonal tölti ki, a fej felé induló hajlatot pedig vékonyabb lécek. A B 216 nyakvég felé táguló, nyolcszögletű nyakán fogazott körmezőben KB (?) monogramot 69 HAIDER 2000. 57. 70 ECSEDI 1932.13., 17., 19. ábra. 71 KOVÁCS 2004.123,11.
