Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - KONDOROSSY Szabolcs: Cseréppipák a budai Felső Vízivárosból

kezdődő szár valósághű, érzékletes plasztikája), arányossága alapján a budai példány kiemelkedő remek. Űrmérete 3,9 ml (kieg.) Csizma alakú pipákat Nyugat-Európából is ismerünk,

37 de azok hajlított alakja inkább szimbolikus csizmaábrázolás, tájolása fordított: a szárnyílás a csizma orránál van, sarkantyús. Ilyen, dragonyos csizmaként azonosított forma Fülekről is előkerült.

38 A két elütő forma közti kapcsolat léte kérdéses. A különös szépségű, barnássárga mázas B 116 nyaka és feje enyhe ívű alsó lapján erősen kidomborodó rajzolatú szekfűt mintáztak. Ehhez igazodik a fej aljának gomba alakú körvonala. A tölcséres előgyűrűs kerek nyakgyűrű alsó oldalán kis plasztikus félkörívek tapadnak. A négyszögletesen^) ölelő párkány és gallér mögött a nyak oldalán 3 domború vonal fut a csészeperemig, melynek vállán plasztikus szirmok ülnek (5. kép). Tagolatlan pipák A B 117 tagolatlan (a fej és nyak közt nincs érzékelhető határ) és nyakgyűrű nélküli. A hengeres nyak kitáguló vége körül fogaskerék-vonalakkal övezett, domború rácsszalag mintasor. A hengeres derekú fej ívesen hajló alján rozetta- és sziromlevél pecsétlőkből összetett virágkép, innen eredő, fogaskerék-szerű száron virágok (tulipán, rozetta?) pecsétképei (több kis részpecsétből összeszerkesztve). Nyílásszöge (80°) a legnagyobb a török pipák között. A tagolatlan kialakítású B 118 hosszanti rovátkolású nyakgyűrűjét inkább a madárlábnyom szerű díszítés (\I/) domború mintasora, kettős karcolt öv, V alakú pecsétek különítik el a nyaktól, mintsem kiemelkedése. A nyak végét is karcolt ill. döntött V-k és szaggatottvonal szerű mintasorok jelzik. A fejtöredéken oldalt és a hátsó oldal felé helyeztek el egy körből és félkörívekből álló, nap vagy virág formájú alakzatot. Az ide tartozó két példány vonásai (tagolatlanság, nyakgyűrű hiány, nagy nyílásszög) hollandi jellegű pipák hatására mutatnak (5. kép). Vékony nyakú, festett, polírozott pipák A B 119 majdnem ép, csak előoldali peremén kicsit csorba példány. Feje tompán lapolt, telítettség nélküli tulipánformát idéző. Szokatlan, hogy vörös bevonata, bár nem kopott a példány, csaknem teljesen eltűnt, s a polírozás sávjai sem figyelhetők meg. Gallér nélküli nyaka, kúpos pl. FETTINGER, 2005.120, Abb. 2, 3. KALMÁR 1959. 37, LXXVIII. t., 5. sor bal kép. nyakvégének kb. 11 ágú csillaga sem gyakori típuscsoportjának körében. A B 119 formailag a szegedi 2 . típushoz közeli,

39 de azoknál űrmérete (?6,2 ml) és 60°-s nyílásszöge is kisebb. Egyedisége ellenére - a hazai példányokhoz hasonlóan (Szeged, Esztergom, Palánk) - a típuscsoport eredeti műhelyköréből származik, ellentétben a B 120-al, melynek erős, egyértelmű gallérja, éles szöggel törő nyakvonala, nyakgyűrűje és felületkezelése egyaránt határozottan eltérő műhelyre utal. Ugyanezt erősíti a fej sík alján elhelyezett küllőskerék pecsét. Ugyancsak leszármazott formának tekinthető (de a B120-nál közelebbinek) a B 121 - vastagabb nyakán, a nyakgyűrű alig megjelenő csillagszerű tagolásán túl vörös cserépanyaga és nyers (festetlen, polírozatlan) felülete miatt is, ami helybeli készítés lehetőségét is felveti. Nyílásszöge (59°) és fej-nyak kettős törésű vonala alapján kései típus (Szeged 3., 4. típus), az azoknál megszokott markáns lapoltság hiánya, erősebb gallér ellenére (5. kép). E típuscsoport eddigi legcsekélyebb hazai képviselete (2. táblázat) arra utal, hogy e Buda szempontjából behozott kereskedelmi cikk itt nem talált széles piacra. Keskeny nyakgyűrűs, mázas pipák A polírozott pipák helyi továbbfejlődésének tekinthető kopott zöld mázas B 122-nek tőkéje bár nincs, emlékét hármas fogaskerékvonal őrzi (egy nagyobb fogú közbül, kisfogú kétfelől), melyek közül a belsők alaposan belevágnak a képzeletbeli idomba. Ugyanilyen vonalhármas fut a kéményperem alatt is. A fiktív tőke végpontjánál, a fej elülső oldalán alul bepecsételt rozetta. A fogaskerekezett, kúpos, alig kiemelkedő előgyűrű, a nyak keskeny, kerekített nyakgyűrűje és ennek csaknem síkjába dőlő, ferde rovátkolása is sajátos vonás. Alig látható a nyak gyűrű közeli gallér is. Ugyanilyen nyak a B 123. Analógiájuk Esztergomban fordul elő.

40 A B123 a Kapás u. 19. ház 17. század végi részének padlószintje alól került elő,

41 míg a B 122 két közpipával (B 28, B 53) közös szemétgödörből származik. E török kor végi keltezésnek nem mondanak ellent a török hagyomány erejét (fiktív tőke) és változását (keskeny nyakgyűrű) mutató formai elemek, a kopott máz ÁY KONDOROSY 2008. 339, Sz49-Sz52, egyéb hazai előfordulásai ott: 340, 29. lj. 40 KONDOROSY 2007. 321, E105 és E119, utóbbinak fejformája is nagyon közeli. 41 BENDA 2006. 296-297.