Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - IRÁSNÉ MELIS Katalin: Régészeti kutatások az MO autópálya ÉK-i szakaszán elhelyezkedő 11-13. századi falu területén (Budapest XV. Rákospalota - Újmajor, I. Lelőhelyl995.)

de egészében véve függőlegesnek látszottak. Epítésmód. A kerítés alapárkának a nagyobb részét a 113. árok déli, falu felőli oldalában, a felső padkába ásták. Világos sárga agyagot döngöltek bele. Az agyagbetöltés teteje feltehetően megközelítette a járószintet. A sárga agyagba szabályos közönként, felfordított tuskókat tapasztottak, a gyökerek bozótszerüen kimagasodtak az agyagból. A feltárt kerítésrészletben hat, nagyobb és négy kisebb tuskó maradványai látszottak, a nagyobbak közül, kettő az alapárok déli oldalán, kettő a közepén, kettő az északi oldalán került elő. A kerítésrészlet nyugati oldalán elhelyezkedő négy tuskó között 80-100 cm volt a távolság. A legjobb állapotban megmaradt tuskót kiemeltük.

16 Ezt nem törte össze a földgép, mert nem volt korhadt, de a gyökérzet nagy részét a földgép leszaggatta. A kiemelt tuskó 70 cm magas volt. A 30 cm magas fatörzs átmérője 28 cm, a lenyesett gyökérkorona átmérője 85 cm volt. Jól látszott, hogy a beépítés előtt megperzselték, mert nem akarták, hogy a kerítésbe építve kihajtson. így akarták elkerülni, hogy a legelésző állatok kárt tegyenek benne. A tuskók körül a sárga agyagban égés, kormozódás stb. nem látszott. A kerítés magasságára részben a termőtalajban előkerült gyökér-darabok és az egyben kiemelt tuskó méretei alapján lehet következtetni. A kiemelt tuskó gyökereit az 1995-ös járószinthez képest, 60 cm mélyen vágta el a földgép A legvastagabb középső gyökér 40 cm hosszú volt, és lehetséges, hogy a kerítés sárga agyag alapozásának is cc. ezen a szinten volt a teteje. Ez azt jelenti, hogy a fagyökerekből kialakított kerítés az 1995-ös járószinthez képest cc. 60 cm mély árokban volt. A gyökér-kerítés magassága bőven meghaladta a 100 cm-t és kimagaslott az árokból. Jól látható, magas, szinte áthatolhatatlan bozótot képezett a járószinten.

17 Amikor a 12-13. században megszüntették a kerítést, levágták a kiálló gyökereket és ahol tudták, kiszedték a tuskókat is. Az árkot feltöltötték, és a helyét elszántották. A 111. ÁROK A 113. ároktól Ny-ra elhelyezkedő objektumok, a 109. ház és beleásott tűzhelyek, a 110. szabadon álló kemence, a 111/a-b, árkok, és a 112. ház, feltehetően a nagy 113. határárokkal és a 10 A kiemelt fatörzs elkallódott a Budapesti Történeti Múzeum raktárainak a költöztetése közben. 17 SZABÓ 1975. 84-87. betöltött árokba épített tuskós kerítéssel bekerített területen kívül helyezkedtek el (1. kép). A geodéziai felmérések alapján feltételezhető, hogy a 111. árok keresztezte a 113. árkot, de a kereszteződés feltáratlan területre esett, és nem tudjuk hogy a 113. árok milyen állapotban volt a 111. árok kiásása idején. A Ill/b szelvény nyugati felében a gépi földmunka után, mind a két ároknak csak az 50 cm mély és 150 cm széles alsó része maradt meg (1. kép). A szelvény északi falában a két árokszakasz között 170 cm volt a távolság, ebből arra lehet következtetni, hogy a járószinten a két árok egybeért. A szelvény déli oldalán a 113. árok elkanyarodásánál a két árok alja között már 500 cm volt a távolság. Ez azt mutatja, hogy a két árok iránya között lényeges különbség mutatkozott, és elképzelhető, hogy a 113. árkot keresztező, 111. árkot beleásták a korábbi 113. árokba és az árokba épített, tuskós kerítésbe. Alaprajz, forma, méretek. A 111. árok a dombtetőről ÉK-i irányban halad a Mogyoródi patak felé, azonban a III/a szelvényben, az 1995-ös járószinthez képest, 60 cm mélyen véget ért (53. kép.) A szelvény déli faláig 7,5 m hosszú volt, 14,5 m hosszú feltáratlan része haladt a III/b szelvény északi faláig, majd 5,5 m hosszú szakaszát ismét feltártuk. A 27 m hosszan követett árok a Ill/b szelvény déli falától DNy-i irányban tovább haladt a falu felé. A

III/a szelvény déli fala előtt a 111. árok kettévált, egy kisebb kanyar után az egyenesen északi irányban haladó 111. árokból kiágazott a későbbi 111/a árok. A

III/a szelvény DK-i sarkát keresztezte a 113. árok délre forduló szakasza. Az 1995-es járószinttől 80 cm mélyen, a 113. ároktól 950 cm-re megjelent 111. árok legsekélyebb, É-i szakasza. A III/a szelvény déli falán kialakított metszetben jól látható módon a 111. ároknak csak az 55 cm mély, alsó része maradt meg. A keleti oldalán kettős padka volt. Az 1995-ös járószinttől 72 cm mélyen megmaradt a 30 cm széles felső padka alja, felette az árok betöltéséből 8-10 cm vastag réteg látszott. A padka felett az árok széle belemosódott a középkori szántóföldbe. Az 55 cm széles alsó padka 30 cm-t lejtett. Az árok aljára, középen, egy 70 cm széles, az alsó padkától számítva 30 cm mély, lefelé keskenyedő „U" alakú csatornát ástak, az alja az 1995-ös járószinthez képest 135 cm mélyen került elő. Az árok Ny-i oldala határozott egyenes vonalban haladt fölfelé, és áthaladt rajta a 111/a árok keleti oldalán kialakított padka. A metszetfaltól 260 cm-re az árok alja 30 cm-t emelkedett, és a lenyesett felszín alatt csak a 30 cm