Budapest Régiségei 41. (2007)
TANULMÁNYOK - IRÁSNÉ MELIS Katalin: Régészeti kutatások az MO autópálya ÉK-i szakaszán elhelyezkedő 11-13. századi falu területén (Budapest XV. Rákospalota - Újmajor, I. Lelőhelyl995.)
mély, fekete tőzeges földdel feltöltött, középső csatorna maradt meg. Az árok alja észak felé fokozatosan emelkedett, az északi végén, az 1995-ös járószinthez képest csak 53 cm mélyen került elő. Az árok tehát, É-D-i irányban mélyült. A Ill/b szelvényben, az árok alja a 10 méterrel távolabbi (III/a szelvény metszet) szakaszhoz képest, 30 cm-rel mélyebb volt, ami szintén azt mutatta, hogy a 113. árok felé haladva a 111/a ároknak a falu felőli szakasza is mélyült. A 113. árok alja a feltárt szakaszokon folyamatosan 107,5-107,9 m Adria, tengerszintfeletti magasságon került elő, a belefolyó 111. árok legmélyebb szakaszának az alja szintén ilyen mélyen volt. A 111/A ÁROK A III/a szelvény DNy-i sarkában, a szelvény fala előtt, az 1995-ös járószinttől 80 cm mélyen egy 270 cm hosszú és 120 cm széles folt jelent meg, amelyből két, elmosódott szélű árok haladt észak felé (53. kép). Alaprajz, forma, méretek. A folt szélénél az árkok között, 140 cm volt a távolság. Ezen a szinten a foltban még nem lehetett elkülöníteni a kiágazó árkokat. A következő ásónyomban (-25 cm) eltűnt a folt és megjelent az árkok alsó része a bolygatatlan talajban. A tanúfalban az árkok között mindössze 80 cm volt a távolság. A111/a árok 11 m hosszan, két, lapos kanyarral a III/a szelvény DNy-i sarkát keresztezte, É-i vége kifutott a szelvényből (54. kép). A szelvény D-i falánál az 1995-ös járószinthez képest, 120 cm mély volt, de csak az árok 50 cm mély, alsó része maradt meg. A 60 cm széles, 25 cm mély „U" alakú csatorna alja, a 111. árokhoz képest, 10 cm-rel magasabb szinten került elő. Az árok nyugati oldala ferde síkban emelkedett. A keleti oldalon 40 cm széles, 8 cm mély, sekély árok húzódott, amelynek az oldala áthaladt a 111. árok betöltésén. A megszüntetés után az egész árok homokkal kevert, feketés barna földdel töltötték fel, majd beleásták a 111 /b szabadtéri tűzhelyet. Az árok É felé haladva keskenyedett, és az alja emelkedett. A szelvény Ny-i oldalán 40 cm széles, és az 1995-ös járószinthez képest 48-50 cm mély volt. Ez az árok is D-i irányban, a 113. árok felé haladva mélyült. A III/b szelvényben, a 111. és a 113. árok között előkerült egy 350 cm hosszú árokszakasz, 27 cm mély alsó része (1. kép). Az alja 5-7 cm-rel magasabb volt, mint a másik két árok alja. Közvetlenül a 113. árok keleti szélénél véget ért, és ez azt mutatta, hogy az árok áthaladt a betemetett 113. árkon és az árokba ásott, 113/a fatuskós kerítés maradványain. A 111/a árok déli szakaszának tekintjük, amelyet a III/a és a III/b szelvények közötti feltáratlan, 16 m széles területen kanyarodva, részben beleástak a 111. árokba. A 109/1-2. HÁZ A 109/1-2. ház és a 109/a szabadtéri tűzhely a III/a szelvényben, a 113. és a 111. árok között, a 113. árok által bekerített terület É-i oldalán helyezkedett el (1. kép). Feltehetően a 111. árokkal voltak kapcsolatban, amely a ház körüli udvar-kert Ny-i határa lehetett. A nyesés után egy szabálytalan kör alakú, sötét barna, hamus, faszenes folt mutatkozott a felszínen, amelynek a közepén egy nagy, szabálytalan alakú hamus, faszenes, paticstörmelékes folt látszott. A következő kézi nyesés során a barna homokos folt széle alatt megjelentek az egyenes házfalak és a kemence töredékei (56. kép 2). Tájolás: ismeretlen. Alaprajz: lekerekített sarkú, négyzethez közelálló téglalap, 360* 300 cm (10,85 m 2 ). A bejárat és a tetőt tartó cölöpök helyét nem találtuk meg. A ház É-i fala előtt 50 cm széles padka volt, amely a feltárás idejére már csak 10 cm magasan maradt meg. A Ny-i fal előtt, a nyesett felszínhez képest, 25 cm mélyen került elő a ház padlója. Vékony, 2-3 cm vastag, kemény, fekete földréteg fedte be a bolygatatlan sárga lösz felszínét, tenyérnyi darabokban lehetett felszedni a sározás tömör darabjait. A ház feltehetően cc. 70 cm mély lehetett. A kemence. A ház DNy-i sarkában helyezkedett el. Tájolás: K-Ny. Alaprajz: négyzet alakú, 106*106 cm. Déli oldalát hozzáépítették a ház falához, a nyugati oldalt 40 cm mélyen belevájták a ház homokfalába. A kemence 38 cm széles száját a keleti oldalon, a ház DK-i sarkával szemben alakították ki, feltehetően itt lehetett a házba vezető lejárat. A kemence szájának az É-i oldalán, durván faragott kockakövek, és ilyen kövek töredékei kerültek elő, valószínűleg a 2. kemence szájába is ezek voltak betapasztva. Epítésmód. A ház padlóján először letapasztották a 86*80 cm kiterjedésű tüzelőtér alját. A vörösre égett kemencefenék 7-8 cm vastag volt. Ezt követően a lelőhelyen található, szürkés zöld agyagba kevés sárga kályhásagyagot kevertek, és ebből felépítették a kemence falait. A homokfalba vájt üregben a kemence fal alja 7 cm, az oldalfalak fal alja 12 cm, a kemenceszájának az alja 16 cm széles volt. A kemence 40 cm széles szája előtt 3-4 cm vastag, cc. 20 cm széles tapasztott, un. előke volt. A mindössze 10-15 cm mély hamus gödörből a 2. kemence részlete alatt 40 cm széles sáv maradt meg.
