Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - IRÁSNÉ MELIS Katalin: Régészeti kutatások az MO autópálya ÉK-i szakaszán elhelyezkedő 11-13. századi falu területén (Budapest XV. Rákospalota - Újmajor, I. Lelőhelyl995.)

kilépő ároknak a következő, 70 cm hosszú szakasza fokozatosan 50 cm-re elkeskenyedett, és az árok alja a nyesett felszíntől számítva, 20 cm-re felemelkedett (38. kép). A 99. árok közepe táján, egy 250 cm hosszú szakasz 50 cm széles és 20 cm mély maradt, majd ismét szélesedni és mélyülni kezdett. Az árok nyugati szakasza a 89. ároknál, a keleti oldalon kiásott gödörhöz hasonló, 250 cm (K-Ny)x 150 cm (É-D), a nyesett felszíntől 90 cm mély gödörbe torkollott. A 99. árokban véleményünk szerint egy cc. 250 cm széles bejárat, kapu volt, és az előtte lévő „F" udvar a kapu előterének tekinthető. 105. ÁROK A 105. árok keleti végénél a későbbi, 88. szabadtéri tűzhely gödrei alatt előbukkant a csomópontban kiásott gödör alja. A metszetben határozottan látszott, hogy 20 cm mély részlet megmaradt a 85. árok aljából. Elvágta egy árnyalattal sötétebb barna betöltésű, 75 cm széles, 45 cm mély „U" keresztmetszetű árok. Ez utóbbi északi oldala belemélyedt a 126. árok világos, szürkés sárga, 30 cm mély betöltésébe. A csomópontban feltárt „U" alakú árok alakja és betöltése azonosnak látszott a csomópontba haladó 43/4. árok távolabbi metszetével és betöltésével. Azt gondoljuk, hogy a 43/4. árokszakasz a csomópont utolsó felújítása idején keletkezett, és a csomópontban véget ért. A 105. árok az udvar keleti sarkát elhagyva keskenyedni kezdett, 150 cm-re már 65 cm széles és 35 cm mély volt, középen 50 cm széles és 20 cm mély lett. A nyugati oldalon egy kanyarral beletorkollott az udvar ÉNy-i sarkán kialakított nagy gödörbe, amelynek a mérete 235 cm (K-Ny) x 140 cm (É-D), mélysége a nyesett felszíntől 90-95 cm volt. Az 1995-ös járószinthez képest, pedig, cc. 200-210 cm mély volt. Az elkeskenyedett árokrészlet szemben volt a 99. árok feletti, kapunak gondolt árokszakasszal, és azzal együtt az itteni udvar főbejárata lehetett. A „Fí" UDVAR Az udvar körüli árkok nagyrészt a lelőhely közepére hordott földhalom alá estek. A földhalom előtti szakasz betöltésben néhány őskori cserép került elő, ezért az árok feltárását az őskoros munkatársak végezték. A földhalom elhordása után, az árkok aljának a 8-20 cm mély foltjai maradt meg, és a foltokban 12. századi cserepek is előkerültek. A 60. árkok maradványait a nagy mértékű pusztulás miatt egyik árokszerrel sem tudtuk összekapcsolni (39. kép). A 127. GÖDÖR A „H" udvarban került elő (1. kép). Lekerekített sarkú négyszög alaprajza volt. Mérete 78 cmx76 cm, homorú fenekének a legmélyebb pontja a nyesett felszíntől 38 cm volt. Betöltése fekete homokos föld, amelyben néhány, jellegzetes, 11-12. századi cserépdarab volt. A leletek. 1. Szürke, nagy méretű fazék peremes válldarabja. A kihajló perem mindkét oldalán profilállt, nyakon egy sorban ferde, benyomott, kis vonalak, a vállon lapos bordázás. Egy, utólag kifúrt kerek lyuk. Méret: Perem húr: 16 cm. Ltsz.: 2008.26.1 (68. kép 1). - 2. Kívül sötét, belül világos szürke, kihajló, profilállt peremű fazék darabjai. Vállon egy sorban körömbenyomások. Különböző méretű darabok. Ltsz.: 2008.26.2/1-3 (68. kép 6). - 3. Kovácsoltvas sasszeg. Méret: Teljes H.: 11 cm, karika A.: 4,3 cm. Ltsz.: 2008.26.3 (68. kép 4). A SZABADTÉRI TŰZHELYEK A 88. SZABADTÉRI TŰZHELY A 43. 85. és a 105. árkok csomópontjában kiásott, majd betöltött gödörbe volt beásva (1.; 17. kép). A feltárás idején, a nyesett felszínen az egész csomópont faszenes, hamus, apró paticstörmelékes barna földdel volt betöltve, látszott, hogy több egymásba ásott gödör volt itt használatban, de csak az alsó két gödör alját lehetett látni a csomópont alján. A tüzelőberendezés itt is két, részben egymásba ásott gödörből állt. A felső gödör mérete: 150 cm (E-D) * 120 cm (K-Ny), négyzethez közelálló téglalap, amelybe beleásták a 170 cm (K-Ny)xlOO cm (É-D), 12 cm-rel mélyebb alsó gödör ÉK-i negyedét. Nem lehetett megállapítani, hogy melyik gödörben égett a tűz. A gödrök feletti, 50 cm vastag, faszénnel, paticscsal, hamuval kevert réteg azt mutatja, hogy ezt a tüzelőberendezést is többször megújították. A 101. SZABADTÉRI TŰZHELY A „G" udvarban helyezkedett el (1.; 41-42. kép). A nyesett felszínen megjelent elszíneződés valójában két négyszögletes foltból állt. A nagyobb, 130 cm (K-Ny) x 158 cm (É-D) négyszögletes folt ÉK-i sarkánál egy kisebb, 118 cm (K-Ny)x98 cm (É-D), szabályos, négyszögletes folt helyezkedett el. A feltárás idején a nagyobb folt közepén egy 90 cm átmérőjű, kerek patics lap összetört darabjai helyezkedtek el. Körülötte, kormos, hamus föld töltette be a gödröt. A letapasztott patics a szélénél 18 cm vastag volt, a közepére 10 cm-re elvékonyodott. A10-12 cm mély, kisebb