Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - IRÁSNÉ MELIS Katalin: Régészeti kutatások az MO autópálya ÉK-i szakaszán elhelyezkedő 11-13. századi falu területén (Budapest XV. Rákospalota - Újmajor, I. Lelőhelyl995.)

négyszögletes gödör fekete, kormos földdel volt tele, a nagyobb gödörbe eső, DNy-i negyedében volt egy 70-80 cm átmérőjű kerekded, kissé megégett barnás vörös földből álló folt. A 101

/A SZABADTÉRI TŰZHELY A nagyobb gödörből felszedtük a 90 cm átmérőjű paticslap töredékeit és kiderült, hogy a tüzelőberendezést egy korábbi, kissé hamus, szürkés sárga homokkal betöltött négyszögletes, 158 cm x 130 cm-es, a nyesett felszíntől 60 cm mély gödörben alakították ki. Az első cc. 80 cm átmérőjű paticslapot félig a korábbi gödör betöltésére, félig a bolygatatlan talajra tapasztották, ez volt a tűzhely kisebb gödre. A tűzhely nagyobb, hamus gödrét pedig, beleásták a korábbi gödör betöltésébe. Amikor a 101/a. tüzelőberendezést átalakították, az első tűzhely nagyobb hamus gödrének a betöltésére tapasztották rá a második, 101. tűzhely 90 cm átmérőjű paticslapját. A második, 101/a. tűzhely építése közben lenyesték az első tűzhely paticslapját, és a helyén lett a második tűzhely hamus gödre. A leletek. A hamus gödör feltöltésében több jellegtelen, fekete törésfelületű edénytöredék, kavicsok és állatcsont szilánkok között néhány jellegzetes edény töredék is előkerült. - 1. Sárgás szürke, kihajló peremű, nagy fazék darabja. Méret: Á.: 2,5 cm. Ltsz.: 2008.25.1. - 2. Vöröses barna bögre felmagasodó pereme, legömbölyített széllel. Vállon körbefutó vonalköteg. Méret: P. húr: 8 cm, m.: 5 cm. Ltsz.: 2008.25.2 (69. kép 2). - 3. Szürke nagy, tároló edény oldalának díszítetlen darabja. Méret: Húr: 13,5 cm, m: 12 cm. Ltsz.: 2008.25.3. - 4. Fekete, vonalköteggel díszített fazék, tároló edény oldalának alsó része. Méret: Húr: 10 cm, m.: 8 cm. 2008.25.4. A 106. SZABADTÉRI TŰZHELY A „C" udvar ÉK-i sarka közelében, a feltöltött 43/2-3. árokba volt beleásva (1.; 17.; 43-44. kép). A nyesett felszínen jól látszott, hogy a két gödörből álló tűzhelyet a feltöltött árkokba ásták bele. Tengelye: K-Ny volt. A feltárás idején a kisebb gödörben (mérete: 120 cm*70 cm, mélysége a nyesett felszíntől 10-12 cm) találtuk meg az ovális tüzelőfelület (80 cm* 55 cm) paticsdarabjait, a gödör több részében faszenes, kormos föld volt. A nagyobb, gödör (mérete. 120 cm* 100 cm, mélysége a nyesett felszíntől 45 cm) volt a hamus gödör. A gödör közepén azonban, a hamus földben három 1,5 cm vastag összefüggő, kerekded faszenes koromfelületet találtunk, amelyeknek a mérete, kis különbségekkel cc. 70 cmx80 cm volt. Ez azt mutatja, hogy a két gödörben felváltva tüzeltek, és feltehető, hogy a két gödörben különböző termékek füstölését, vagy szárítását végezték. A III. KUTATÁSI TERÜLET A III. kutatási terület a patakparti dombhát É-i lejtőjének az aljára esett (1. kép). A szelvény széleinél, kivéve a K-i oldalt, ahol a kijelölt földlerakóhelyek voltak, és a gépkocsi útvonalak mentén az omlásveszély miatt, nem lehetett teljes, függőleges, régészeti metszeteket készíteni. A lelőhelynek ezen a részén, egy 70 cm magas, ovális alakú, domb emelkedett ki a felszínből. A lenyesett domb magasabb fekvésű, Ny-i végén, a III/a és a III/b szelvényben előkerültek egy kisebb településrészlet mélyebbre ásott objektumainak, házaknak, árkoknak, a betemetett árkokba ásott tűzhelyeknek, hamus gödröknek az alsó rétegei. A terület egyik jelentős régészeti lelete a 113. számú, nagy, széles és mély árok, amely kiásása idején, az ólas- kertekkel körbevett falu DNy-i sarkát határolta. Az árok betemetése, az újabb kerítés építése, a betemetett árokba és kerítés maradványaiba ásott tüzelőgödrök, végül az egész településrészlet megszüntetése és elszántása, a falu DNy-i határának, és az itteni kerthasználatnak a gyakori változásait mutatják. A 113. HATÁRÁROK A kijelölt kutatási területen a 113. határároknak közel 80 m hosszú szakasza haladt keresztül (1. kép). Alaprajz. A falu DNy-i kertjei felől haladt a Mogyoródi patak felé, hosszában keresztezte a 70 cm magas dombhátat. A feltárt árokszakasz DNy-ról ÉK felé haladt, majd a dombtetőn É-felé kanyarodott (45-46. kép). A dombhát peremétől 55-60 méterre kezdődik a Mogyoródi patak mai (1995) mocsaras ártere. A jelenlegi ártérben kiásott, K-Ny-i kutatóárkokban már nem látszott a határárok helye, mert feltehetően domb lábánál, a 12. századi ártér partján véget ért. A dombhát É-i oldalán, a gépi földmunka előtt két kisebb kutatóárkot ástunk. Ezekben a szántóföld alatt megmaradt a betemetett, 113. árok 10 m hosszú részlete (47. kép). A szántóföld alatt az árok betöltése érintetlen maradt, és a felső 30-40 cm-t kivéve, megismertük az árok teljes formáját. Az 1995-ös járószinthez képest, az árok K-i széle 30 cm, a Ny-i széle 80 cm mélyen jelent meg a régészti metszetben (48-49. kép). Méret: az árok a szántóföld alatt 450 cm széles és 170 cm mély volt.