Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Külföldi kerámia Magyarországon III. (14-17. század) = Ausländische Keramikfunde in Ungarn III. (14-17. Jh.) 253

HoLL IMRE A monokróm csoportok kívül kék vagy piros, egyszínű, minta nélküli darabjaira csak egy-egy kis töredék utal; ugyanígy aránylag ritka volt itt a tiszta fehér (áttetsző falú), egy esetben belül máz alatt benyomott dísz (16. század második fele ?). Divatjuk a 15. századtól folyamatos volt, így keltezésük is kétséges. IV. A PERZSA FAJANSZ ÉS A KÍNAI PORCELÁN ELTERJEDTSÉGE A budai palota mellett a polgárváros területén, sőt kisebb mértékben a külvárosokban is a hódoltságkori leletek kíséretében a perzsa fajansz és a kínai porcelán megtalálható. Nagyobb részt ezek típusai megegyeznek az ottanival, de egészen eltérő mintájúak is előfordulnak.

75 Sajnos az esetek többségében a lelőhely nem ad választ kronológiai kérdésekre, mindkét fajta kerámia együtt kerül elő a hódoltságkor egyéb 16-17. századi leleteivel. Talán az új ásatások feldolgozása során sikerül jobban keltezhető együtteseket elkülöníteni és arra is kapunk feleletet, hogy a városi háztartásokban ezek aránya hogyan viszonyult a mindennapos háztartási, asztali edényekhez. Fontos feladata lehet még a kutatásnak annak vizsgálata is, hogy közvetlenül a hódoltság előtt a 16. század első évtizedeiben került-e kínai kerámia Budára? (Ahogy kütahyai és izniki fajansz esetében ezt már bizonyíthattuk.) A város északi szakaszán, leletmentés során

76 a puha fajanszok egy ritka típusának darabjait találták. Sárgásfehér puha anyagú csésze oldalán a máz alatt piros földfestékkel készített nagy kerek folt látható, belsejének alján pedig kék közepű és piros szirmokkal képzett stilizált rozetta. A peremet és a belső aljat vékony kék vonal határolja (25. kép 1). Kivételesen a fenéken a mesterjegy is piros! E típusról már a palotai két példány során megállapíthattuk, hogy egy nagyon ritka kínai megoldás utánzása.

77 A díszítésből szembenézetből csak egy látszik. - A Tárnok u. 11. épület kútjából

78 a 16. század elejének és második felének izniki kerámiáin kívül két kínai csésze peremtöredéke is előkerült. Egyiken a palotából ismert rácsos minta. A továbbiak kissé rom75 Néhány jellegzetes darab: HoLL 2005. 90. kép 6; 91. kép 4; 98. kép 4; 105-106.kép. 76 Táncsics M. u. 7. két városfal közötti feltöltés kevert korú rétege; izniki kék-fehér tál, kínai újkori töredék. H. Gyürky K. ásatása. - ltsz. 96.51.1. a-b. 77 HOLL 2005.127. 78 ZOLNAY L.: Kutatások a Tárnok u. 9-13. telken. BudRég 23. (1973), p. 245-254; csak a 16. sz. közepi izniki kancsót említi. A kútból - D munkahely, 3-5 m - az izniki kerámiák az 1530-1540 -16. sz. m. fele korszakait mutatják; a kínai töredékek a 17. sz. elejét, a perzsa a 17. sz. e. felét. - A 32 db érem a 16. sz. elejétől 1623-ig képviselt (a török akcsék nincsenek meghatározva). A korai izniki - kütahyai töredék: HOLL 2005. 70. kép. lott anyagú perzsa csészék töredékei (26. kép 3-4). Utóbbiak élénk kobaltkék festése a keleti művészet kedvelt szamárhátíves mezőkben stilizált növényi dísze, illetve az előbbi kínai rácsszegély hanyag másolata. (Jellemző, hogy e perzsa csésze vastagabb 3 mm -, mint kínai előképe - 1,5-2 mm.) A domonkos kolostorhoz tartozó, városfalon kívüli épületénél

79 a korábban közölt kínai madaras töredéken kívül a romlott sárgás anyagú perzsa fajanszokból csészék és tányér töredékei vannak; a nagyobb kihajló szájú csészén és a tányéron két tónusban szürke festéssel. (A csésze ívsoros mintája rokon a perzsa 17. századi tányérokéval. 27. kép) A domonkos kolostor ásatásából előkerült változatos perzsa és kínai kerámiát korábbi munkámban már tárgyaltam. A már feldolgozott újabb ásatások közül a déli városrész egyik török kori pincéjének vegyes (13-17. századi) betöltésében kisebb mennyiségben került elő távolkeleti csészékből is.

80 A perzsa anyagot egy rikító kék festésű töredék képviseli, tömött mintája a kerekedő indás-kacsos rajza rokonságban áll az előzőkben már tárgyalt csoporttal (28. kép 1). Hasonló élénk, indigókék színű és vastag rajzú töredék az egri 17. száazdi töredékek közt is található. A további négy perzsa példányból kettő a hasas testű, szűknyakú kis edényekhez tartozik (egyik festés nélkül, mint a palotában is, pl. a nyugati udvar pincéjében a 17. század első feléből). A harmadik egy festés nélküli csontfehér, áttetsző falú csészéből maradt (lásd ezekre a palotai monokróm csoportoknál leírtakat). A kínai porcelánokat 7 példány töredéke képezi. Egyik festetlen hófehér csésze pereme. A többi a kék-fehér áru képviselője; ezeknél hangsúlyoznunk kell, hogy valamennyi finom kidolgozású, közülük négy csésze az ún. virágkehely formájú. Ezekre jellemző a kissé csipkézett perem, vékony fal és a finoman árnyalt festés. Külsejükön természeti kép: egyiken a perem alatt úszó kacsákkal (belül pedig a többször említett kétbarackos ág ismert jelképe ismétlődik, 28. kép 5). A másodikon felül hegyekkel, alatta valamilyen növényi dísszel (28. kép 4). Két to79 GERŐ Gy. Jelentések: BudRég 21. (1964), p. 317-318. Itt 15. sz.-i itáliai majolikán kívül a leletek zöme hódoltság-kori volt. Gerő említi az 1602.évi ostrom pusztítását a külső épülettel kapcsolatban. GYÜRKY, K.: Das mittelalterliche Dominikanerkloster in Buda. Bp., 1981., 57-63; X. tábla 1. metszetrajz - utal a kolostor K-i szárnyából egykor kivezető lépcsőre és ajtóra, melyet a török-korban falaztak be, az itteni új török városfal építésével kapcsolatba a 16. sz. végén. - A korai ostromot követve hordták ki a szemetet? 80 TÓTH A.: Török kori leletegyüttes a budavári Királyi Palota előterében. In: GERELYES-KOVÁCS 2002. 261-268. - Az itteni import áru nagyobb részét az izniki fajanszok alkotják, ezekből legalább kétszer annyi lehetett, mint a többiből. 266