Budapest Régiségei 40. (2007)
TANULMÁNYOK - Holl Imre: Külföldi kerámia Magyarországon III. (14-17. század) = Ausländische Keramikfunde in Ungarn III. (14-17. Jh.) 253
KÜLFÖLDI KERÁMIA MAGYARORSZÁGON III. (14-17. SZÁZAD) vábbiból ugyancsak valamilyen természeti képre következtethetünk peremük alapján (28. kép 4). - Az ötödik csésze eltérő stílust képvisel. Kívül-belül egyaránt festett, de a mintákat függőleges - vonallal elválasztott - mezőkbe helyezték. Sajnos a töredékek keveset árulnak el a mintából, csak az kivehető, hogy nagyon sűrűn töltik ki a mezőket és két részlet is őzek (?) fejére, pontokkal borított testre utal (28. kép 2). A belső dísz is ilyen paneles beosztású, de itt levegősen elhelyezett leveles ágak-virágok voltak. - A most felsorolt darabok stílusköre jól meghatározható: a 16. század második felének-végének készítményei. E korról írva Garner kiemeli, hogy bár ekkor már nagyarányú exporttevékenység jellemezte Kínát, mégis ezek között nemcsak gyengébb tucatáru szerepelt, de egészen kiváló minőségű is. 81 A zónás beosztású csészét is erre a korszakra tehetjük, közelebbről 1575/85 körüli időre. 82 - A hatodik darab egy nagyobb csésze töredéke, kívül-belül festett volt, de csak az alsó szegélydísz maradt meg. Belsején a magyarországi kínai porcelánoknál ritkán látható díszítés: a fedőmáz alatti bekarcolt pikkelymustra (28. kép 3). (Ez az „an-hua" avagy rejtett dísz, régtől kedvelt kínai technika; csak fény felé fordítva tűnik elő, már a 11-12. században is használták.) Bár a lelőhely régészei adatai nem jelentenek ehhez jó támpontot, a magunk részéről úgy véljük, a keleti importáru itt csak a 16. századot és a 17. század elejét képviseli, tehát azt a kort, ami alatt a kínai porcelánok minőségileg jobb-ritkább termékei gyakoriak a palota területén is. A Víziváros egyik török kori házának leletei mutatják, hogy az itt lévő, szerényebb tulajdonviszonyokat jelentő háztartásokban is számolnunk kell néhány keleti import kerámiával. 83 A hat darab között kettő kívül halványzöldmázas, belül kék tájképfestéses kínai csésze (29. kép 1), a harmadik kívül csokoládébarna mázas töredék. A perzsa csészéket egy, jó minőségű, kemény fajanszból készült példány képviseli; kívül pereme alatt vékony szamárhátíves vonal fut körbe, alján vastagabb, kétféle kék árnyalattal festett ívsor díszíti, belül alul álló madár alakja (29. kép 2). Ennek stílusa elég jól követi az ilyen témájú kínai darabokat; de külsején az alsó minta és a peremet kísérő íves vonal is kínai hatás. A csésze fenekén elmosódott, bonyolultabb rajzú jegy van. A csésze tűzben megégett, felülete rücs81 GARNER 1952. 36. 82 Lásd a 69. j. irodalmát. 83 SABJÁN T. - VÉGH A.: Török kori lakóház és kályhák maradványai a budai Vízivárosból. In: GERELYES-KOVÁCS 2002. 269-288; 4. ábra 3. U. itt került elő több török pipa és színes üvegkarperec. A Gyorskocsi utcai ház lakója az ásató szerint az itteni délszlávokhoz (rácok?) tartozott. (A csészék: 99.47.13 - 18. ltsz.) kösse vált. Két további perzsa töredék a palotai anyagnál leírt, áttetsző fehér monokróm csoportnak a halvány-elmosódott kékkel festett változataihoz tartozik a 17. századból. Ezek tűzben megégett kis töredékek. Véleményem szerint épségben csak az előző perzsa csésze élte meg azt a 17. század végi ostromot, amelyben a ház elpusztult; a többiből addigra már csak töredékek maradtak a ház régebbi szemétjéből. A Víziváros déli részén került elő 84 egy kis perzsa csésze; a csontfehér, kitűnő minőségű kemény fajansz külsején halványkék stilizált növénydísszel, lendületes rajzzal (M: 4,2 cm; 30. kép 1). Ugyaninnen való egy kínai csésze töredéke a jólismert növényindás motívummal (de festése jóval hanyagabb, mint a jobb palotai darabokon; 30. kép 2). Mindkettő a 17. század első felére tehető. Baja A vidéken számos hódoltságkori helyen előforduló anyagból figyelmet érdemel az alábbi leletegyüttes; kis példányszáma ellenére jellegzetes példa a Közép- és Távolkelet műhelyeiből származó importanyag használatára. Baja városának közepén egy 17. századi szemétgödörben találtam; 85 a nyolc perzsa és három kínai csésze többsége majdnem teljes megmaradt (4 db csak töredékben). Valószínűsíthető, hogy zömüket egyidőben használták és nem egy hosszabb idő során felhalmozódott szemét maradványai - tehát egy háztartásból származtak. A perzsa fajanszok széles skálája képviselt: a rossz minőségű, sárgára színeződött példányok külsején stilizált leveles-virágos kék festés van (32. kép 1; 3. sz. jegy.); a valamivel jobb minőségű példány hasonló stílusban festett (32. kép 2). Egy további, kissé romlott csészén a Budáról ismert, kis kerek foltként rajzolt virágdísz szerepel (fenekének jegye hasonló jellegű, mint több budaié). Egyetlen példány képviseli a budai anyagban gyakori élénk-kék (indigókék festésű - a jóminőségű kobaltra jellemző) díszű növény-virág-indás motívum perzsa átfogalmazását. A jóminőségű fajansz fedőmáza alatt kívül kékes, belül zöldesfehér árnyalatú, belül alján a kedvelt stilizált motívummal (32. kép 4). Fenekén elmosódott kék jegy (talán a négyzetes alakú). A csésze peremét vékony sötétbarna csík fedi (ahogy 84 Hunyadi J. út 13. előtt, csatornázásnál, 1960. VII. - Gyürky K. és Nagy L. megfigyelése. 85 Baja, Ferenciek tere, szemétgödör; csatornázási munkák során. (1951. IX. 3. Holl I.) - Baja, Türr I. 54.3.5-16 ltsz. - A gödör teljes anyagának feldolgozását Kovács Gy. készíti; a perzsa és kínai csészéket részletesen az ActaArcHung készülő cikkben tárgyalom. (A gödörben előkerült 17. sz. elejei kályhaorom a Gyulai Múzeum Katalógusában közölve; néhány csésze színes képe: HOLL 2005. Tf. VII-VIII.) 267
