Budapest Régiségei 40. (2007)
TANULMÁNYOK - Nagy Margit: Kora népvándorláskori sírleletek Budapest területéről = Grabfunde aus der frühen Völkerwanderungszeit im Gebiet von Budapest 95
KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI SÍRLELETEK BUDAPEST TERÜLETÉRŐL ki. Megfigyelése szerint a megmunkált borostyánokat a nyakban viselt gyöngysorokba fűzték, rendszerint kis számban, más fajtájú gyöngyökkel együtt. Csupán egy esetben fordult elő két külön gyöngysor; az egyik borostyángyöngyökből állt. 141 A borostyánokat más anyagú gyöngyöktől elválasztva viselték a szeged-tápéi temető 14. és 29. sírjánál is, amint ezt Vörös Gabriella megfigyelte. 142 Id. Plinius közlése szerint a rómaiaknak a borostyánkövet a barbároktól kellett megvásárolniuk. 143 A borostyánkereskedelem forgalma a Duna-vidéken az 5. századtól észrevehetően megnőtt. A nagy méretű borostyángyöngyök a keleti germán nemes aszszonyok nyakláncainak attraktív darabjai. A korábbi hengerformát a szabálytalan gömb- (lapított gömb és gömbszelet) és korongformák váltják fel. A lemezfibulás és aranylemezes borítású fibulás viselethez tartozó gyöngykészletek jelentős részét nagy méretű borostyángyöngyök teszik ki, így Laa a. d. Thaya 1. sírnál, 144 Rábapordány-Patyi dombi leletnél, 145 Csővár 1. sírnál 146 a mádi sírnál, 147 CsongrádWerbőczi utcai 148 és a Vranja-i leletnél 149 stb. Észak-Galliában a 4-5. század fordulóján Cortrat temetőjének nagy gyöngyei a borostyánforgalom fellendülését tanúsítják. 150 Az 5. század középső harmadára (D2/D3 átmenetre és a Ü3-ra) keltezhető síregyüttesek borostyángyöngyei között a szabályosabb geometrikus formák, a félgömb, lapított gömb, zseton- vagy lencseformák uralkodóak (pl. Szekszárd-Palánk 217. sír, Hács-Béndekpuszta 3. sír, „5. sír" 151 ). 141 KŐHEGYI 1979.121-122. 142 VÖRÖS 1996.124-125. 143 PLIMUS Nat. hist. XXXVII, 43-44, a borostyán gyógyhatásáról: cap. 51; GABLER 1990. 204-205. 144 35 db nagy, korongos borostyángyöngy, 1 db hegyikristály, 1 db fekete üveg, 5 db betétes millefiori gyöngy, 3 db fekete, egy barna, egy fekete golyóformájú gyöngy, két tojásformájú tejfehér kvarcgyöngy, három karneol, ebből kettő szabálytalan gömb formájú és egy barna kvarcgyöngy. GERMANEN VII. 37. L, Taf. 53. TEJRAL 1988. Abb. 31, 2-7. 145 13 db nagy borostyángyöngy, a legnagyobb 5 cm, a legkisebb 2,3 cm átmérővel. BÓNA 1991-1993. 245, 28. kép; SCHMAUDER 2002. II, 57, Taf. 114. 146 Apró hengeresekkel együtt két nagy szemű borostyángyöngy: KOVRIG 1959. 211, Pl. 11,6; TEJRAL 1988. 281, Abb. 40,14. 147 Nagy lapos borostyángyöngyök, lecsiszolt sarkú karneolgyöngyök, kis kerek üveggyöngyökkel, 1 db. gerezdéit üveggyöngy, 1 db. pettyes, sötét alapú gyöngy, több kalcedongyöngy. KOVRIG 1951.114, XLII. t. 148 TEJRAL 1988. 263, Abb. 28,1-24 - D 2 horizont, lecsiszolt sarkúakkal együtt lapos kerek borostyánok. 149 Lecsapott sarkú gyöngyökkel együtt nagy korongos borostyánok: TEJRAL 1988. 276-277, Abb. 36,1. 150 BÖHME 1974. I, 41-42, II, Taf. 117, 7; Taf. 119,10; KAZANSKI 1990-1991.112, fig. 4. 151 Kiss 1996. 61-62, Abb. 7, 20-37; Kiss 1995, 310-311, Abb. 6,1-6; Abb. 7,1-3; Abb. 8,1-3; Abb. 15. A Zalavár utcai sír gyöngykészletének összetétele nem szokványos: a borostyánok jelentős aránya mellett feltűnő a gömb formájú vörös karneolgyöngyök nagy száma. Párducz Mihály megállapítása szerint utóbbi gyöngytípus a korai szarmata leletekkel együtt fordul elő. 152 Vaday Andrea a gömb alakú, szűk furatú, kalcedon alapanyagú gyöngyöket szintén a korai periódus jellegzetes típusaként említi. 153 A gyöngytípus a mezőszemerei temető sírjaiban is előfordul, ezért a forma használatának felső határa a hun korig vihető. 154 Istvánovits Eszter és Kulcsár Valéria a kora szarmata leletanyag jellegzetességének tartja a gömb formájú karneolgyöngyöket, megjegyezve, hogy egyes leletösszefüggések a 2-3. század fordulójáig való használatra utalnak. 155 Kétségtelen, hogy az alapanyag és a munkaigényes csiszolás miatt a karneol értékes gyöngynek számított; nem véletlen, hogy az arany ékszeres viselet rendszeres kiegészítői. Úgy látszik, hogy a gömbformájú karneolgyöngyök használatának időrendi kereteit más lelőhelyek esetében is tágítani kell. Nagy számú (33-71 db-os) előfordulásukról szeged-felsőpusztaszeri temető 17. és 32. sírjában 156 , Kiskőrös-Vágóhídi dűlő-Seregélyes két sírjában 157 és a kistőkei temető két sírjában, 158 valamint Nagykörü-Marsó Péter tanyai, 159 SzentesGógányos-epressori 160 szórványleletekben rendelkezünk adattal. Kisebb darabszámú gömbös karneol gyöngykészleteket tartalmaztak a pusztamonostori (17 db), 161 békésszentandrási (24 db), 162 békésvizesbánomi (26 db) 163 szórványok. Amennyire a korántsem teljes adatgyűjtés alapján megítélhető, a 4-5. században a gömb formájú karneolgyöngyök megritkulnak és a forma agyag utánzatai tűnnek fel. Tápé-Malajdok „A" 7. sírjában 50 db gömbformájú agyag gyöngyből és 2 db karneolból készült gyöngysort találtak. 164 A hun kor idején gömb alakú féldrágakő gyöngyöket a legválasztékosabb díszű arany nyakláncon találunk, így a bakodpusztai 1 sír 14 db. gránátgyöngyből, hét félhold és hat szív alakú fog152 PÁRDUCZ 1941. 35. 153 VADAY 1988-1989.104-105. 154 VADAY-DOMBORÓCZKY 2001. 65. 155 ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 2006. 220-221 156 Szeged-Felsőpusztaszer 17. sír: PÁRDUCZ 1940.17, XIV. t. 7 (34 db); 17. sír: u. o. 18, XIX. T. 47 (34 db). 157 Kiskőrös-Vágóhídi dűlő, Seregélyes 7. sír: PÁRDUCZ 1940. 22, XXVIII. t. 8.18. sír: u. o. 22, XXIX. t. 52. 158 Kistőke 119. sír: PÁRDUCZ 1944.14, XI. t. 2 (71 db); 144. sír: u. o. 17, XXIII. t. 6. 159 Nagykörü-Marsó tanya: PÁRDUCZ 1940.19, XXII. t. 34-66 (33 db). 160 Szentes-Gógányos-Epressor: PÁRDUCZ 1944. 18, XXVII. t. 6. 161 Pusztamonostor: PÁRDUCZ 1940. 20, XXVIII. 1.15. 162 Békésszentandrás: PÁRDUCZ 1944.18, XXVII.t. 11. 163 Békés-Vizesbánom: PÁRDUCZ 1944. 62, LV. t. 4. 164 PÁRDUCZ-KOREK 1948. 202, LIII. t. 40. 107
