Budapest Régiségei 40. (2007)
TANULMÁNYOK - Nagy Margit: Kora népvándorláskori sírleletek Budapest területéről = Grabfunde aus der frühen Völkerwanderungszeit im Gebiet von Budapest 95
NAGY MARGIT lalatos csüngőből álló nyakékén. 165 A szerbiai Ostruznica-i temető szórványleletei 166 alapján arra lehet következtetni, hogy a gömbös karneolgyöngyök az 5. század közepén és második felében készült, öntött ötgombos fibulapárral együtt is előfordulhatnak. A Zalavár utcai sír esetében felmerül a gyanú, hogy az értékes gyöngysort nemesfém fibulákkal megtűzött felsőruhával, peplosszal együtt viselte tulajdonosa, hasonlóan a tiszalöki és a mezőkövesd-mocsolyási sírok gepida dámáinak viseletéhez. 167 Jóllehet a gyöngytípusok szerint a Zalavár utcai sír leletegyüttese a nagy lemezfibulás körnél néhány évtizeddel idősebb, ilyen gyöngysorral együtt lehetséges a lemezfibulák és díszcsat viselete. Bizonyos jelek (a jobb kulcscsont kissé kimozdítva, alatta, rendellenes helyzetben a vaskés és a függesztő bronzkarika) egyébként is arra utalnak, hogy a sírrablás lehetősége nem zárható ki. A gyöngysor zárását a lapos metszetű bronzkarikával oldották meg, mely a bal kulcscsont mellett kerül elő (8. kép 2; 9. kép 3). A Zalavár utcai fehér és világoszöld bordázott oldalú üveggyöngyök (9. kép 1; 10. kép 2-3) a jellegzetes késő antik gyöngytípust képviselik, mely az ukrajnai-romániai gót és az alföldi szarmata gyöngysorokban a 2-3. századtól fordul elő (pl. Ruzsicsanka 25. és 50. sír, Endrőd-Szujókereszt 27. és 88. sír). 168 Az eredetileg egyiptomi átlátszatlan fajanszgyöngyök utánzatának kék és zöld üvegből készült változatai a császárkori germánoknál, valamint a Fekete-tenger keleti partvidékének alán és germán lakosságánál a 2. századtól a 6. századig népszerűek. 169 A bordázott gyöngyöket a hun korban, a sötétkék vagy fekete alapú, pettyes díszű gyöngyökhöz hasonlóan, 170 valószínűleg szerencsét hozó amulettgyöngyként viselték. Gerezdéit formát a készítés technikai ismerete vagy lehetősége nélkül is készítettek. Csongrád-Kenderföldek 58. sír készletének egyik gömb alakú zöld üveggyöngyén a bordákat bekarcolt vonalakkal utánozták. 171 A Zalavár utcai bordázott gyöngyök valódiak; egyenként, a folyékony üveget formába öntve készültek. A Zalavár utcai gyöngysor 86%-át az értékes, import alapanyagú borostyán- és karneolgyöngyök teszik ki (7. kép; 9. kép 1; 10. kép 4-5; 7-19). Hasonló minőségű és összetételű gyöngysor került elő 165 SCHMAUDER 2002. II, 30-31, Taf. 50, Taf. 55,2a. 166 GERMANEN 232, V/26.b, Taf. 23 (P. Milosevic). 167 A gót-gepida fibulaviseletről: MARTIN 1994. 542-545; MARTIN 1995. 629-680. 168 VINOKUR 1979. 130-133, risz. 24; VADAY-SZŐKE 1983. 111, 24. kép l/l. típus variánsa. 169 IVAMáEViC-KAZANSKl-MASTYKOVA 2006. 72-73, Type 33. 170 A pettyes amulettgyöngyökről legutóbb: NAGY 2005.100-101. 171 PÁRDUCZ 1959. 314-315, Taf. XI, 8. Viminacium 1582. sírjából, melyben fiatal nő torzított koponyájú, feldúlt csontvázát találták. A Zalavár utcai nyaklánchoz hasonlóan a virninaciumi gyöngysorban a nagy borostyángyöngyök együtt fordulnak elő a gömb alakú karneolokkal és más, a virninaciumi B-fázis első szakaszára (5. század második harmada) jellemző gyöngytípusokkal. 172 Meg kell jegyezni azonban, hogy a Zalavár utcai borostyángyöngyök csiszolása kezdetlegesebb, a formák szabálytalanabbak a virninaciumi gyöngysor példányainál; a Zalavár utcai gyöngysor - szemben a változatos összetételű virninaciurnival -, mindössze háromféle alapanyagú gyöngyökből áll. Mivel mind a borostyánnak, mind a karneolnak az őskortól máig gyógyhatást tulajdonítanak, nem lehetetlen, hogy a Zalavár utcai hölgy nyakékének gyöngyeit a gyógyés varázshatás reményében (vö. Appendix 2-ben a lábfejcsontok gyulladására vonatkozó adatot!) válogatta össze. Összefoglalva a Zalavár utcai sír értékelését, megállapíthatjuk, hogy a Rákos patak középső szakaszánál, a part melletti homokdombok egyikén az 5. század első felében magányosan temettek el egy rangos hölgyet. Lehetséges, hogy nemesfém ékszereit, valószínűleg vállon viselt f ibuláit a temetés után nem sokkal sírrablók emelték ki. Keleti germán jellegű agyag korsójának, munkaeszközeinek és értékes nyakláncának analógiái szerint a Zalavár utcai sír halottja felnőtt évtizedeit a hun foglalás időszakában (410-440) élte meg. 3. XI. BUDAFOKI ÚT 78 A LELŐHELY ÉS A LELŐKÖRÜLMÉNYEK A sír 1958 nov. 11.-én Alföldy Géza leletmentő ásatásán került elő 173 . A leletmentés a XI. Budafoki út és a Galvani utca (az Andor utca keleti folytatása) sarkánál, az 1. sz. Epületelemgyár 3996 Hrsz. telkén folyt. Nagy Tibor 1947-1948-ban az iparvágány nyugati oldalán lévő szomszédos telken, a „Lőporraktár" és a Galvani utca közötti homokbányában a Péceli kultúra települését és egy temetkezését 174 tárt fel. 1958 novemberében az Épületelemgyár az iparvágány keleti oldala mellett, mintegy 120 m-re keletre Nagy Tibor ásatásának helyszínétől, egy darupálya alapozási munkálatait végeztette. Régészeti jelenségeket a kelet-nyugati irányú darupályához két sorban 2 x 2 x 1,5 m-es, egymástól 12-12 m-re ásott alapozási blokkokban találtak (12. kép 2). A Budafoki úti lelőhely a Duna jobbpartján, az egy172 IVANláEVIC-KAZANSKI-MASTYKOVA 2006.119-120,210-213, Fig. 55, Fig. 73. 173 ALFÖLDY 1959. 257. Alföldy Géza ásatási dokumentációja: BTM Adattár 492-77. 174 ENDRÖDI 1997.121-122. 108
