Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Külföldi kerámia Magyarországon III. (14-17. század) = Ausländische Keramikfunde in Ungarn III. (14-17. Jh.) 253

HoLL IMRE a budai 17. század első harmadában már szemétbe került daraboknál is, utalva kínai előzményükre). Egy további, jellegzetes 17. századi perzsa csoportot több példány képvisel. Ezek a monokróm, tiszta fehér színű csoport darabjait készítő műhelyből származnak, de festett díszt is kaptak. Ez mint Budán, itt is más stílusú, mint a szokásos kék-fehér perzsa daraboknál: inkább a csésze csontfehér színe dominál, amit a halványkék, elszórtan alkalmazott rajzos motívumok még jobban kiemelnek. A csoport összetartozását bizonyítja az azonos, jó minőségű és áttetsző falu fajansz, csontfehér szín és az általános csészeformáktól eltérő félgömb alakú test, valamint a nagyon kis talp (átm.: 2,6-3,2 cm). Az egyik példány oldalán körbe foglalt halvány rajzú stilizált növénydísz látható, két további darabon széles kék sáv elmosódott belső rajzzal, illetve szegletes vonalakkal (32. kép 5-6). Utóbbi darab az alja felé is vonalas festést kapott és fenekén elmosódott jegy látható. Ezek is valamilyen ritkább kínai dekorációk hatására készültek. A kínai porcelánokból két töredék a 17. század első felében a budai anyagból jól ismert kékfestéses, indásvirágos motívumot mutatja: egyik finomabb rajzú, másik elnagyoltabb. A harmadik csésze kívül kávébarna, belül a gyakori egyszerű megoldású tájképpel. (33. kép) - Úgy vélem, az utóbbit sem lehet a 17. század közepénél későbbre tenni; később ugyanis a halványkék-sötétebb kék színű festést felváltotta a nagyon jó minőségű, tüzes kobaltkék (angol „purplish blue" árnyalat), amit korjelzőnek tartanak.

86 Eger, vár Az 1596-ban török kézre került vár leletanyaga jó alapot ad a bizonyíthatóan 17. századi import anyag megismeréséhez ,

87 A perzsa fajansz sokfélesége képviselt, zömmel a más helyekői ismert stílusú és technológiájú darabok. A jobb minőségű kemény fajanszcsészék közt az indás-virágos motívummal élénk ultramarinkék festésűek változatai; egyiknél kékesfekete levelek foltjával, a másiknál durvább vastag vonalakkal (és szétfolyó, feloldódott festéssel; 34. kép 1-2). Utóbbi esetében a peremen vékony barna csík (ami Kínában a 17. század második negyedétől kezdve Lásd pl. JENYNS 1951. 22: „...a blend of indigo and vilolet blue..." szín, mint korjelző Shun Chih (1644-61) korszak táljain és később. Sajnos Kozák K. korai halála miatt a leletanyag részletes kiértékelése, a hódoltság korszakának esetleg lehetséges időrendi tagolása (az ásatási megfigyelések támpontjai) még várat magára. Rövid áttekintésünk csak ízelítő összehasonlítás; részben Pataki V. 1925-38. évi ásatásából és Kozák K. 1957-60. évi feltárásaiból. (A töredékek a gótikus épület, a Tömlöcbástya és a Földbástya kutatásánál kerültek elő.) használt) látható. Ugyanilyen sárgásfehér kemény fajanszból és ilyen kék színárnyalattal festve további - de már másféle, rajzos mintájú - csésze is van. Ennek, és egy következő alján pedig rácsalakú bélyeg (34. kép 3-4). Ugyanez a bélyeg Budán egy leveles-ágas mintájú sötétkékkel festett csészén található. A Budán gyakori nagyon rossz minőségű, puha anyagú, sárgára elszíneződött csészék itt ritkák; példányuk a széprajzú stilizált kínai jelképpel az alján és fenekén jeggyel - esetleg a 16. század végén és a 17. század elején voltak gyakoribbak? (34. kép 5) - Kemény, de romlott színű fajanszból egy ritkább edényforma mutatható ki: gömbölyödő testű, befelé szűkülő nyakkal, az irizáló máz alatt sötétkék festéssel. A monokróm, egyszínű csészék között halványkék és élénk kék színűek, máz alatti bekarcolt mintákkal szerepelnek, egy harmadik minta nélkül foltos levendulakék színű (35. kép 1-2). Egy negyedik, az előzőkkel egyező méretű kis csésze (M: 4 cm körül) kívül barnásvörös színű (nem angóbbal készített) mázából kivésett függőleges csíkozást mutat (átm.: kb. 10 cm; 35. kép 3). Már a budai anyag korábbi bemutatása során jeleztük, hogy a perzsa monokróm áru sorában különböző karcolt díszek vannak. A mostani kék, illetve vöröses színű csészék mintájának analógiája Lane egyik darabján

88 a 17. század végére („vagy később") keltezve; de ott az alapszín szürkészöld, függőleges fehér csíkokkal. - Mind a négy egri darab nagyon jó minőségű kemény fajansz (a halványkékek áttetsző falúak, v: 2-3 mm); belül csontfehér, irizáló felületű. A csontfehér monokróm csoportnak szép példái a húszas évek régi ásatásából származnak: egyik függőleges hornyolásokkal, a másik már a korábban említett halványkék festéssel. Mindkettő áttetsző falú, a fedőmáz kisség irizál és a talp felé vastagodó (M: 5 cm). Az újabb ásatásból festetlen, bekarcolt mintával, valamint halványkék festéssel

89 több pél88 LANE 1957. Pl. 99 B. 110. Leírása szerint ilyen kék színnel is van; a technikát Kirman műhelyéből vehette át az ismeretlen műhely. Véleményem szerint e perzsa nagy csészék (átm.: 21 cm) dekorációjára a régi kínai nagy szeladoncsészék hatottak (átm: 22-35 cm), külsejükön a bevésett dísz virágkelyhet utánoz („lotus-bowls") 1314. sz.-ban. E nagyrabecsült szeladonok ismerete-hatása később is feltételezhető. (Két példányuk KAHL, R: Longquan celadon of the Yuan and Ming Dynasties in the Topkapi Saray Museum. In: Transactions of the O.GS. 1984-1985. 43-44, pi. 34.) - A perzsa darabok a dekorációt már geometrikussá változva mutatják - ráadásul több színű (zöld kék, vörös) megoldással. Töredékeink a keltezés miatt fontosak: a kisebb csészék már a 17. sz.-ban elterjedtek. 89 Két kiegészített csésze képe FODOR L. - KOZÁK K: Lelet-együttesek a románkori székesegyház környékéről. EMÉ 8-9. (197071. [1972]), p. 147-149; 15. kép alsó sor. Két másik példány, halványkék festéssel illetve festetlen: Kozák K: Az egri vár feltárása II. (1957-63). EMÉ 2. (1964), p. 223, Tömlöcbástya feltárásánál, 56. kép (jobb és baloldali, M: 4,9 cm). - U. e kép középső: egy élénkkék növénydíszes festésű csésze; leírása szerint fenekén mesterjegy, belül alján két levél, perzsának meghatározva. 268