Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Külföldi kerámia Magyarországon III. (14-17. század) = Ausländische Keramikfunde in Ungarn III. (14-17. Jh.) 253

KÜLFÖLDI KERÁMIA MAGYARORSZÁGON III. (14-17. SZÁZAD) dány töredéke került elő, egy részükön a halványkék növénydíszt vörösesbarna pettyekkel színesítették (36. kép). Utóbbiakat későbbinek vélem, talán már a 17. század közepe után (?), a korábbi szándékoltan egyszerű stílust felváltó új modorban. - (Egy monokróm, kívül vörös csésze a régi feltárásból: HOLL 2005.108. kép 2.) A kínai porcelán típusai részben megegyeznek a Budáról ismert darabokkal, így például a különböző egyszerű, a perem alatt elhelyezett szegélydíszítésekkel. Az indás-virágdíszes csoport többféle darabjai közül az első nagyon finom, részletező rajzú, halványkék festésű töredék talán még 1600 körüli lehet, alja felett a kínai hullámmotívum árnyalt rajzával (37. kép 1). Két további példány töredékén már hanyagabb rajzzal találkozunk, ezzek a század első harmada körüliek lehetnek (37. kép 2-3). Egy negyedik példány feltűnően más megoldású: csupán vékony halványkék vonalakkal adja vissza ezt a mintát (38. kép 1). Egészen eltérő stílusú, elnagyolt rajzú egy csésze töredéke, függőlegesen állított virágokkal; peremének széldíszítését durván húzott ferde vonalakkal rontották (37. kép. 6). A finomabb kidolgozású darabok közé sorolható egy sokszögletes oldalú csésze, a szögleteket követő, vonalakkal elhatárolt mezőkben valamilyen rajzos képpel (37. kép 5). Egészen új dekorációt mutat egy fehér csésze pereme alatt elhelyezett rajzos kis virág; egy másik monokróm fehér porcelán csésze - ugyanilyen áttetsző fallal - folytatja még ekkor is a festetlen fehér porcelán ősi divatját, egy csontsárga színű töredéken máz alatti bekarcolt hullámos vonalrajz van (38. kép 3-4). A monokróm, kívül egyszínű - halványzöld vagy kávébarna - csészék, belül aljukon a kis tájképpel itt is előkerültek. A négy különböző példány töredékeiből három világos olívzöld, egy kávébarna; a tájkép részletek halványkék árnyalatokkal, más-más részlet megoldásokkal jelentkeznek (39. kép). Az egri anyag legkésőbbi példányai közé tartozik egy nagyobb méretű mély csésze (V: 4 mm, alj: 7 mm; átm. kb.: 15 cm). Külső felületén a század második felére jellemző szép elénk kobaltkék festésű, az egész felületet kitöltő stilizált növénydísz íves mezőkbe helyezve sorakozik; belül csak alja és a perem széle díszített (40. kép). A 17. század utolsó negyedébe tartozhat. A perzsa és a kínai kerámia előfordulásával a hódoltság korának területén - elsősorban jelentékenyebb várakban és városokban mindenütt számíthatunk, de mint az eddig előkerültek mutatják, (például Székesfehérvár)

90 nagyon eltérő menynyiségben. Dolgozatunkkal ezek meghatározásához is szeretnénk a kutatást hozzásegíteni. 90 HOLL 2005. 107. kép; Siklósi Gy. ásatása. - Néhány töredék Esztergom várából az 1934/38. évi műemléki kutatásnál került elő. - Ujabban a horvátországi Rakolca vár (Ruzica) ásatásából öt töredéket közöltek, tévesen kínai porcelánnak meghatározva. RADID, M. - BOJCIC, Z.: Srednjovjekovni Grad Ruzica. (The medieval burg Ruzica). Osijek, 2004. Kat. Nr. 434-437. Talán az utolsó egy fehér kínai csésze töredéke, a többi a kék-fehér perzsa darabok jellegét mutatja, az első fenekén jeggyel. A hódoltságon kívülre csak kivételesen kerültek; egy példány Szendrő várából - TOMKA G.: Borsodi végvárak kerámialeleteinek török kapcsolatai. In: GERELYES-KOVÁCS 2002. 299-300., 1. ábra 2. Fotók: Kádas Tibor (MTA Régészeti Intézete), Bakos Margit (Budapesti Történeti Múzeum). Rajz és számítógépes kép: Ősi Sándor, Réti Zsolt (MTA Régészeti Intézete). Térkép HOLL 1990; Nawrol ski 1989; STEPHAN-GAIMSTER 2002 alapján: Ősi S. 269