Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Gabler Dénes: Terra sigillaták az albertfalvi vicus nyugati részén = Terra sigillata im Westteil des vicus von Albertfalva 71

GABLER DÉNES ján Kr. u. 90-100 körül kezdődhetett. 8 Ezzel szem­ben A. Mees a limes-körzetbe irányuló export kez­detét a 110 körüli illetve az azt követő időszakra 9 keltezte. Az export korábbi kezdete mellett foglalt állást újabban R. Franke, 10 míg a Kr. u. 110 körül fel­hagyott hofheimi kőtábor, 11 valamint Oberstimm és Unterkirchberg anyaga 12 inkább a Kr. u. 110 és 120 közti időpontra való keltezést támogatják. 13 A késő dél-galliai áru Hadrianus kori forgalmát már koráb­ban is bizonyították a zalalövői ásatások megfigyelé­sei, 14 ahol Hadrianus uralkodásának második felére tehető érem keltezte a dél-galliai sigillatát. Banassac késői működését bizonyítja az a megfigyelés is, mi­szerint ez a manufaktúra a 135 után működő lezouxi Cinnamus officina motívumainak leformázásával ju­tott pecsétlőkhöz. Ez azt jelenti, hogy a késő Hadrianus - korai Antoninus korban a fazekas­centrum még folytatta a gyártást, sőt exportterülete volt a dunai tartományokban. 15 Ezt támogatja Pf örring és Rainau-Buch vicusainak anyaga is, amely Banassac exportját igazolja a raetiai limes mentén legalább Kr. u. 140-ig. 16 A késődélgalliai áru még ez után is forgalomban lehetett, amit a seebruck-i te­mető síregyüttesei bizonyítanak 17 a stutheieni villa anyagával együtt. 18 A banassaci Natalis sigillatája késő Hadrianus kori középgalliai áruval együtt került elő a Regensburg-kumpf mühli leletegyüttesekben, 19 míg Flavia Solvában Natalis, Germanus VII és Cinnamus táljai voltak azonos leletkontextusban. 20 A banassaci kerámia a 2. század elején jelentős mennyiségben ta­lálható Pannoniában; ennek a manufaktúrának áruját csak az Antoninus korban szorítják ki teljesen a közép-galliai műhelyek termékei. 21 Ugyanez a ten­8 FABER 1994.177 9 MEES 1995.108 10 FRANKE, R.: Arae Flaviae V. Rottweil und die Okkupation des oberen Neckar gebietes. Forschungen und Berichte Vor-und Frühgeschichte Baden-Württemberg. Stuttgart 2003,111 11 SEITZ, G.: Zum spätsüdgallischen Terra sigülata-Import in der Wetterau. Acta RCRF 21-22. (1982), 143 12 SCHÖNBERGER-SlMON 1989. 273. 13 PFERDEHIRT 1986. 253-. 14 GABLER, D.: Terra sigillata. In: Römische Forschungen in Zalalövő 1976. ActaArchHung 30. (1978) 406 15 ROGERS 1969-1970.101 16 HEILIGMANN, J.: Der Alb-Limes. Ein Beitrag zur römischen Besetzungsgeschichte Südwestdeutschlands. Forschungen und Berichte Vor-und Frühgeschichte Baden-Württemberg 35. (1990), 150 17 FASOLD, P.: Das römisch-norische Gräberfeld von Seebruck­Bedaium. Materialhefte Bayerische Vorgeschichte Reihe A. Bd. 64. Kallmünz/Opf, 1993. 41. 18 ROTH RUBI, K.: Die Villa von Stutheien-Hüttwilen. Ein Gutshof der mittleren Kaiserzeit. Antiqua 14. (1986) 25, 74. 19 FABER 1993.178 20 GROH 1993. 65; 109-110 21 GABLER 1976. 150-151. Jelentős mennyiségű banassaci sigillatát közölt Vindobonából WEBER-HIDEN 1996. 32. dencia figyelhető meg a noricumi limesen illetve az ahhoz közeli településeken is. 22 Banassac fentiekben bizonyított Hadrianus kori exportja Pannoniában azokban a városokban jelentős, amelyek Hadrianus korában kaptak municipium rangot, így Carnuntumban, Aquincumban vagy Sallában; eze­ken a településeken a banassaci áru mennyisége na­gyobb mint a la Graufesenque-i. 23 A három dombordíszes edényen kívül minőségi jegyei alapján még 9 töredéket köthetünk valamelyik dél-galliai műhelyhez. A díszítetlen sigillaták közt ritka formák is feltűnnek, így Curle 15 vagy Drag. 42 formájú, horgasperemű tányér vagy a Walters 79/80 formájú edény. Az albertfalvi vicus nyugati részének legkorábbi importált kerámiája Trajanus ­Hadrianus kori, az itteni megtelepedés tehát min­denképpen erre az időszakra tehető. A vicus nyugati részének sigillataanyaga döntő többségében közép-galliai áru. Aránya az itt közölt leleteknél több mint 60%. Ilyen magas részesedést nem tapasztaltunk a korábban közölt anyagban, noha a lezouxi sigillaták száma ott is magas volt 24 (a leletek harmadát tette ki). A nyugati negyed anyaga nemcsak mennyiségében, hanem összetételében is eltér a korábbiakétól. Míg az eddig közölt sigillatáknál Cinnamus, Albucius vagy Advocisus árujának dominanciáját figyelhettük meg, az itt kö­zölt anyagban Attianus, Mercator II, Paternus II és Do(v)eccus edényeit ismerhettük fel. Közülük Attianus a legkorábbi, működése Hadrianus korára illetve Antoninus Pius uralkodásának elejére tehető (120-145). 25 Ennek az officinának áruját Aquincumból már ismerjük, 26 több példány került elő Vindobonában is. 27 A késői műhelyek közül Paternus II áruja van kép­viselve anyagunkban. Ez az officina egyike a legké­sőbbi vállalkozásoknak, amelyek még exportáltak a távoli Pannoniába. Működése B. Hartley szerint Kr. u. 160 körül kezdődhetett, 28 és legalább 180/190-ig tarthatott. 29 Paternus kerámiája gyakori a marko­22 KARNITSCH 1959. 28; TOBER, B.: Untersuchungen auf dem Kaiser Joseph Platz in Wels 1993. Jb des Musealvereins Wels Sonderreihe 7. Wels, 2001. 42; KARNITSCH 1972. Taf. 16-20; RUPRECHTSBERGER 1980. Taf. V. 1,10-13. 23 GABLER ! 204,146-147 24 GABLER 1993; GABLER 1993-1994 25 CGP 210 26 GABLER 1976. 9, Nr. 27-29 27 WEBER-HIDEN 1996. Taf .38, 9-13 28 HARTLEY, B. R.: The Roman Occupation of Scotland. The Evidence of Samian Ware. Britannia 3. (1972) 33 29 CGP 239; késői időpontra, 160-195 közé keltezi B. DICKINSON ­B. HARTLEY - H. W. PENGELLY In: A. S. ANDERSON -J. S. WACHER - A. P. FITZPATRICK: The Romano-British small town at Wanborough Excavations 1966-1976. Britannia Monogr. Ser. 19. London, 2001. 188. 80

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom