Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Gabler Dénes: Terra sigillaták az albertfalvi vicus nyugati részén = Terra sigillata im Westteil des vicus von Albertfalva 71

TERRA SIGILLATÁK AZ ALBERTFALVI VICUS NYUGATI RÉSZÉN mann háborúkkal kapcsolatba hozható pusztulási ré­tegek anyagában. 30 Vindobonából 43 példányt isme­rünk ebből az officinából, 31 de eljutott áruja Moesia inferiorba is. 32 A késői lezouxi műhelyek közé tarto­zik Mercator Il-é is; működését Kr. u 170-195 közti időpontra keltezik. 33 Pannóniai exportja valószínűleg a 180 előtti időszakra tehető. A lezouxi díszített edé­nyek közt Do(v)eccus áruja is megtalálható, aki a 2. század végén működhetett, sőt gyártmányai 3. szá­zad elejére keltezhető leletegyüttesekben is felbuk­kanjanak. 34 Ennek a műhelynek edényei a dunai piacokon is megtalálhatók, többek közt Brigetioban, 35 Virninaciurnban 36 és Novaeban 37 - holott a markomann háborúk a Közép-GaUiával való keres­kedelmi kapcsolatokat megszakították, ezért lezouxi áru csak elvétve kerülhetett Pannoniába és Moesiába a Kr. u. 170/178 utáni időszakban. Minden jel arra utal, hogy ennek a fazekasnak működési idejét aligha lehet a 200 utáni időszakra kiterjeszteni, amelyre már korábban történtek kísérletek. 38 (Britanniában Clodius Albinus fellépéséig, Kr. u. 197-ig biztosan fellelhető ennek a műhelynek áruja a kereskedők rak­tárában. 39 A díszítetlen sigillaták közül leginkább a kevésbé töredékes Drag. 33 formájú paropsides és acetabula meghatározására volt lehetőség. Utóbbiak a Kr. u. 170-es évek közepén elsüllyedt Pudding Pan Rock­i hajólelet 13. típusával vethetők össze. Az 58. sz. pél­dányon másodlagos égésnyom figyelhető meg. Mind ez, mind az 59. sz. darab a 169. objektum (la­kógödör) feketére égett pusztulási rétegéből került elő, azaz a lakógödröt egy tűzvész által okozott pusztulás omladékával töltöttek fel; valószínűleg a markomann-szarmata háborúk 170/178 évi esemé­nyeit követően. Ugyanebből a lakógödörből került 30 FABER 1993.184; GABLER 1994. 365. 31 WEBER-HIDEN 1996. Taf. 43,3-11, Taf. 44,1-12, Taf. 45,1 Taf. 46, 1-16, Taf. 47,1-6 32 DIMITROVA-MILCEVA 2000. Nr. 252-254. 33 CGP 290 34 DICKINSON, B. - HARTLEY, B. - PENGELLY, H. W.: The Roman Cemetery at Brougham. Cumbria. Excavations 1966-67. Britannia Monograph ser. 21. London, 2004. 349. 35 JUHASZ 1935. Taf. III. 14 36 BJELAJAC 1990. pi. 9, 87 37 DIMITROVA-MILCEVA, A.: Importierte Terra sigillata aus Novae. BulLInst.ArchSofia 37.( 1987), Taf. XL 104, 107-108; Eadem: Terra sigillata und dünnwandige Keramik aus Moesia Inferior (Nordbulgarien). Sofia, 2000. 61, Nr. 260-261. 38 ROGERS, G. B.: Poteries sigillées de la Gaule centale. Les poters. In: Cahiers du Centre Archéologique de Lezoux (sous direction de Ph. Bet et R. Delage) 1999. 190- Kr.u. 170-200 közötti működési időre tett javaslatot- korábban: DORE, J. N. ­GILLAM, J. P.: The Roman Fort at South Shields. Excavations 1875-1975. In: The Society of Antiquaries of Newcastle upon Tyne. Monograph Ser. 1. Newcastle, 1979. No. 63. 39 CGP 256 elő egy konkáv oldalú, kisebb méretű Drag. 33 for­májú pohár, alján CASURIUS bélyeggel. Ez a faze­kas is a középső és a késő Antoninus korban működött; a pohár formája a gorsiumi és a regensburg-kumpfmühli Drag. 33 formájú sigillatákéval vethető össze; fenti lelőhelyeken is a 170-es évek közepére ill. második felére keltezhető kontextusban került elő. 40 A középgalliai díszítetlen áru megoszlása anya­gunkban a következő: Drag. 18/31 formájú tányér 31 db Drag. 18 formájú tányér 3 db Drag. 27 formájú pohár 1 db Drag. 33 formájú pohár 17 db Drag. 46 formájú pohár 3 db Drag. 36 formájú tál 1 db Drag. 38formájú mortarium 1 db Carle 11 (?) formájú edény 1 db A legkorábbi rheinzaberni sigillaták is a markomann háborúk előtti időszakban érkeztek Albertfalvára; ezek közé tartozik a 23. sz. példány, amely motivumai alapján Reginus I, Janu(ariu)s I vagy egy hozzá közelálló mester edényének tart­ható. Pannoniában aránylag gyakori ezeknek az of­ficináknak áruja. Működésüket A. Mees a Kr. u. 150/160 és 190/200 közti időszakra keltezte, 41 miu­tán azonban Reginus I táljai gyakoriak a markomann háborúkkal kapcsolatba hozható pusz­tulási rétegek anyagában (pl. Ad Statuas) 42 mi in­kább a korábban javasolt Kr. u. 150-180 közti évtizedekre tesszük pannóniai exportjukat. (Újabb munkájában A. Mees is amellett foglalt állást, hogy Reginus I gyártmányai csak Kr. u. 180-ig voltak for­galomban; pecsétlőit azonban tovább használhatták. 43 ) Janu(ariu)s I áruja eddig legnagyobb számban Vindobonában 44 és Carnuntumban került elő, 45 meg­található továbbá Vetus Salinában és Sárváron, 46 Brigetioban, 47 ritkábban Aquincumban, 48 Gorsiumban 40 GABLER-KOCZTUR 1977. Taf. 5,17-19; Faber 1993. Beil. 10,99. 41 MEES-KORTÜM 1998.162 42 GABLER, D.: The Roman Fort in Ács-Vaspuszta (Hungary) on the Danubian limes. BAR IS 531 Oxford, 1989. 237-38,437. 43 MEES, A.: Organisationsformen römischer Töpfer­Manufakturen am Beispiel von Arezzo und Rheinzabern unter Berücksichtigung von Papyri, Inschriften und Rechtsquellen. RGM Monographien 52,1. Mainz, 2002. 325. 44 WEBER-HIDEN 1996. 392. 45 ZÖCHMANN, Ch.: Relief ver zier te Sigillaten as gallischen, germanischen und rätischen Töpfereien im Museum Carnuntinum. Unveröff. Dissertatio zur Erlangung des Doktorgrates. Wien, 1987. Nr. 101-117. 46 GABLER, D.: Einige Besonderheiten der Verbreitung der Rheinzaberner Sigillaten in Pannonién. BVbl 52. (1987), 81. 47 KUZMOVÁ, K.: Terra sigillata in der Museumssammlung Komorn. Podunajské Múzeum Komarno, Katalog III. Rímské Zbierky, Komarno 1992. 48 GABLER 2002. 239. 81

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom