Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Bertalan Vilmosné: Corrardus „procurator operum domine regine ... senioris" = Meister Corrardus, der Leiter der Bauarbeiten und Bauwerkstatt von Köngin Elisabeth 157

CORRARDUS „PROCURATOR OPERUM DOMINE REGINE ... SENIORIS" monumentalitása, szépsége méltóvá tenné, hogy bármely nagyvárosban álljon.

18 A14-15. századi templom területén a padlószintek alatt korábbi falmaradványok húzódnak. Ezek részben a Péter templomhoz, illetve az 1283-ban említett Mária kápolnához tartozhattak. A középkori templom romlása és pusztulása a török uralom alatt indult meg. Falainak kőanyagát elhordták. A török kori rombolást árvizek és a 18. század elején megindult, Zichy-f éle nagy építkezéseket megelőző bontások tetőzték be.

19 Jelenleg alapfalainak kis részlete látható a Fő tér l-ben a pincegalériában, illetve a Sípos vendéglő (Szentlélek tér 8.) pincéjében. A Corrardus-féle műhely másik jelentős építménye a klarissza kolostor A kolostort ugyancsak Erzsébet királyné építteti. 1334-ből van az alapító oklevél, mely szerint Erzsébet saját és szülei lelki üdvére építteti a kolostort templommal, melléképületekkel és temetővel.

20 A kolostor területén egy korábbi település, a 12-13. századi Kovács Vicus egy részlete húzódik. A Kovács Vicus a két magú középkori Óbuda kereskedő és kézműves települése. A kolostor építésével megszűnt az 1345, 1359-ben oklevelekben említett észak-déli irányú Kovács utca egy szakasza. A középkori utca egy részletén volt megtalálható az 1353 után kialakított nyugati kolostorudvar és az itt álló kelet-nyugati irányú betegek háza és a tőle nyugatra húzódó észak-déli irányú kerítésfal. Ugyancsak megszűnt az a kelet-nyugati irányú keskeny utca, mely keletről torkollott a Kovács utcába. Ennek az utcának a részlete a templom déli oldalánál került elő, a 12-13. századi utcák mentén. A feltárt területen két kőházat, több fa-, illetve agyagfalú építményt, kemencéket, tüzelőhelyeket tártunk fel.

21 A középkori település alatt római út és épületmaradványok húzódtak. A Kovács utca alatt a feltárt szakaszon azonos irányú, de szélesebb észak-déli irányú római út húzódik. (9. kép e, f) Ennek az útnak a keleti oldalán a feltárt többhelyiséges, apszisos építményt az ásató, Póczy Klára ókeresztény bazilika maradványaként azonosította.

22 A 3-4. századi maradványok körül 7-8. századi, avar kori kerámia is előkerült.

23 1346-ra elkészült a kolostor nagy része, ekkor jöttek ide az első apácák, részben olyanok, akiket más kolostorokból helyeztek át. 1353 után alakult ki a ko18 BÁRTFAI-SZABÓ 1935. 45 71. 19 Az Óbuda belterületét ábrázoló 1778. évi térképen (Kneidinger András térképe) már semmi nyoma sincs a középkori objektumoknak. GÁL 1979. 20 BÁRTFAI-SZABÓ 1935. 36. 67. 21 BERTALANNÉ 1976. 269-278.; BERTALANNÉ 1982.151-176. 22 PÓCZY 2000. 22., 19. kép. 23 NAGY 1995.134. lostor nyugati udvara és épület fel az a különálló ház, mely a kolostoroknál szokásos elrendezés szerint a betegek háza volt. A déli oldalon bővült a kolostori szárny, mely határos volt a kolostortól délre eső szántó területtel. A keleti oldalon a kolostor gazdasági épületei készültek el. A kolostort körülvevő kerítésfal is ekkor készült. (9. kép a, b, c, d) 1350 előtt fejeződött be kolostor templomának építése. (10. kép) 1350. április 8-án VI. Kelemen pápa Erzsébet királyné kérésére búcsút engedélyezett a templom számára.

24 A kolostor nagyméretű, háromhajós templomának nyugati felét a 20x20 m-es apácakarzat foglalta el. Az apácakarzat földszinti terét, illetve annak boltozatát egy középpillér tartotta. Alaprajzában és részleteiben a német lovagrend marienburgi palotájának egyik 14. századi terméhez hasonlít.

25 Az apácakarzattól keletre a háromhajós templomot oszlopsor tagolta, az oszlopok közében oltárok és sírok voltak. A főhajó szentélye nyújtott és sokszögzáródású volt, és a lefutó bordakötegek lábazatai tagolták. A templom legpompásabb részletei a körtetagos keresztboltozat metszésében jelentkező zárókövek, melyeket a 14. századra jellemező, gazdag káposztalevél motívumok és a levelek közül kitekintő torzfejek díszítettek. (9. kép g, h) A templom két mellékhajójának szentélye sokszögzáródású. Ez a boltszakasz kereszthajóra emlékeztet. A szentélyben és hajóban mérművekkel tagolt ablakok nyíltak. A templomot belül festés díszíthette, melynek piros és fekete keret-részletei megmaradtak. Padlója sima, dísztelen kerámialapokból állt. A templom déli mellékszentélyében, közvetlenül a diadalívtől nyugatra sírok voltak. Több oklevél maradt fent azon neves adományozókról, akik oltárt létesítettek és sírjuk volt a templomban. A templom egyik bejárata az északi oldalon volt, a temető felől. A temetőben 1357-től, pápai engedéllyel az apácák lelki gondozását ellátó Ferenc rendi barátok is temetkeztek. 1374. után kibővítették a temetőt, melyet ugyancsak kőfal zárt le. A templom déli oldalán helyezkedett el a kolostor. Ennek alaprajzi elrendezése a cisztercita rendnél kialakult kolostori típus követte. A keleti szárnyban volt a kolostor legjelentősebb helyisége, a káptalan terem. A termet körtetagos keresztboltozat fedhette. Ennek a traktusnak az emeletén az apácák hálóterme (dormitorium) helyezkedett el és ugyancsak ebben a szárnyban volt a noviciák helyisége is. A traktuson keresztül két folyosó vezetett a kolostor gazdasági épületé24 BÁRTFAI-SZABÓ 1935. 46., 72. 25 SPRINGER 1919. 372-373., 519. kép; B. Marienburg (Winter, Zommer Remter) alaprajzán 520. kép Vom Hochmeister Haus auf der Marienburg (Konzolmegoldás) 159