Budapest Régiségei 40. (2007)
TANULMÁNYOK - Bertalan Vilmosné: Corrardus „procurator operum domine regine ... senioris" = Meister Corrardus, der Leiter der Bauarbeiten und Bauwerkstatt von Köngin Elisabeth 157
BERTALAN VILMOSNÉ hez. A keleti traktusban közvetlenül a déli oldalon volt a sekrestye. A kolostor déli traktusában a refektórium, az apácák közös étkezőhelye, illetve a konyha helyezkedett el. A ref ektóriumnak, mely általában a kolostorok díszes helyisége padlófűtése is volt, hasonlóan más 14. században épült kolostorhoz. A helyiség alatti fűtőtérből a meleg levegőt a padlóban nyílásokon keresztül engedték be a terembe. A kolostor nyugati szárnyában voltak a laikus nővérek helyiségei és az épület alatt pince húzódott. Ebből a szárnyból ugyancsak két átjárón keresztül lehetett a nyugati udvarba jutni, ahol a betegek háza és feltehetőleg egy kútház is állt. (11. kép) A templom építése - a későbbi bővítések nélkül 1348-ra fejeződött be. A templom építőmestere ugyancsak Corrardus Theotonicus volt. A német származású mesterről már 1364-ből maradt fent oklevél egy telekvásárlással kapcsolatban. 1374-ben már nem élt. Özvegye az apácáknak adta át azt a telekrészletüket, mely a kolostor északi vonalával volt határos, melyen még álltak a kőfaragók műhelyei és színei. 26 (Építészeti részletek a Corrardus műhelyből: 22,13. kép) Csodálatos szépségűnek nevezi a kolostort Nagy Lajos 1368. szeptember 8-án kelt oklevelében. 27 1391ben Zsigmond király ugyancsak bámulatba ejtő műnek mondja a kolostort. 28 Az óbudai kolostor a magyarországi klarissza kolostorok központja lett és egyben a főúri leánynevelés irányítója. 29 A kolostor életét 1526-ban a mohács csatavesztés utáni kényszerű menekülés tette nehézzé. Visszatérésük után a megsérült épületeket képtelenek voltak helyreállítani. 1541-ben aztán újra menekülniük kellett, magukkal vive értéktárgyaikat és Erzsébet királyné hamvait. Buda visszafoglalása után az óbudai klarisszák a budai várban telepedtek le, miután Óbuda területét közben a Zichy uradalomhoz csatolták és a család a lerombolt épületeket újra visszakövetelő egyházi testületeket nem engedte visszaköltözni. A klarisszák templomát és kolostorát a Mókus utcai általános iskola területén végzett közművesítés során találtuk meg. A kolostor alapfalai a 18-19. századi lakóépületek alól kerültek elő. A feltárt kolostor templomának és a torony déli oldalán álló Krisztus Teste kápolnának maradványait a kolostor részletével megtartották és rekonstruálták. A kolostorhoz vezető észak-déli utca, a kisebbik utca (Piatea minor, a mai Mókus utca) mentén állt Gilher német telepes lakóháza. (1. kép 11) A ház az utca nyugati oldalán, azzal párhuzamosan helyezkedett el, hossza 11,5 m, szélessége 6,2 m volt. Az épületnek csak az alsó szintje maradt meg, mely a pincéből állt. A 14. századi házat az oklevelek alapján azonosítani lehetett Gilher német telepes házával, melyet 1363-ban 32 forintért eladott Erzsébet királynénak, aki ezt a kolostornak adományozta. Ekkor a ház déli oldalán Pete Jakab óbudai telepes háza és telke volt, aki ugyanekkor eladta házát és telkét 20 forintért. A Gilher-féle ház keleti oldalán észak-déli utca részlete került elő. Ezt az utcát az 1374-es oklevél alapján a középkori kisebbik utcával azonosíthatjuk, mely Corrardus kúriáját keletről határolta, a kolostortól északra. (1. kép 12f° 26 „...Kúriája telkének a rendház felé eső szélén (mintegy) 33 öl hosszú és 24 öl széles a nagy (nagyobbik) utcától kúriájuk kapuja mellett a kerítés mentén hátrafelé egészen a kis (kisebbik) utcáig húzódó földdarabkáért amelyen (még) most (is) a munkások részére elkerített szállás és (lomb) sátor áll..." KUMOROVITZ 1966.14. 27 BÁRTFAI-SZABÓ 1935. 75., 86-87. 28 BALOGH-DERCSÉNYI-GARAS 1964.160. 29 A klarisszákról általában Karácsonyi János: Szent Ferenc rend története Magyarországon 1711-ig. 2. kötet. Bp., 1924. p. 482-509 és SCHWARCZ Katalin: „Mert ihol jön asszonyotok és kezében új szoknyák..." Bp., 2002. című munkáiból kaphatunk képet. 1 Az ásatások felmérését Noéh Ferenc, Szesztai Attiláné, Simonyi Gyula és Vándor Andrásné, fotókat Szemenyei Tivadar, Bakos Margit és Tihanyi Bence készítették, a metszetrajzok Illés Anna és Arnóti Zsuzsa, a kiviteli rajzok Kuczogi Zsuzsa, a kőrészletek felmérése és rekonstrukciója Héjjas Pál, Major János, Kollár Gyula és Viczkó Tamás készítették. Az 1980. évi ásatásnál Nagy Ildikó volt a munkatárs. 160
