Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Nagy Margit: Kora népvándorláskori sírleletek Budapest területéről = Grabfunde aus der frühen Völkerwanderungszeit im Gebiet von Budapest 95

KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI SÍRLELETEK BUDAPEST TERÜLETÉRŐL kori nyugati mellékág által közrefogott földnyelven, a Keserű ér északi partja mentén fekszik (12. kép 1; 19. kép 10). Az 1958. évi leletmentésen Alf öldy Géza középső rézkori (Ludanice kultúra) gödröket és kemencét

175

, valamint egy hun korinak meghatározott, feltehetően magányos temetkezést tárt fel

176

. A SÍR ÉS A LELETEK Nő, sen.

177 Mélység: 40 cm, a sír alja -50 cm. Irány: ÉNy-DK (42-10). A sír beásása 200 x 75 cm, lekerekített sarkú, téglalap alakú volt. A váz közepes megtartású; a koponyát a föld szétnyomta. Vázhossz: 155 cm. A C-blokkban előkerült rézkori gödröt a sír beásása metszette (14. kép 1). A fényképek nyomán megállapítható, hogy a vázat láthatóan anatómiai rendben, bolygatatlanul találták, csupán a bal alsó lábszárcsont feküdt rendellenesen kimozdítva (13. kép 1-3). A koponya bal oldala mellett, a sír széle felé kb. 20 cm-re egy 20 x 20 cm-es mészkődarab feküdt (14. kép 2). 1. Agyagedény A koponya jobb oldala mellett, nagyrészt a rányomódott arckoponya töredékei alatt, kis szétmállott darabjai (elveszett). 2. Bronzfibula Öntött, aláhajtott lábú, a jobb kulcscsont és a bordák között, lábával a koponya irányában feküdt. A kengyel és a láb közepén, hosszában, poncolt körökből álló sor. A fibulához kis textilmaradvány rozsdásodott, mely a tárgy első restaurálása után nem maradt meg H.: 4,9 cm. A kengyel Sz.: 0,5 cm. (15. kép 2;16. kép2). 3. Púposhátú csontfésű Egyoldalas, a jobb felsőkarnak a bordák felé eső oldalánál, részben a felkar alatt, ferdén, fogaival a koponya felé feküdt. A csiszolt csontlapokból készült fésűt a fogórészen és a keresztlécnél bronzszegek fogják össze. A fésű tetejét, a fogórész két oldalán ellentétes irányba néző, ívelt nyakú tófejek díszítik; az egyik fej letört. A megmaradt állatfejen pontkörös szem és bekarcolt vonalas keretezés (fejhám jelzése?) látható. A fésű mindkét oldala vésett körökkel díszített. A félköríves fogólap közepén 7 db pontkörből kialakított kör formájú díszítés, mely175 VIRÁG 2002. 95. 176 A sír említése: ALFÖLDY 1959. 257. Értékelése és a fésű fotója: NAGY 1973.187,124. kép. 177 A sír csontanyaga a MNM TTM-ba került, LTSz.: 66.1.1. Ismertette: BOTTYÁN 1967. 457-458. nek közepét egy nagyobb koncentrikus kör foglalja el. A fogak fölötti vízszintes lécen 2-2 kisebb pontkörből és a felső minta középső köréhez hasonló, nagyobb koncentrikus körből álló, négyszer ismétlődő minta látható. H.: 9,9 cm. M.: 4,9 cm

178 (15. kép 1; 16. kép 1). 4. Bronzcsat Öntött, a keresztcsont fölötti csigolyán, tövisével balra feküdt. A csatkarika lapított kör alakú, közép felé megvastagodó; a csattövis tetőformájú, a karikára ráhajlik; a csatlemez két, a karika felé enyhén szűkülő lapból áll. A két lapot a széltől 0,7 cm-re a közép felé egy nitszög fogja össze. A csattövis hegyén, kétoldalt, ék alakú vésett vonaldísz, a csatlemez kiszélesedő végén kettős vésett vonaldísz van. H.: 6 cm A karika átm.: 3 cm (15. kép 7; 16. kép 6). 5. A lábfejeknél nagyobb agyagedény töredékei (elveszett).

179 6. Zárt bronz karika. Arm.: 2,2 cm (15. kép 3; 16. kép 3). 7. Bronztü. H.: 4,3 cm (15. kép 4; 16. kép 4). 8. Két négyszögletes, egy helyen átfúrt bronzlemez, szögalátétek. 1,2 x 1,2 cm (15. kép 5-6; 16. kép 5). A 6-8. sz. tárgyak előkerülési helye nem ismert.

180 178 Ltsz.: 66.2.7. NAGY 1973. 187, 124. kép; TEJRAL 1988. 49, Abb. 16,12; NAGY 1995. 40,151. 179 A Budafoki úti sír fejnél és lábnál lévő agyagedényeit a BTM Népvándorlás kori gyűjteményébe nem leltározták be. A sírfotóról (14. kép 2) látszik, hogy a koponyánál lévő, bizonyára rosszul kiégetett, porlékony anyagú edény teljesen összeroppant; kiemelés után valószínűleg nehezen összeállítható vagy éppen összeállíthatatlan lehetett. A Budafoki úti leletmentésből származó őskori kerámiát 1962-ben Kalicz-Schreiber Rózsa leltározta (BTM, őskori gyűjt., Ltsz.: 62.28.1-35.). Az anyagot M.Virág Zsuzsa segítségével - szívességéért e helyen is köszönetet mondok -, átnézve, a népvándorlás kori kézzel formált edényekből egyetlen töredéket sem találtam. Mivel a lábakhoz helyezett „nagyobb agyagedény" töredékeiről közelebbi adat nem maradt, a sírfotókon sem látható (13. kép 1,3), felmerül a lehetőség, hogy az edénytöredékek a rézkori gödör földjéből kerültek a népvándorláskori sírba. Mivel a sír metszette a C-blokkban feltárt gödröt (14. kép 1), a helyzet nagyon is elképzelhető. A magyarcsanád-bökényi gepida temetőben tapasztaltam, hogy a gepida sírásók a megbolygatott kora vaskori urnasír edényeit, mintegy mellékletként, a fej fölé (valószínűleg a koporsó tetejére) helyezték. NAGY 2005a. 102103, Abb. 4, 33a-b. 180 A Budafoki út 78. lelőhellyel 1966-ban a fésű mellett három szálból csavart bronz torquest, íjcsontokat és a kétélű vas nyílhegyeket leltároztak be (Ltsz.: 66.2.1-6). Utóbbiak Alföldy Géza XX. Marx Károly utcai homokbányában 1959-ben végzett leletmentéséből valók és egy honfoglalás kori férfisír mellékletei, v.o.: MEUS 1983.14,14. sz. A Budafoki úti fésű restaurálásáról: HERVAI 1984. 337-345. A sír rövid ismertetése: NAGY 1996. A sír fibuláját, a csatot, a bronzkarikát, bronztű töredékét és a bronzlemezeket 1979-ben találtam meg a Károlyi palota albertfalvi római gyűjteményében. (Ltsz.: 79.11-2.) 109