Budapest Régiségei 39. (2005)

Korom Anita: Adatok a barbotindíszes meredek falú tálak kérdéséhez a káposztásmegyeri császárkori telep kapcsán = Angaben zur Frage der steilwandigen Schüsseln mit Barbitinverzierung in Verbindung mit der kaiserzeitlichen Siedlung von Káposztásmegyer 71-88

KOROM ANITA ból enyhén kiugró és legömbölyített, meredek oldala kissé ívelődik. Oldalát pettyekből kialakított vertikális oszlopok sora tagolja. A töredékes edényen négy díszítési sor figyelhető meg, ezekben a cseppek nem azonos távolságokban, sőt néha nem is teljesen függőlegesen követik egymást. A négy oszlop közül a középső kettő egymáshoz viszonylag közel, a másik két sor kissé nagyobb távolságban van. Ez utóbbiakhoz, a harmadik díszítési elemnél vízszintesen jobbról és balról is újabb hasonló motívumok kapcsolódnak kissé kereszt alakú formát alkotva (3. kép la-lb). A csepegtetett technikával felvitt barbotinok valószínűleg nem azonos keménységű agyagból készülhettek, mivel helyenként kisebb, de jobban kiugró máshol viszont laposabb és szétfolyt körvonalú díszeket lehet megfigyelni (3. kép la-lb). Az applikált díszek rögzítése után, már száraz állapotban az edényt egy fémes fényű bevonatba mártották, a munka menetére az edényen látható ujjlenyomat utal. Alján erősen kopott kis peremgyűrű látható. Szá.: 11,6; M.: 7,8; Fá.: 11,6; V: 0,7 (3. kép). 7. Gyorskorongolt, jól iszapolt, barnásvörös perem- és oldaltöredék vörösesbarna fémes fényű bevonattal. Anyaga, alakja, kidolgozása, és peremének mérete alapján valószínűleg az előző tál töredéke. Meredek oldala díszítetlen, másodlagosan égett. Szá.: 11,6; H.: 7,1; Sz.: 5; V: 0,7 (2. kép 6). 8. Gyorskorongolt, jól iszapolt, barnásvörös, vörösesbarna fémes fényű bevonatos, kopott aljtöredék. Anyaga, kidolgozása alapján valószínűleg a meredek falú tál töredéke. H.: 5,4; Sz.: 4,4; V: 0,7 (2. kép 7). A gödör kerámiatöredékei közül kevés a datáló értékű darab. A barna sávosan simított tárolóedény mind forma, mind díszítés tekintetében hosszú életű szarmata kerámiafajta.

6 Hasonlóan tágabb időhatárra keltezhető a Drag. 37-es utánzatunk. Az 1. század végén - 2. század elején lehanyatló É-Itália import után a galliai áruk jelentek meg.

7 Ekkor tűnik fel a Drag. 37-es forma is, utánzása Pannóniában már az 1. század végén megkezdődött, K-Pannóniában még a 3. században is tartott.

8 Ezeknél a gyakran előforduló kerámia típusoknál érdekesebb a meredek falú tál datálásának és párhuzamainak kérdését megvizsgálni. Edényünk legközelebbi analógiája forma és díszítés szempontjából Budapestről, az angyalföldi homokbányából ismert.

9 A Magyar Nemzeti 6 VADAY 1996.115. 7 GABLER 1967. 47. 8 GABLER-HORVÁTH 1996.156. 9 A tál az MNM Római Gyűjteményében található a 43/1925.2 ltsz-on. Az edény nem ismeretlen a korszak kutatói számára, Múzeum leltárkönyve szerint a tálat több lelettel együtt 1925-ben ajándékozták az intézménynek.

10 Leírása: gyorskorongolt, jól iszapolt, téglavörös, jól kidolgozott, teljesen ép. Szájnyílása kissé ovális, pereme lekerekített, az edény síkjához képest enyhén megvastagodó, nyaka mély hornyolattal tagolt. A többi bemutatásra kerülő edénytől eltérően oldala csaknem teljesen függőleges és díszítése szabályosabb a, három, közel azonos távolságban lévő oszlopba rendezve ugyanaz a motívum ismétlődik. A függőleges oszlopok egy esetben öt, kettőben hat rácsöpögtetett technikával rögzített díszből állnak, melyeket kb. az edény középső sávjában, kereszt alakot formálva jobbról és balról is hasonló barbotincsepek kereteznek. Kis szabálytalanság az oszlopok ívében, a cseppek számában és ezzel összefüggésben, ezek nagyságában fedezhető fel. Mindegyik oszlopban az alsó applikált dísz egészen az edény aljáig lenyúlik, két esetben nem is teljes ívű. A tál mindkét oldalán és alján is rossz minőségű narancsosvörös bevonatú, egy helyen, az edény alsó részén ujjlenyomat látható. Alja erősen kopott, kis peremgyűrűs kiképzésű. Szá.: 12-12,4; M.: 10; Fá.: 11,7; V: 0,7 (4. kép). 2003-ban Abony, Tatár hányás-dűlőben (39. lelőhely), a 4-es főutat elkerülő út építését megelőző feltáráskor egy szarmata temető részlete került napvilágra. Itt egy árokkal keretezett, kettős temetkezés 71-es, női sírjának mellékleteként helyezték a halott jobb lábához az előbbiekhez hasonló meredek falú barbotinos edényt." Gyorskorongolt, jól iszapolt, téglavörös, narancsvörös bevonatos, vékony falú, erősen kopott, töredékes állapotú tál. Szájnyílása kissé ovális, enyhén deformált pereme gyűrűsen megvastagodó, oldala kissé ívelt, alja peremgyűrűs kiképzésű. Oldalát a perem alatti sekély hornyolat a bagi lelet kapcsán először Vaday Andrea ismertette (VADAY 1985. 28., ó.kép), majd a Gyulán 1998-ban megrendezett kiállításon is szerepelt (HAVASSY 1998. 162.). A leletek az MNM-ban található, ltsz.: 43/1925.1-12.: 1 db terra sigillata csésze, l-l db szürke és vörös színű tál, 1 db kis méretű bögre, bronz fibula, 2 db bronz karperec, 2 db vas kés pengéje, vas lópatkó, gyöngyök, melyek március 6-án Klein Dávidné ajándékaként kerültek a múzeumba. A Klein-féle homokbánya területéről a következő napon a leltárkönyv tanulsága szerint a rendőrség újabb tárgyakat szolgáltatott be, ezek szintén a MNM-ban találhatók, ltsz.: 44/1925. 1-4.: 5 db bronz gyöngy, l-l db bronz karperec és bronztöredékek. Március 14-én lelőhelyünkről Faragó E. Árpádtól a múzeum vétel útján jutott 40/1925-ös ltsz. alatt található terra sigillatához. A lelőhely a földrajzi leírások hiánya miatt pontosan nem azonosítható. Az ismertetett régészeti anyag többsége szarmata jellegű, feltehetően sírból származik. Köszönettel tartozom az ásatást vezető Gulyás Gyöngyinek, aki lehetővé tette az edény közlését. A leletanyag leltározatlan. 72