Budapest Régiségei 39. (2005)
Havas Zoltán: Az aquincumi aquaeductus új aspektusai = New approach to the aquaduct of Aquincum 51-70
AZ AQUINCUMI AQUAEDUCTUS ÚJ ASPEKTUSAI építéstechnika velejárója. Jól mutatja ezt, hogy a pontatlanság nem halmozódik hosszirányban, tehát nem a kitűzéstől, hanem a kivitelezéstől ered. Az újra feltárt szakaszon egyetlen helyen, a 67. pillérnél volt mérhető a pillér teljes magassága, itt az íwáll legmagasabb pontja 1,50 méterre, legalacsonyabb pontja 1,40 méterre van az alapozás felszínétől. A vízvezeték pilléreinek alapanyaga a vizsgált területen pleisztocén kori édesvízi (v. „budakalászi") mészkő, a falsíkokat kváder szerűen megformált, átlagosan 15 cm magas kövekből falazták, a pillérek belseje az alaptestekhez hasonló öntött falazat. (8. kép) A boltívek: Valamennyi publikáció szabályos félkör mentén kialakított ívekkel rekonstruálja a vízvezetéket, így a pillérek 3 méteres távolságából nem csak a 3 méteres fesztáv, de az intradoszon mért 1,50 méteres sugár is következik. Ennek ellenére Foerk Ernő három ábráján három különböző sugár szerepel: 1,45, 1,50 és 1,60 m, 23 a szövegben 1,50 méteres sugárra utal. 24 Kába Melinda és Póczy Klára szintén 1,50 m magas ívekről ír. 25 Az ívek sugarára, alakjára vonatkozóan az új ásatás sem hozott a korábbiaktól eltérő eredményt. Már Foerk Ernő is említi az íveket alkotó 45-50 cm széles (az ív sugarának irányában), 15 cm vastag kőlemezeket. 26 A 18. ábrán azt is láthatjuk, hogy egy sorba 5 darab ilyen követ raktak, ezek közül 3 db 35 cm széles a rajz méretezése szerint. Kába Melinda azonos méretekkel írja le az íveket alkotó köveket, az általa közölt fotókon kivehető, hogy legalább kétféle méretben, egy körülbelül 30 cm széles és egy 10-15 cm széles változatban készültek, és inkább öt és fél, illetve öt és egyharmad kő került egy sorba. 27 így lehetőség volt az egymást követő sorok 1/2 vagy 1/3 egységnyi eltolására. A 2003. évi ásatáson nem találtunk egyetlen teljesen ép boltozati követ sem, a 67. és 68. pillérek melletti tömbökben megtapadt törött darabok kőzettani vizsgálata azonban olyan tényre világított rá, ami nem csak hogy hiányzik a korábbi publikációkból, de a megépített rekonstrukció sem veszi figyelembe. A vezeték szerkezetének nagyobb részét alkotó pleisztocén kori édesvízi mészkővel szemben az ívek kövei egy szabad szemmel is jól megkülönböztethető, porózusabb, könnyebben megmunkálható anyagból, a Rákosi 23 FOERK 1923. 2, 4,18. ábra 24 FOERK 1923. 41. 25 KÁBA 1976. 226; PÓCZY 1980. 62. 26 FOERK 1923. 41. 27 KÁBA 1976. 226; 235, 237. kép 28 HORVÁTH 2004.11. Mészkő Formációba tartozó kőzetből készültek. 28 (9. kép) Ennek a kőanyagnak a földrajzilag legközelebbi lelőhelye a Tétényi-fennsíkon van, 29 azonban ha a Duna folyásirányával szembeni vontatás, és a szárazföldi szállítás mellett az ókori viszonyoknak leginkább megfelelő folyásirányban történő szállítás lehetőségét mérlegeljük, még távolabbi lelőhelyek is számításba jöhetnek. Kétféle kőanyag hasonló alkalmazására jó párhuzamot nyújt Köln római vízellátó rendszerének fővezetéke, ahol a második periódusban a keményebb vulkanikus kőzetből kialakított kis kváderekkel borított alacsony pillérekre tufából faragott tömbökből összeálló íveket helyeztek. 30 Az ívek feletti szerkezeti részekre vonatkozóan az új ásatás alig szolgált adatokkal, egyedül a 67. pillér maradványait is magában foglaló mészkő tömb nyugati oldalán volt megfigyelhető, hogy az ívek kövei felett szintén öntött falazat képezi az építmény belsejét. (22. kép) AZ EGYES MARADVÁNYOK LEÍRÁSA 31 60. pillér: (11, 24. kép) Csak az alap feletti első kősor maradt meg, abból is hiányzik az északnyugati saroknál. Méretei: alapterület: 1,00/1,02x1,58/1,63, az alaptest kiugrása É: 0,23, D: 0,25, K: 0,20, Ny: 0,10. A 60. és 61. pillér közti távolság: 3,00/3,03. 61. pillér: (11, 15-16. kép) Az első három kősor maradt meg épen. Méretei: alapterület: 1,01/1,03x1,63/1,65, az alaptest kiugrása: É: 0,25, D: 0,33, Ny: 0,23. A 61. és 62. pillér közti távolság: 2,95. 62. pillér. (11, 17. kép) A pillér nyugati felén csak két kősor, keleten azonban az 5. kősor részlete is megmaradt. Méretei: alapterület: 1,00/1,05x1,59/1,63, az alaptest kiugrása: É: 0,20, D: 0,28, K: 0,18, Ny: 0,25. 63. pillér: (11, 18. kép) A pillér felmenő részét teljesen kibányászták, csak az alapzat maradt fenn, az is részben dúltan. Déli felén Kába Melinda ásatása során kisebb szondával keresték meg az alapozás alját, így a korábbi árok újbóli kitárása után mérhető volt az alap 0,7 méteres mélysége. Az alaptest alapterülete 1,53/1,58x1,95. HORVÁTH 2004.12. HABEREY 1972. 29; 15-17. ábra Az itt következő részben a méretadatok méterben értendők, a „/"jellel elválasztott szám párok a mérhető minirnum és maximum értékét jelentik. 55
