Budapest Régiségei 39. (2005)

Havas Zoltán: Az aquincumi aquaeductus új aspektusai = New approach to the aquaduct of Aquincum 51-70

HAVAS ZOLTÁN 64. pillér: (12, 19. kép) Csak a legalsó kősor maradt fenn. Mivel Kába Melinda ásatása ezt a pillért nem érintette, mi sem bontottunk a lapköves járószintnél mélyebbre, így a pillér kontúrja nem teljesen bontakozott ki, és az alapozás vizsgálatára sem volt mód. A pillér szélessége 0,98/1,00 méter. A 64. és 65. pillér közti távolság: 2,98/3,00. 65. pillér: (12, 20. kép) A teljes első és a második kősor nagyobb része maradt meg. 1975-ben ez a pillér sem került feltárásra. Méretei: alapterülete: 1,02/1,04x1,55/1,58. A 65. és 66. pillér közti távolság: 3,00. 66. pillér: (12, 21. kép) Az első kősor maradt meg. Méretei: alapterülete: 1,00/1,04x1,55/1,58. A 66. és 67. pillér közti távolság: 2,98/3,00. 67. pillér: (13, 22. kép) A pillér területének nagy részén csak az első kősor maradt fenn, a pillérhez keletről csatlakozó tömbben megtapadva azonban megmaradt a pillér keleti széle, így teljes keresztmetszet áll rendelkezésre a pillértől kiinduló két boltív első néhány kövével együtt. Méretei: alapterülete: 0,98/1,03x1,59; magassága 1,40/1,50. Az alaptest kiugrása: D: 0,38. A 67. és 68. pillér közti távolság 2,98/3,03. 68. pillér: (13, 23. kép) A pillér déli felén egy, északon két kősor maradt fenn. A 67. és 68. pillérek közétől nyugatra elhelyezkedő tömbhöz, melyben szintén maradtak fenn a pillérhez tartozó részletek, egyetlen kővel kapcsolódik a pillér északnyugati sarkán. Méretei: alapterülete: 0,98/1,03x1,58/1,63. A 68. és 69. pillér közti távolság: 2,98/3,00. 69. pillér: (13, 24. kép) Az első kősornak csaknem egésze, a második kősor részlete maradt fenn. Méretei: alapterülete: 1,10x1,63. Az 1,10 méteres szélesség határozott, a kivitelezés pontatlanságával nem magyarázható mértékű eltérés az eddig mért 1 méter körüli méretezéstől. A 69. és 70. pillér közti távolság: 2,95. 70. pillér: (13, 25. kép) Az 1975. évi ásatás ezt a pillért nem érintette, de nekünk sem volt lehetőségünk teljes kibontására, 32 FOERK 1923. 36; KÁBA 1976. 226-227. csak északkeleti sarkát dokumentálhattuk. Legalább egy kősóra maradt fenn. MÉSZKŐ TÖMBÖK A 67. ÉS 68. PILLÉREKNÉL (13, 22-23, 26-29. kép) Már Foerk Ernő röviden ismerteti, majd Kertész Pál geológiai szakvéleményére alapozva Kába Melinda is leírja a vízvezeték maradványait kísérő amorf tömbök kialakulásának folyamatát.

32 Lényegében a vezeték által egykor szállított magas mésztartalmú forrásvízből kicsapódott mészkőről van szó. A puha, szivacsos szerkezetű kőzet azokon a pontokon alkotott tömböket, ahol a vízvezetékből tartósan szivárgott a víz. A mészkőkiválások megmenekültek az aquaeductus köveinek kibányászása során, mivel építkezésre kevésbé alkalmasak, így az építmény azon elemei, amelyek a tömbökben megtapadtak, vagy amelyeket a tömbök elfedtek szintén fennmaradtak. Néhány esetben az eredeti elemek csak lenyomat formájában voltak megfigyelhetőek. Szintén részben kedvezően hatott a vezeték részleteinek fennmaradására, hogy ezeken a pontokon a víz az építmény belsejében is utat talált magának, és kifejtette romboló-építő hatását, a belső üregek falán vékony laminákban vált ki a mésztufa.

33 A tömbök különös jelentőségét az adja, hogy épp a vezeték gyenge pontjait őrizte meg számunkra, ezek pedig több esetben vízkivételi helyekkel esnek egybe, vagy a vezeték pusztulásának valamely fázisában a vízszállítás végpontját jelentették. 2003-ban két ilyen tömb feltárása, és kiemelésének előkészítése volt az ásatás egyik fő célja. A szokatlan feladat tette különösen indokolttá geológus (Horváth Zoltán), grafikus (Kardos Árpád) és fotogrammetriai felmérést végző szakemberek (Győrfy Ilona, Vajda József) bevonását a munkába. A tömbök értelmezése ennek a csapatmunkának a nyomán alakult ki. A 67. pillértől keletre lévő tömb: Nyugati felét a pillér keleti széle alkotja, kivehető a pillér keleti falsíkja, mely enyhén kelet felé dől (a kidőlés mértéke a tömb tetején 13,8 cm). Megmaradt a 66-67. pillérek közti és a 67-68. pillérek közti ívek néhány köve. Az északi ívnek 4, a délinek 6 kősorából maradt részlet. Északról látható, hogy az ív falazásakor a keleti falsíknál váltva keskenyebb és szélesebb köveket alkalmaztak. Az ívek feletti részen jól kivehető a falazat belsejénél alkalmazott öntött falazási technika. A tömb HORVÁTH 2004.14; 3. fotó 56