Budapest Régiségei 39. (2005)
Havas Zoltán: Az aquincumi aquaeductus új aspektusai = New approach to the aquaduct of Aquincum 51-70
HAVAS ZOLTÁN színe kívül halvány sárga, belül vöröses sárga. A tondóban, melyet kettős gyűrű övez vékony pálcával kiégetés előtt bekarcolt 'ÉTERI' felirat olvasható, ami egyértelműen genitivusban álló mesternévként értelmezhető. A névalak nem csak Aquincumban de másutt sem volt ismert eddig, talán a Hetaerus, vagy a Hetereius változatáról lehet szó. 13 Terrakotta szobor negatív: (7. kép) A 65. pillértől északra, a bolygatott réteg alján találtuk a 11,5x7,9x4 centiméteres szürke színű negatív töredéket. A darab egy olyan kétrészes formához tartozik, amit egy valószínűleg fém pozitívról vett negatívból alakítottak ki. Hoszszú ruhás nőalakot ábrázol két domború és egy homorú tagból álló ovális talapzaton. A figura csípő magasságig maradt fenn. Az eredeti szobor lenyomata jól kivehető a talapzat felső tagján, ahol finomabb díszítő részletek is látszanak (rovátkolás, tojássor) és a bal lábat fedő ruharedőn. A ruharedőzet nagyobb részét azonban még nyers állapotban egy késszerű formázó eszközzel durván átalakították. ÉPÍTÉSZETI MEGFIGYELÉSEK Korábbi leírások, általános paraméterek Az aquaeductus újra feltárt részleteinek ismertetése előtt hasznos áttekinteni az építmény azon jellemzőit, melyek a korábbi publikációkban is szerepelnek, és összevetni ezeket az adatokat az új ásatáson tett általános megfigyelésekkel. A pillérek alapozása: (8, 11, 13. kép) Az alaptest Foerk Ernő leírása szerint három réteg (a 15 centiméteres kvádereknél) vastagabb kőből épült, 60 cm magas, az 1x1,60 méteres felmenő rész falsíkjától minden irányban 30 centiméterrel ugrik ki. 14 Kába Melinda előzetes jelentésében szintén 60 cm magas alaptestekről ír, melyek (minden irányban) 15 centiméterrel szélesebbek a pillérnél, 15 a mellékelt alaprajzi és keresztmetszeti ábrán azonban jól kivehető, hogy az alaptestek nem minden esetben, nem minden irányban pontosan egyező mértékben nyúlnak túl a pillérek falsíkján. 16 Bár a szövegben erre nem tér ki, a publikált fotókon 17 látható, hogy az alapozás 3 réteg, a kvádereknél kisebbre és szabálytalan alakúra tört mészkőből, és nem 15 centiméteresnél nagyobb kövekből készült. 13 Az utóbbi két név előfordulásairól: OPEL II. 181. 14 FOERK 1923. 41; 2. ábra, ettől eltérő méreteket mutat a 18. ábra 15 KÁBA 1976. 226. 16 KÁBA 1976. 61. ábra 17 KÁBA 1976. 235, 244. kép Az új ásatáson a 60-63. és 67-68. pillérek esetében volt lehetőségünk az alaptest tanulmányozására. Az alap kiugrása 10 és 37,5 cm között ingadozott, de sem pillérenként, sem irányonként nem bizonyult egységesnek. Általánosan megfigyelhető volt, hogy az alapozások a pilléreknél pontatlanabbul, szabálytalanabb kontúrokkal készültek. Az alapozás mélységét csak a 63. pillérnél mérhettük, itt elérte a 70 centimétert is. A hármas rétegződés itt is megfigyelhető volt, de a felület nagy részét habarcs, nem a benne lévő tört kövek adták. Az újból feltárt pilléralapok mindegyike szabálytalan alakú tört kövekből sok mészhabarcs hozzáadásával készült. Kába Melinda újból kitárt ásatási árkainak metszetében vagy felületében (elsősorban a 63. és 67-68. pilléreknél) alapozási árok nem jelentkezett, az alaptesteket mindenütt érintetlen sötétbarna, agyagos termett talaj övezte. A fenti megfigyelések alapján úgy tűnik, a pillérek alapozását közvetlenül az alapgödörbe öntött, három rétegben betömörített (csömöszölt) opus caementitiummal oldották meg. A pillérek: Foerk Ernő leírása szerint 1,05x1,60 m alapterületűek, magasságuk az alapzattól az íwállakig 1,45 m, amit 10 sor, átlagosan 15 cm magas, felületesen kidolgozott mészkő kváder ad ki. 18 Az egyes pillérek felmérése szerint 2,60-3,00 m távolságra vannak egymástól, a publikált ábrák alapján azonban, nyomon követhető, hogy hol az alaptestek, hol pedig a pillérek falsíkja közti távolságot méri és tünteti fel. 19 Kába Melinda 1,00 xl,60 méteres, 15 cm magas kváderekből falazott, 1,45 m magas pillérekről ír, melyek 3 méteres közökben követik egymást. 20 A későbbi ismertetések már lényegében azonos adatokat közölnek, 21 bár előfordulnak eltérések is. 22 A 2003. évi ásatás során 9 esetben volt mérhető a pillérek kiterjedése a vezeték hosszirányában, ebből 8 esetben 1 méter +/- 5 cm, 1 esetben pedig 1,10 méter ez az adat. A pillérek szélessége egységesen 1,60 méter +/- 5 cm, a mérhető 8 esetben, a szomszédos pillérek falsíkjai közti távolság pedig szintén 5 centiméteres maximális pontatlansággal 3 méter (8 mérhető esetben). A méretek ingadozását nagyobbrészt felöleli az a differencia, ami az egyes pillérek különböző pontjain vett méretek közt is adódhat, és lényegében az alapanyag és 18 FOERK 1923. 39, 41; 2. ábra, eltérő alaprajzi mérteket ad a 18. ábra M FOERK 1923. 39; 3. ábra, 18. ábra 20 KÁBA 1976. 226. 21 Pl. ZSIDI 2002. 60; PÓCZY 2003. 145. 22 Pl. PÓCZY 1980. 62.: pillérek távolsága 280-300 cm, alapterületük 160 xllO cm. 54
